Az elmúlt hetekben számos ország kormánya és jegybankja sietett olyan intézkedéseket hozni, melyekkel igyekeznek meggátolni, vagy legalábbis tompítani a koronavírus negatív hatásait. Az egyelőre beláthatatlan, hogy pontosan milyen károkra lehet számítani, de az eddigi döntések alapján az már elég világos, hogy szükség lesz a gazdaságélénkítésekre.

Ahogy elkezdett globálissá fokozódni a koronavírus-járvány, a világ több központi bankja és kormánya is elkezdte bejelenteni az első gazdaságélénkítő lépéseket. Noha szó szerinti koordinációról a jegybankok körében nem beszélhetünk, az világosan látszik, hogy a központi bankok szinte sorozatban hajtanak végre a kamatcsökkentéseket.

Jegybanki beavatkozások

Az első nagy jegybank, amely kimondottan a koronavírus hatásai miatt csökkentett kamatot, a kínai volt, még február 20-án.

Március elején indult egy bejelentési hullám a központi bankok körében arról, hogy figyelik az eseményeket, és készek beavatkozni, ha szükséges. Voltak azonban olyan intézmények, amelyek már ekkor léptek. Malajzia és Ausztrália március 3-án egyaránt 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Aztán szintén március 3-án lépett az amerikai Fed is, és váratlanul (soron kívül) 50 bázisponttal, 1,00-1,25 százalékos sávba vágta vissza az irányadó kamatszintet.

Később a nagy jegybankok körében a Bank of England szintén soron kívül bejelentett egy 50 bázispontos csökkentést, azonban egy nappal korábban az Európai Központi Bank meglepte a piacokat. A Christine Lagarde által vezetetett eurójegybank ugyanis a várakozásokkal ellentétben nem csökkentett a kamaton, viszont célzott gazdaságélénkítő lépéseket jelentett be.

Lépett az amerikai jegybank, rendkívüli intézkedéseket jelentettek be

Az amerikai jegybank vasárnap ismét váratlan kamatcsökkentést jelentett be, kiegészítve azt néhány jelentős gazdaságélénkítő lépéssel. Az amerikai határidős indexek azonban erre elég szokatlanul reagáltak: akkorát zuhantak, hogy le is állt a kereskedés. Közben hétfőn Ázsiában is mínuszok uralták a napot, ahogy megjöttek az első makrogazdasági adatok Kínából, melyek alapján már legalább első körben felmérhetők a koronavírus hatásai.

Mindezek után március 13-án két skandináv központi bank is gazdaságélénkítő lépésről jelentett. Norvégiában a jegybank 50 bázispontot vágott, míg a svéd Riksbank bejelentette, 500 milliárd svéd koronát (51 milliárd dollár) fordít arra, hogy támogassa a bankrendszer likviditását, és fokozza ezzel a hitelezési aktivitást. A kanadai jegybank szintén március 13-án döntött egy radikálisabb, 100 bázispontos csökkentésről, Új-Zélandon pedig március 15-én jelentettek be egy 75 bázispontos kamatvágást.

Az igazi nagy dobást aztán a Fed hajtotta végre, szintén március 15-én, amikor – megelőzve a héten esedékes kamatdöntő ülést – 100 bázisponttal 0-0,25 százalékos szintre csökkentette a kamatszintet, illetve bejelentették, 700 milliárd dolláros eszközvásárlási programot indítanak. Mindezt azt követően, hogy a megelőző két hét során a jegybank nagyjából 1500 milliárd dollárnyi likviditást pumpált az amerikai pénzügyi rendszerbe.

A kormányok is léptek

Ahogy azonban a koronavírus-járvány egyre inkább elterjedt Európában, a kontinens kormányai is látták, gazdaságélénkítő beavatkozásokra lesz szükség. Március elején az olasz és a francia kormány tagjai egyaránt hangsúlyozták, komoly pénzügyi élénkítsek kellenek, hogy (japán mintára) támogassák a kis- és középvállalatokat.

Az olasz miniszterelnök, Guiseppe Conte akkora egyenesen arról beszélt, „sokkterápiát" fognak alkalmazni annak érdekében, hogy legyőzzék a gazdasági kihívásokat. Kiemelte, lazítani kellene az uniós hitelezési korlátokon, és nagyobb költségvetési mozgásteret kellene lehetővé tenni a tagállamok számára.

Olaszországban egyébként már 25 milliárd eurót tesz ki annak a kormányzati mentőcsomagnak a mérete, melyet kimondottan a járvány hatásainak csillapítására fordítanak. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szintén az összehangolt, erőteljes támogatás szükségességét hangsúlyozta.

Folyamatosan jelentik be a kormányok a pénzügyi támogatásokatForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

Nem is sokkal később jött a hír, hogy az EU tagországainak vezetői megállapodtak egy 25 milliárd euró értékű alap létrehozásában, melynek számára az uniós bizottság 7,5 milliárd eurót szabadít föl.

Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be.

A javasolt alap célja az egészségügyi rendszerek, illetve a kisvállalkozások megsegítése. Ezzel együtt a tervezett intézkedések között megemlítették a költségvetési szabályok rugalmassá tételét, illetve az állami támogatásokra és az államadósságokra vonatkozó szabályok lazításának lehetőségét.

Szinte ezzel egy időben jött a hír, hogy a spanyol miniszterelnök bejelentett egy célzott intézkedéscsomagot a károk enyhítésére. A Pedro Sánchez kormányfő által fölvázolt csomag egyszerre védené a családokat, támogatná az egészségügyi hozzáférést, védené a munkahelyeket, valamint segítené a kis- és középvállalkozásokat.

Ezzel együtt a múlt héten a brit pénzügyminiszter egy 30 milliárd fontos gazdaságélénkítő csomagot jelentett be. A csomag 18 milliárd fontnyi közvetlen költségvetési többletkiadást tartalmaz, célja pedig elsősorban az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások, valamint az üzleti szektor támogatása.

Emellett a tervezet 7 milliárd fontot különített el csak a kisvállalkozások megsegítésére, illetve 5 milliárd fontot az állami egészségügyi szolgálat (NHS) finanszírozására.

Pénteken pedig ismét megszólalt a francia pénzügyminiszter, és közölte, a kormány több tízmilliárd eurót fordít a járvány megfékezésére és a gazdasági hatások tompítására. A munkaügyi miniszter pedig megerősítette, az állam a leginkább érintett szektorok esetében az alkalmazottak kényszerszabadságát egy az egyben kifizeti munkanélküli segély formájában. A csütörtök estig elérhető információk szerint Franciaországban összesen több mint ötezer vállalkozás 80 ezer munkavállalója élt a lehetőséggel, ami több mint 240 millió euróba került a költségvetésnek.

Ugyancsak pénteken Németországból érkezett a hír, hogy a szövetségi kormány egy felső korlát nélküli hitelprogramot indít a járvány gazdasági hatásainak tompítása érdekében. Ennek keretében az illetékes minisztériumok közölték, az állami fejlesztési bank (KfW) képes akár 500 milliárd eurónyi tőkét szolgálatba állítani az ügyben, ha szükséges.

Az Egyesült Államok tízmilliárdokkal igyekszik tompítani a gazdasági károkatForrás: PhotoAlto/Ale Ventura / Altopress/Ale Ventura

Pénteken aztán a tőzsdéket is erősen felhajtotta a hír, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump bejelentheti a járvány miatti szükségállapotot. Ez még aznap meg is történt, ahogy egyúttal az is kiderült, az USA központi kormányzata 50 milliárd dollárt szabadít föl a járvány elleni küzdelemre. Majd szombaton jött a hír, hogy az amerikai képviselőház elfogadta azt a többmilliárd dolláros csomagot, melynek célja, hogy mérsékelje a koronavírus gazdasági hatásait. Az intézkedések között szerepel például a koronavírus-tesztek ingyenessé tétele, ételutalványok biztosítása az alacsonyabb jövedelmű állampolgároknak, illetve két hetes fizetett szabadság a betegség által érintetteknek. Amellett pedig, hogy a cégek adókedvezményeket kapnak a felmerülő költségek fedezésére, a dolgozók lehetőséget kapnak, hogy három hónap fizetés nélküli szabadságot vegyenek ki, amennyiben ők vagy hozzátartozóik karanténba kerülnek vagy ápolásra szorulnak.

Ezzel együtt Nancy Pelosi házelnök közölte, a héten megkezdik egy következő csomag összeállítását, melynek célja a leginkább érintett iparágak (illetve a gazdaság egészének) támogatása lesz.

Ebben akár még a Donald Trump által korábban említett jövedelemadó-csökkentés is szerepelhet.