Továbbra is fizetni kell a magánkollégiumot, ha a diák már hazaköltözött?

2020.03.18. 11:13

Magyarország egyik legnépesebb közösségi média csoportjában egyre több nehéz helyzetbe került egyetemista számol be arról, hogy hiába kellett elhagyniuk a magánkollégiumot és a távoktatás miatt hazaköltözni, a bérleti szerződésük miatt továbbra is fizetniük kell a szállásért, amit már nem is vesznek igénybe. Az Origo utána járt annak, hogy pontosan mi a teendő ebben az esetben, és milyen lépéseket tehet egy egyetemista, ha hasonló helyzetbe kerül.

Nemrég az ELTE egyik hallgatója arról számolt be a Pesten Hallottam nevű csoportban, hogy el kellett hagynia a magánkollégiumot , azonban bérleti szerződése még nyár közepéig érvényes, a bérbeadó pedig nem hajlandó a szerződés megszüntetésére.

Megkérdeztük Dr. Borbély Zoltán ügyvédet, biztosítási szakjogászt, aki szerint az új Polgári Törvénykönyv (Ptk). a szerződéskötési szabadság legnagyobb fokú érvényesítésének talaján áll. Szinte azt lehet mondani, hogy szerződő partnerek törvényt írnak az általuk megkötött szerződéssel. Minden olyan dologról meg lehet állapodni, ami nem kogens, tehát kötelező törvényi, jogszabályi rendelkezés nem tiltja, vagy valamilyen jogszabályba nem ütközik.

A szakértő kiemeli, hogy egy ilyen helyzetben fontos figyelni a jelenleg hatályban lévő jogszabályokat, amelyek útmutatást adhatnak arra, hogy milyen más, például állampolgári, illetve járványügyi kötelezettségei lehetnek a szerződő félnek.

IllusztrációFotó: Koncz Márton - Origo

Már a nemzetközi jog alapelvei között is szerepel az úgynevezett clausula rebus sic stantibus, azaz amikor a szerződéskötéskori körülmények olyan mértékben változtak meg, hogy az gyakorlatilag a szerződés újraértékelését jelentheti. A koronavírus mindenképpen egy ilyen tényező, de annak közvetlen konkrét kihatással kell lennie a szerződésre.

Jelenleg önmagában a koronavírus jelenléte az országban nem ilyen szerződés megszűnési tényező

- hangsúlyozza Dr. Borbély Zoltán.

A koronavírus helyzetet nyugodtan lehet vis maiornak tekinteni. Ez egy olyan helyzet, amikor a szerződésszegést a felek ellenőrzési körén kívül eső (vis cui humana infirmitas resistere non potest), a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A vis maior tipikus esetei természeti katasztrófák (földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb.), továbbá bizonyos politikai-társadalmi események (pl. háború, forradalom, felkelés, szabotázs).

Az is elképzelhető, hogy nem az egész szerződés, hanem annak teljesítése lehetetlenül el valamilyen külső kényszerítő okból, a koronavírus rohamos és aggasztó terjedése mindenképpen ilyen. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szerződések nagy része rendelkezhet a vis maior esetekről és, hogy akkor mi a teendő. Ebben az esetben ezekből kell kiindulni.

IllusztrációFotó: Koncz Márton - Origo

A csoportban felmerült szituációt bonyolítja az, hogy a magánkollégium nem volt hajlandó szerződést bontani az ELTE hallgatójával. A bérbeadó, mivel világjárványról van szó, semmiképpen nem hivatkozhat arra, hogy a helyzet nem elég súlyos ahhoz, hogy a szerződő felek legalábbis újraértékeljék a szerződést, hiszen egy ilyen vis maior szituáció a szerződés megszűnésének lehetőségét is magában hordozhatja.

Amennyiben nem sikerül a bérbeadóval közös megállapodásra jutni, úgy a hallgatók jogi segítséget is kérhetnek.

A szakjogász azonban óva int attól mindenkit, hogy lehetetlenülésre hivatkozva sorra bontsák fel a bérleti szerződéseket, azonban amennyiben a szerződés teljesítése közvetlenül függ bármilyen, akár hatósági intézkedéstől is, akkor komolyan felvethető a szerződés teljesítésének ellehetetetlenülése. "Ahogy a korabeli orvosokról szóló feketehumor szólt:  'A legfontosabb, hogy egészség legyen... és beteg'" - jegyzi meg ennek fennállása kapcsán a szakértő.

Az autopro.hu-nak adott interjújában Dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal hasonlóan nyilatkozik. A szakember szerint ha felmerül az a nem kívánt helyzet, hogy valamely szerződő fél – egy külső körülményre való hivatkozással – a szerződést nem képes teljesíteni, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy maga a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit.

Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek elsődlegesen az abban foglaltakat kell követnie. Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok túl általánosak (például mert nem egyértelmű, hogy önmagában a vírus terjedése, vagy csak az annak nyomán bevezetésre kerülő hatósági intézkedések minősülhetnek vis maiornak), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni.