Bár még okozhat fejfájást a hazai juhtenyésztőknek az egyre intenzívebben terjedő koronavírus, a magyar bárányok fő piacának számító Olaszországba egyelőre fennakadások nélkül eljutnak a szállítmányok, számolt be arról a Magyar Nemzet. A járvány pillanatnyilag a fogyasztásban sem érezteti a hatását, az állattartók szerint a kereslet az idén még a korábbiaknál is intenzívebb.

Egyelőre nem okoz nagyobb fennakadást az olaszországi bárányexportban a koronavírus terjedése – Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, a járvány egyelőre nem hátráltatja a szállítmányokat. Ebben ugyanakkor hamarosan lehetnek változások, függően attól, az olasz hatóságok pontosan milyen intézkedéseket illetve korlátozásokat rendelnek el a hétvégén bejelentett, mintegy 16 millió embert érintő karantén részeként. A közlések szerint a karantén várhatóan áprilisig marad érvényben, ennek részleteiről ebben a cikkben írt az Origo.

IllusztrációForrás: Pixabay / Készítette: Marjon Besteman-Horn

Bár a magyar juhágazat igyekszik kiszélesíteni a partneri kört, a legtöbb bárány még mindig az olasz piacra kerül a hazai istállókból - jelezte Hajduk Péter. A szakember szerint az idén a korábbiaknál is élénkebb a kereslet, ezen máig a koronavírus felbukkanása sem változtatott, bár ha a járvány a mostaninál is kiterjedtebb lesz, az már komolyabban rányomhatja a bélyegét a fogyasztásra is.

A koronavírus kapcsán biztosra vehető, hogy az olasz gazdaság nagyon megsínyli a kialakult helyzetet, a hatalmas államadósságot maga előtt görgető országban az idénre korábban prognosztizált, csekély gazdasági növekedés is eltűnhet. Ezekről a vonatkozásokról az Origónak Szajlai Csaba, külgazdasági szakértő beszélt:

Padlóra küldheti az egész olasz gazdaságot a koronavírus

Interjút adott az Origónak Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese, külgazdasági szakértő, a koronavírus jelentette észak-olaszországi fenyegetés gazdasági vonatkozásairól. Mekkora hatása lesz a járvány miatt az olasz gazdasági központnak számító térségben bevezetett karanténoknak? Mennyire érintik a fejlemények Magyarországot, és hogyan lábalhat ki a bajból Észak-Olaszország?

Hajduk Péter szerint idén az egész világon felfutóban van a juh- és bárányhús iránti kereslet. Ennek egyik oka, hogy bizonyos térségekben az afrikai sertéspestis, illetve a madárinfluenza-járvány miatt jelentős húshiány alakult ki. A hiányzó húsáru pótlásaként a juh- és a bárányhús is előtérbe került a vásárlók körében. A megnövekedett kereslet pedig az árakra is hatással volt, a drágulás az utóbbi néhány hónapban igencsak dinamikus volt. Alátámasztják ezt a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikái is. A piaci árinformációs rendszer adatai alapján az élő bárány termelői ára február végén megközelítette a kilónkénti 1100 forintot.

Ez az egy évvel korábbi szinthez képest több mint kétszáz forintos drágulásnak felel meg, hiszen tavaly ilyenkor kilónként átlagosan 885 forintot fizettek a bárányért.

Az Agrármarketing Centum közlése szerint, az EU egy főre jutó éves juhhúsfogyasztása átlagosan 1,9 kilogramm/fő/év, de a tagországok között nagy a szórás, a 10 dekagrammos nagyságrendtől közel 13 kilogrammig lehet adatokat találni. A hazai fogyasztás azonban a becslések szerint mindössze 30-35 dekagramm/fő/év. Kecskehúsból pedig még ennél is kevesebb, gyakorlatilag nem áll rendelkezésre mérhető adat.

A megnövekedett kereslet főként a nemzetközi piacokra igaz, itthon nem jellemző, hogy sertés helyett bárki bárány- vagy birkahúst vásárolna a hentesnél. A közelgő ünnep ugyanakkor itthon is hatással van a keresletre, ugyanis a legtöbb bárányhús húsvét tájékán kerül a magyarok tányérjára. A tenyésztők szerint a húsvét közeledte már a hazai keresleten is érződik, ami a következő hetekben tovább fokozódik majd.

Kommunikációs kampányt indít és adatgyűjtésbe kezd a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara
Adatgyűjtésbe kezd a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara a koronavírus miatt leginkább érintett szektorokban, így például a logisztikában vagy az agráriumban tevékenykedő vállalkozások körében, adta hírül a testület. Az így kapott információkról folyamatosan tájékoztatást adnak majd tagjaiknak. A koronavírus erősen érezteti hatását a gazdaságon. A jelen helyzetben azonban az a legfontosabb, hogy a piaci szereplők naprakész és hiteles információkhoz jussanak – hívták fel a figyelmet.

Decembertől február végéig tart a fő elletési időszak az ágazatban, a tenyésztők április elejére, a húsvéti ünnepekre igyekeznek piackész bárányokat nevelni. Az egyik legnagyobb piaci előnyünk ugyanakkor az, hogy itthon szinte egész évben elérhető a fiatal bárány, sokan az év közepére, az év végére is elletnek. Természetesen a csúcsidőszakokra minden tenyésztő fokozott figyelemmel készül, de januártól decemberig folyamatos a kínálat – jegyezte meg a szövetség ügyvezető igazgatója.

Egy évben háromszor van bárányszezon, az állatok több mint felét a csúcsidőszaknak számító húsvét környékén adják el az állattartók, ezt követően a nyári hónapokban a kivitelünk 20-25 százaléka teljesül, míg a karácsonyi ünnepek alkalmával a teljes évi mennyiség 15-20 százaléka hagyja el az országot.

A KSH adatai szerint, a juh- és kecskehús termelése növekvő tendenciát mutat. A vágóhidakon és egyéb helyeken levágott juhok (beleértve a bárányokat is), továbbá kecskék, emberi fogyasztásra alkalmas húsának vágott testtömege 2018 végén elérte a 800 tonnát. Utoljára ekkora mennyiséget csak 2007-ben szállított a hústermelésnek ezen ágazata.