A kormány azt várja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, hogy április közepén-végén mérje fel, melyik ágazatban milyen hatása lett a koronavírus-járványnak, az állam ennek megfelelően fog célzott támogatást nyújtani. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne legyen 2008-as mértékű visszaesés, sőt, fennmaradjon az EU-átlaghoz képest mért 2 százalék növekedés többlet – jelentette be Orbán Viktor a Gazdasági Évnyitó 2020 fórumon.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy 2020-ban egy új szakasz kezdődik, mégpedig egy világjárvánnyal (ahogy az előző szakasz egy világválsággal kezdődött), de ettől nem kell megijedni, ahogy a válság idején sem kellett.

A miniszterelnök szerint

az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede van mögöttünk.

Ennek a tíz évnek az eredményeit meg kell védeni, a sikernek maradandónak kell lennie. Csak olyan gazdaságpolitikát szabad folytatni, amely fenntartja a stabilitást, nem törekszik úgy növekedésre, hogy közben felborul az államadósság egyensúlya.

A devizaadósság már alacsony, a miniszterelnök azonban arra törekszik, hogy ez meg is szűnjön, és

az államadósság minél nagyobb hányada legyen hazai tulajdonban.

Egyensúlyba került a kereskedelmi és a fizetési mérleg – ez rendkívül lényeges, hisz míg korábban a növekedési időszakokban megbillent az egyensúly a növekvő import miatt, az elmúlt tíz évben azonban már nem, és ez az ideális növekedési forma.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján 2020. március 10-én.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az unortodox gazdaságpolitika bevezetése után

sikerült visszaszerezni a gazdasági szereplők bizalmát, mind a belföldiekét, mind a külföldiekét,

és ebben a Kamarának is döntő szerepe volt. Lényeges volt, hogy olyan legyen a gazdaságpolitika, amely nem ellenállásba ütközik az emberek nagy csoportja részéről, hanem egyetértenek vele, megfelelőnek érzik – mondta Orbán Viktor.

Ez lényeges szempont lesz a következő évtizedben is – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szerinte

olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely teljesítményre ösztönöz, ami elégedettséget, a sikeresség érzését, sőt, büszkeséget vált ki.

Nem az lesz a döntő, hogy mekkora önmagában a növekedés, hanem hogy a többiekhez képest, akikhez fel akarunk zárkózni, meglegyen a növekedési többletünk – legalább a 2 százalék.

A miniszterelnök a koronavírus tekintetében világjárványra számít, és arra, hogy nem lesz rövid időn belül védőoltás, és noha nem magas a halandóság, de a biztonságérzet hiánya okozza a gazdasági hatásokat. Kínában ugyan már visszaszorulóban van a járvány, de hosszú idő esett ki a normális helyzethez képest, és ez nálunk is így lehet:

nyárig is eltarthat, amíg a turizmus és egyéb fontos, most megviselt ágazatok talpra állnak

– fejtette ki Orbán Viktor.

A kormány azt várja a Kamarától, hogy április közepén-végén mérje fel, hogy melyik ágazatban milyen hatása lett a járványnak, és

a kormány ennek megfelelően fog célzott támogatást nyújtani.

Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne legyen 2008-as mértékű visszaesés, sőt, fennmaradjon az EU-átlaghoz képest mért 2 százalék növekedés többlet – mondta a miniszterelnök.

A világ 30. legnagyobb exportőre vagyunk

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóját Parragh László, az Iparkamara elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy Németország a 2008-as válságból hamarabb állt fel, mint Magyarország, mivel gyorsan meglépte a szükséges lépéseket, míg Magyarország ezt csak évekkel később tette meg. Akkor viszont felgyorsult növekedésünk, és most immár lényegesen magasabb, mint a német szint.

Immár fegyelmezett költségvetésünk van, a foglalkoztatás növekedése látványos:

míg 10 éve sokan megmosolyogták az egymillió fős növekedést, ma ez már valóság.

Hatalmasat nőtt az export: a világ 30. legnagyobb exportőre vagyunk. Gazdasági versenyképességben, komplexitásban Magyarország a 10. helyen áll, a térségben csak Csehország előz meg minket – mondta Parragh László.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszédet mond a kamara gazdasági évnyitóján  2020. március 10-én.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az Iparkamara elnöke hozzátette:

a munkajövedelmeket terhelő adók nagy mértékben csökkentek,

a forgalmi típusú adók szerepe nőtt, a gazdaság fehéredett (online pénztárgépek, EKÁER bevezetése, a cégek közti készpénzhasználat korlátozása stb.). Döntő lépés a hatéves bérmegállapodás, amely azért működik, mert minden fél betartja vállalásait (ennek keretében már eddig 27-ről 17,5 százalékra csökkent a munkaadó által a munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adó).

Parragh László elmondta:

a további tervek között szerepel az iparűzési adó rendszerének átalakítása, a vidéki régiók felzárkóztatása

és a K+F szektor fejlesztése. A szükséges átalakításoknál előfordul, hogy a gazdaságpolitika olyan érdekcsoportokba ütközik, akiket nehéz meggyőzni a változások szükségességéről, mint például a szakképzés átalakításánál.

Az oktatás, pályaválasztás szintjén komoly feladatok elé nézünk, melyekben az Iparkamara is szerepet kap: az iskolákban a lemorzsolódás csökkentése, a felnőttképzés hatékony megvalósítása. A legsikeresebb megyékben a legnagyobb a szakképzésre jelentkezők aránya: például Győr-Moson-Sopron megyében jóval nagyobb ez a szám, mint Szabolcsban:

felismerik a fiatalok az ipar nyújtotta kedvező lehetőségeket.

Lényeges még a pénzügyi tudatosság fejlesztése – tette hozzá az elnök.

A cél, hogy évente kétezerrel több gyermek szülessen

Matolcsy György, az MNB elnöke előadását azzal kezdte, hogy Magyarország sereghajtóból éllovas lett az elmúlt évtizedben. Ennek eredményeit azonban meg kell védeni, sőt, előre kell tekinteni a következő tíz évre, és megnézni, hogyan lehet kiteljesíteni ezt a sikert.

A jegybank elnöke szerint az elmúlt évtized sikere kettős: egyensúlyi és növekedési.

Egyensúly van a költségvetésben, a fizetési mérlegben, a munkaerőpiacon, lényegében a gazdaság minden szegmensében,

emellett sikerül tartósan magas gazdasági növekedést fenntartani. A cél, hogy Magyarország az Európai Unió átlagához képest 2 százalékos növekedési többletet érjen el, de az elmúlt két évben sikerült ezt 3 százalékon tartani. Ha ezt sikerülne 2030-ig fenntartani, akkor az EU átlagos fejlettségi szintjének 93 százalékát érhetnénk el.

A sikeres bérfelzárkózással kapcsolatban Matolcsy György elmondta, hogy a régióban a legnagyobb nominális bérfelzárkózás zajlott. A hitelállomány bővülése is a gazdasági növekedés egyik motorja, hiszen több programmal sikerült a vállalati hitelfelvételi kedvet megnövelni, majd a lakosság hitelfelvétele is dinamikus lett.

Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Varga Mihály pénzügyminiszter (b), Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (j) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitójánForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Három nagy nehezéktől szabadultunk meg:

jelentősen csökkentettük az államadósságot, ezen belül a devizaarány igen alacsony szintre csökkent, és a külső nettó adósság is kevesebb lett.

Ezáltal sérülékeny állapotból igen stabil helyzetbe került az ország – tette hozzá a Nemzeti Bank elnöke.

Matolcsy György az elkövetkező időszak feladatai között jelölte meg, hogy be kell hozni a legjobb külföldi technológiát és ez alapján kifejleszteni a magasszintű magyar technológiát. Nagy lehetőség van a kkv-k hatékonyságának fejlesztésében, és a hitelpenetráció is növelhető: a jelenlegi 32 százalék körüli mértékről (GDP arányosan) 60 százalékra, ami az uniós átlag.

Fontos a gyerekvállalási kedv növelése: a cél, hogy évente kétezerrel több gyermek szülessen. A demográfiai haladáshoz még

szükséges lenne a korai halálozások arányának csökkentése is,

hisz ez nálunk uniós szinten magas – tette hozzá a jegybank elnöke.

A magyar gazdaság sikerének záloga a stabilitás és a növekedés

Varga Mihály pénzügyminiszter azzal az érdekes adattal kezdte előadását, hogy Magyarországon hat olyan állampapír tulajdonos van, aki meghaladja a 100 éves életkort, a legidősebb 103 éves.

A világgazdaság három nagy erőközpontja,

az USA, az EU és Kína között folyamatosan erőeltolódások vannak gazdasági értelemben.

Az utóbbi időben az Unió növekedése a leglassabb – ez komoly kihívást jelent. Európa például ma a hagyományos autóipar központja, miközben a jövő az elektromos és hibrid autóké, és ezek gyártásában lemaradás tapasztalható a másik két nagy gazdasági erőközponthoz képes – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter is kiemelte, hogy

a magyar gazdaság sikerének záloga a stabilitás és a növekedés,

amelyek most lehetővé teszik, hogy a külső kihívások sokkal kevésbé viseljék meg a gazdaságot, azaz csökkent a külső sebezhetőségünk. Varga Mihály is kiemelte a fegyelmezett költségvetési politika jelentőségét, a GDP-arányos adósságnak pedig az alkotmány szerint is 50 százalék alá kell csökkenni (most 66, és jóval 80 fölött volt).

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitójánForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az adósság GDP-arányos csökkenésén túl cél a nullás, vagyis hiány nélküli költségvetés, ezáltal már nominálisan, összegszerűen sem növekedne az adósság. Ami igen fontos még, a magas beruházási ráta: ha a külföldi működőtőke beruházások (évi 4-5 milliárd euró értékben) fennmaradnak, ez önmagában biztosítja a 2-3 százalékos gazdasági növekedés-többletet.

A korábban felfújt tőzsdei árfolyamok most gyorsan csökkennek, részben a koronavírus, részben pedig az frissen kitört, leginkább szaúdi-orosz olajháború hatására.

Az idei évre 1 százalékos hiányt terveztek a költségvetésben, és 1 százalék tartalékot is képeztek, amely lehetővé teszi az előre nem látható események hatásának tompítását – tette hozzá a pénzügyminiszter.

Az intézményi állampapírhozamok csökkennek, ez előnyösnek tekinthető, hisz olcsóbb az államháztartási hiány finanszírozása.

A jövőre nézve Varga Mihály elmondta: fontos a gazdaságpolitikai mozgástér kiszélesítése monetáris és fiskális lépésekkel egyaránt, a versenyképesség növelése,

a hat éves bérmegállapodásban foglalt hátralévő adócsökkentés megvalósítása,

és a vállalkozások, valamint a technológia idevonzásának folytatása.