Az amerikai és európai gépjárműgyártó vállalatok most követik azt az utat, amit nem is olyan régen a Kínában működő, hasonló profilú üzemek jártak: leállítják termelésüket, részben azért, hogy ezzel is akadályozzák a koronavírus terjedését a munkavállalók körében, részben pedig a beszállítói láncok szétzilálódása miatt. S persze amiatt, mert egy jó ideig minden bizonnyal nem az új autók vásárlása lesz az emberek és a cégek legfőbb gondja - ha meg mégis, arra ott lesznek a már felhalmozott raktárkészletek. A leállás, a recesszió, az esetleges csőd mellett azonban még egy körülmény van, amivel a vállalatoknak számolniuk kell. Azzal, hogy működésüket átállíthatják "haditermelésre", éppúgy, ahogy a második világháború idején történt.
A második világháborús állapotok és a mostani helyzet közötti párhuzam sok szempontból megállja a helyét. Így látják ezt például Washingtonban is, ahol Donald Trump elnök egy minapi nyilatkozata során "háborús elnöknek" nevezte magát, arra utalva, hogy a szövetségi kormánynak megvan a lehetősége arra, hogy közvetlen irányítása alá vonja az ipari termelési kapacitásokat. Erre az USA-ban egy, még a koreai háború idején elfogadott törvény ad lehetőséget, mutatja be a Bloomberg. Larry Kudlow, az elnök gazdasági főtanácsadója pedig nem sokkal Trump nyilatkozatát követően azt mondta a Fox Newsnak, a kormányzat már meg is kezdte az egyeztetéseket a General Motors (GM) vezetőivel.
Az amerikai autóipari óriás ennek alapján a közeljövőben lélegeztetőgépeket gyárthat, hogy legyen elég azokból az éppen kibomló, esetleges országos járvány idejére.
Ahogy ennek kapcsán az Origo megírta, a Ford a napokban szintén jelezte, hogy ha kell, készek ők is beszállni az egészségügyi felszerelések és eszközök gyártásába. A két óriáscéghez csatlakozott Elon Musk, a Tesla első embere is, aki hangsúlyozta, hogy amennyiben hiány lép fel a lélegeztetőgépek területén, akkor az elektromos autógyártó is kész beszállni és készülékeket gyártani.
A GM, a Ford és a Fiat Chrysler már bezárta amerikai gyárait, ha azonban elfogadják felajánlásaikat, akkor újra elindulhatna a termelés, azonban kizárólag orvosi felszereléseket gyárthatnának az üzemekben. Az európai nagy autógyártó bázisok leállása szintén megtörtént, részben vagy egészben szünetel a termelés a kulcsfontosságú telephelyeken. Azt, hogy az európai autógyártásban - mely szektorként mintegy 14 millió embernek ad munkát közvetlenül vagy közvetetten - várható-e ilyen fordulat a gyártásban, e percben nem látni még egyértelműen, de egyáltalán nem zárható ki. Kínában erre már jó ideje látni példát, és az ottani termelés egy része már nem is hazai felhasználásra, hanem a vírus által leginkább szorongatott, vagy épp még a kitörés előtt álló országokba kerül.
Még ha a jog és a gazdaság irányításának szempontjából vannak is hasonlóságok, részbeni átfedések a hadiipari termelés és a járványügyi veszélyhelyzetben bevezetett vagy bevezethető intézkedések között, könnyelmű és alaptalan dolog lenne összemosni a kettőt. Persze emellett is - ahogy utaltunk rá - vannak helytálló párhuzamok a mostani ipari leállások és a második világháborús helyzet között, különösen a termelés csökkenése vagy átalakítása kérdésében.
"Nem tudnék analógiát mondani a közelmúltból. Talán a második világháború lehet a legjobb példa erre", mondja a koronavírus miatti autógyárak leállása kapcsán Kristin Dziczek, egy michigani autóipari kutatóintézet igazgatója.
Minden autógyártó, a világ minden régiójában? Nem hiszem, hogy ilyen valaha történt"
- tette hozzá a globális leállásra utalva.
Az ipari termelés leállása vagy átalakítása minden jel szerint nem korlátozódik az USA-ban sem néhány államra vagy termelő ágazatra. Emlékezetes, hogy a második világháború idején például a textil- és selyemipari vállalatok ejtőernyőket gyártottak, az autógyárak pedig harckocsikat összeszerelő üzemekké alakultak.
Az új koronavírus-járvány miatt most a Fed (az amerikai jegybank szerepét betöltő pénzintézet) március közepén felmérést készített az ipar helyzetéről az ország északkeleti régióira. A kiadott összegzés következtetése:
a kilátások New York állam területén, valamint Delaware, New Jersey, Pennsylvania keleti térségeiben minden negatív rekordot megdöntöttek erre a hónapra.
Az, hogy az EU-ra vagy az eurózóna országaira is igazak lesznek-e hasonló jelzők, hamarosan eldől. Az USA-val kapcsolatban viszont - ahogy a Statista grafikonja bemutatja több hasonló tartalmú elemzés alapján - elmondható, hogy a vuhani koronavírus véget vetett a világ legerősebb gazdaságával bíró államában a második világháború óta tartó leghosszabb, 129 hónapos növekedési ciklusnak:
Az autóipari számok persze riasztóak, a szektor jelentősége nyomán nem véletlen, hogy ebből indul ki számos elemző:
A helyzet hasonlóan írható le az ipari termelés egy másik sarkalatos területén, a repülőgép-gyártásnál. Az európai Airbus már bejelentette termelésének visszafogását - bár a hadi célú fejlesztésekről, gyártásról külön nem nyilatkoztak -, ahogy a megrendelők sorra ütemezik át korábbi igényeiket. Az amerikai Boeing pedig minden valószínűség szerint a MAX-gépek katasztrófájának dermesztő 12 hónapja után, most még rosszabb idők elé néz. A vállalat a héten jelentette be: kormányzati segítséget kapnak, melynek révén ők maguk képesek lesznek milliárdokat megmozgatni a túlélés érdekében - igaz, hitelek és zálogosítások árán. A vállalat az USA-ban 100 ezer embert foglalkoztat.
Beszédes, hogy a termelés leállására és a globális visszaesésre a világ egyik vezető pénzintézete, a JPMorgan Chase, egy ismert tudományos-fantasztikus film címét használva figyelmeztette ügyfeleit: "A nap, amikor a Föld elhallgatott." A bankház és más elemzők is úgy gondolják, hogy ami a termelés leállásával most kezdődik a világgazdaságban, az csak hosszan kiheverhető folyamat lesz.
Vannak azonban olyanok is, akik nem látják ennyire borúsan a helyzetet, elismerve persze azt, hogy komoly krízisről beszélünk.
Szerintem a helyzet inkább a második világháború utáni 1945-ös szituációhoz hasonlít, amikor Németország hónapokra leállt"
- mondja Timothy Guinnane, a Yale Egyetem gazdaságtörténésze.
A professzor szerint a leállások Európában és az USA-ban is a kínai mintázatot követik most.
Ám - mondja - Kínában már a bő 6 hetes zárlat után elkezdett visszatérni az élet a normál kerékvágásba. S még az sem világos - teszi hozzá -, hogy például az USA-t sújtó gazdasági károk milyen hosszú távú hatással bírnak.
"Ha nem fogsz kezet és lerázod a vírust, visszatérhetünk a szokott folyamatokhoz egy hét alatt", mondja Guinnane.
Ez tehát közel sem háború"
- teszi hozzá. Ugyanakkor ő is úgy látja: afelől senkinek nem lehet kétsége, hogy ebben a negyedévben az amerikai mellett lezárul az eddigi leghosszabb globális növekedési periódus is.