A koronavírus a tőzsdén történelmi méretű pánikot okozott

2020.03.14. 06:28

A koronavírustól való félelem, az egyre szaporodó betegek és halálesetek száma továbbra is nyugtalanságban tartja a gazdasági színteret. A tőzsdéken a héten a gazdasági világválság óta nem látott esések szemtanúi voltunk. Hogy pontosan mekkora gazdasági áldozatot követel a COVID-19 vírus, azt egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen míg Kínában lecsengőben, addig Európában és Iránban folyamatosan terjed a betegség. 

A COVID-19 névre keresztelt új koronavírusnak nem csak egészségügyi szempontból vannak káros hatásai, hanem gazdasági értelemben is.

Hogy a végleges károk mekkorák lesznek, azt szinte lehetetlen most megbecsülni, de a tőzsdére gyakorolt hatása már most jelentős: milliárdos a veszteség dollárban, fontban, euróban és forintban egyaránt. Ezen a héten rég nem látott veszteségeket szenvedtek el világszerte a részvényindexek.

Az amerikai tőzsdéken csütörtökön 1987 óta nem látott mélyrepülést produkáltak a részvények.

Kereskedő az amerikai tőzsdénForrás: AFP/Timothy A. Clary

De mennyire volt komoly az e heti esés történelmi viszonylatban?

A MarketWatch azt írja, hogy az S&P 500 index 1953-as bevezetése óta összesen 25 alkalommal fordult elő 5 százalékos, vagy annál nagyobb zuhanás a tőzsdéken.

Az elmúlt száz év legnagyobb összeomlásai (időrendben)

A Dow Jones tekintetében az elmúlt 100 évben összesen 21 recessziós időszakot tartanak számon.

A Macrotrends ábráján a kritikus időszakok szürkével vannak jelölve, ezek közül szemlézzük a tíz legjelentősebbet.

A Dow Jones mozgása az elmúlt 100 évbenForrás: Macrotrends

1. A Wall Street 1929-es összeomlása

Alig több mint 90 éve, 1929. október 24-én, a New York-i tőzsdén robbant ki a gazdasági világválság. A válság négy éven keresztül tartott, az 1929-33 közötti időszakban több mint 50 százalékkal csökkent a nemzetközi kereskedelem mértéke.

A válság hatásai rendkívül szélesek voltak: a csökkenő ipari termelés miatt drasztikusan megugrott a munkanélküliség, rengeteg bank csődbe ment, melynek következtében hitel- és agrárválság is kialakult.

Azon az októberi fekete csütörtökön a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, körülbelül 13 millió részvényt adtak el.

A folyamat október 29-ig tartott, hat nap alatt a tőzsde vesztesége már 50 milliárd dollár volt. Az Egyesült Államokban a munkanélküliség 2 százalékról 25 százalékra nőtt.

Munkanélküli tüntetés a gazdasági világválság idejénForrás: AFP/Photo12/Ann Ronan Picture Library

2. A Kennedy-csúszás (1962. május)

Az Egyesült Államok a gazdasági világválságot és a második világháborút követően nehezen állt talpra. Azonban 1951 februárja és 1959 decembere között az USA gazdasága nőtt. 1961-es megválasztásakor John F. Kennedy megígérte, hogy a gazdasági növekedés folytatódik, azonban egy év után a növekedés megtorpant, sőt, az S&P 500 mutatója 22,5 százalékot, míg a Dow Jones 5,7 százalékot esett 1962 júniusáig.

3. Az 1987-es fekete hétfő

1987. október 19-én a tőzsdék világszerte összeomlottak. A Dow Jones egy nap alatt 22,6 százalékot esett, ez a mutató történelmének legnagyobb napon belüli zuhanása. A Fekete Hétfő néven ismert nap azért is nevezetes, mert ez volt a modern (számítógép vezérelte) tőzsde első nagyobb zuhanása. Az esés okának utólag a lassuló amerikai gazdasági növekedést, az olajárak esését, illetve az amerikai-iráni konfliktus kiéleződését nevezik meg, ez generálhatott nagyobb eladási hullámot.

Kereskedő az 1987-es tőzsdekrach idejénForrás: AFP/Maria Bastone

Egy hónap alatt óriásit estek a világ tőzsdéi:

  • A hongkongi 45,5 százalékot.
  • az ausztrál 41,8 százalékot,
  • a spanyol 31 százalékot,
  • a brit 26,45 százalékot,
  • az amerikai 22,68 százalékot,
  • a kanadai 22,5 százalékot.

4. A Dotcom-lufi (90-es évek)

Az 1990-es évek második felében rengeteg ember spekulált arra, hogy az online világban működő cégek értéke nőni fog az internet rohamos bővülésének köszönhetően. 1990 és 1997 között az Egyesült Államokban 15 százalékról 35 százalékra nőtt a számítógépek aránya a háztartásokban, és a PC luxustermékből hétköznapi tárggyá vált.

A jelenség nem kerülte el a gazdasági emberek figyelmét se, 1995 és 2000 között a Nasdaq 400 százalékkal emelkedett, óriási mértékben köszönhetően a techcégeknek.Csak 1999-ben az emelkedés 85,6 százalék volt, míg az S&P 500-as indexnél 19,5 százalékos volt a bővülés.

Dotcom pánik NémetországbanForrás: DPA/AFP/Oliver Berg

Mivel mindenki a bővülésre játszott, kisebb sokként érte a piacot, hogy a Dell és a Cisco részvények eladásába kezdett. Emiatt 10 százalékkal esett a tőzsde, és cégek ezrei mentek csődbe hetek alatt. 2002-re a Dotcom-lufi egyenlege 5 ezermilliárd dolláros mínusznál állt meg.

5. Az 1998-as ázsiai összeomlás

A '90-es évek végén Thaiföldön indult útnak a kontinens egyik legkomolyabb gazdasági krízise. A válság Ázsia mellett elérte Oroszországot és Brazíliát is, a legérintettebb nemzetek Indonézia, Dél-Korea, Hongkong, Laosz, Malajzia és a Fülöp-szigetek voltak. Az indonéz rúpia 80 százalékot esett, a thai bát, a dél-koreai von és a maláj ringgit 45-50 százalékot vesztett értékéből.

A válságot követő egy évben a kár 100 milliárd dollárosra volt tehető.

6. Terrortámadások 2001. szeptember 11-én

A World Trade Center ikertornyait ért támadást követően az amerikai tőzsde kereskedését azonnal felfüggesztették, sőt a New York-i értéktőzsde szeptember 17-ig ki sem nyitott. A nyitás után a Dow Jones 1370 pontos mínuszban volt, ez akkor 14 százalékos esésnek felelt meg. A S&P 11,6 százalékot esett, az ötnapos tőzsdei kereskedéskiesés becsült vesztesége 1400 milliárd dollár volt.

Füst- és porfelhő a World Trade Center tornyainak összeomlása utánForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Hubert Boesl

A terrortámadás legnagyobb elszenvedője a biztosítási piac volt, a szektor megközelítőleg 40 milliárd dollárt vesztett.

7. A 2008-as gazdasági világválság

A 2008-as gazdasági válság berobbanására az emberek többsége kisebb-nagyobb mértékben emlékszik. Annak tetőzése 2008. szeptember 29-én volt, ekkor a Dow Jones 777 pontot esett egyetlen nap alatt.

Az index 2007 októberében volt az évtizedes csúcsán, akkor 14 164 ponton állt. 2009 március 5-én több mint ötven százalékot esve ez az érték 6594 pont volt.

Az ezt követő recesszió 17 hónapig tartott. A közel másfél éves medve piac alatt az S&P is 50 százalékot vesztett értékéből - írja a The Balance.

A brit tőzsde 48 százalékkal csökkent (6698 pontról 3512 pontra), míg a japán Nikkei 18 262 pontról 7055 pontra esett. Ezzel párhuzamosan a jen 24 százalékot drágult a dollárhoz képest.

Kereskedők a New York-i tőzsdén 2008 utolsó kereskedési napjánForrás: AFP/2008 Getty Images/Spencer Platt

A válság összesen 8 ezer milliárd dolláros kárt okozott a tőzsdéken, míg a lakosság 6 ezer milliárd dolláros károkat szenvedett globálisan - írja az Investopedia.

8. A 2010-es villámösszeomlás

Május hatodikán 36 percig tartott a Dow Jones tőzsdei villámzuhanása, amely ez idő alatt 998,5 pontot esett, ami 9 százalékos csökkenésnek felel meg. Hogy pontosan mi történt, arra több - egyelőre nem igazolt - elmélet is létezik, az index még aznap helyreállt.

9. A kínai piac összezuhanása 2015-16-ban

A kínai tőzsdén 2015. június 12-én, július 27-én és augusztus 24-én is óriási esések voltak, mert eladási hullám söpört végig a befektetők körében. Bár a kínai kormány próbálta az eseményeket tompítani, 2016-ban újabb három alkalommal ismétlődtek meg a tömeges eladások. A pánikszerű eladások 2015-ben három hét alatt 3 ezer milliárd dolláros kárt okoztak.

Óriásit zuhantak a kínai értékpapírok 2015-benForrás: Imaginechina/An xin - Imaginechina/An Xin

Három hét alatt a Sanghaj-index 8,48 százalékot esett, míg 2015 júniusa és augusztusa között az SSE 43 százalékkal csökkent.

10. A 2018-as tőzsdei lefordulás

A Dow Jones gyakorlatilag a válságból kilábalás óta, kisebb letörésektől eltekintve, stabilan emelkedett 2018 decemberéig.

Az S&P 500 2930 ponton tetőzött szeptember 20-án.

Azonban a piac korrigált, karácsonyra 19,73 százalékot esve 2351 ponton zárt. Ezzel párhuzamosan a Dow Jones 18,78 százalékot esett. Az okok tisztázatlanok, a pesszimista hangulat, az alacsony kamatok, a lassuló gazdasági növekedés, a kereskedelmi háború és az alapkamat körüli bizonytalanság vezethetett az átmeneti visszaeséshez.