Kereskedelmi zavarok, veszélyes adósságok és korlátozott gazdaságélénkítési lehetőségek fenyegetik az afrikai gazdaságokat, ahogy a koronavírus-járvány elérte a kontinenst. Számos ország pedig már a legrosszabbra kezd felkészülni.

A koronavírus-járvány a világgazdaság egészét érinti. A kínálati oldalon az üzletbezárások és vállalati beszállítói láncok húzzák le a kilátásokat, míg a keresleti oldalról a szereplők vagy tartalékolnak, vagy nincs is lehetőségük költeni. Ehhez jött még az olajár mélyrepülése, ahogy kirobbant az olajárháború Szaúd-Arábia és Oroszország között. Miközben pedig a világ elsősorban az amerikai, európai és ázsiai gazdaságokra figyel, kevesebb szó esik arról, hogy a fennálló helyzet náluk sokkal súlyosabban érinti Afrikát, különösen a szubszaharai régióban fekvő gazdaságokat – írja a CNBC elemzése.

Ez különösen igaz a kontinens azon országaira, amelyek igen erősen függnek az importtól, súlyos adósságterhektől szenvednek, valamint igen minimális lehetőségeik vannak arra, hogy a kormányaik élénkítsék a gazdaságaikat.

Az ENSZ afrikai gazdasági bizottsága (ECA) a múlt héten már figyelmeztetett, hogy a koronavírus-válság kiemelkedő fenyegetést jelent a térségben, főleg hogy számos ország már korábban is stagnáló növekedést produkált. Az olajexportőr országok akár 65 milliárd dollárt is bukhatnak a bevételeikből, amennyiben az olajár tovább csökken – mondta az ECA vezetője, Vera Songwe.

Egy konferencián Songwe kiemelte, az afrikai országoknak most nagyjából 10,6 milliárd dollárnyi váratlan kiadást kellene biztosítaniuk, hogy fedezni tudják az egészségügyi költségeket, illetve hogy visszafogják a vírus terjedését. Ez azonban igen nehéz lesz, ha közben a bevételek kiesései fenntarthatatlan adósságcsapdába sodorják az országokat.

Súlyos bajba kerülhetnek a járvány miatt az afrikai gazdaságokForrás: Shutterstock

A jelenlegi számítások alapján egy tartós sokkhatás olyan országoknál okozhat súlyos adósságválságot, mint Angola, Gabon, Etiópia, Tunézia, Zambia és Kenya. Az NKC African Economics ehhez a listához hozzátette, egy éves távlatban Egyiptomban, Ghánában, valamint Marokkóban is komoly bajok lehetnek az adósságok törlesztésével.

Közben már Afrika számos országában azonosították a betegséget, Dél-Afrika pedig nemzeti vészhelyzetet hirdetett, mégpedig úgy, hogy az ország már így is technikai recesszióban van.

A gazdasági válsághelyzet mellett azonban a kontinensen az is hatalmas kérdés, mekkora egészségügyi vészhelyzet alakulhat ki. A CNBC emlékeztetett, számos afrikai országban 10 000 emberre mindössze 10 darab kórházi ágy jut.

Az NKC elemzői emellett hangsúlyozták, az országok költségvetési sérülékenysége megmutatkozik az egészségügyi infrastruktúrákban, a lehetséges munkaerő-piaci válságokban, valamint a mobilitási krízisben, mely utóbbi a karanténok és határzárak miatt alakul ki. Ezekhez jönnek még a sérülékeny adósságpozíciók, valamint a hazai bankszektorok gyengeségeiből adódó rendszerszintű kockázatok.

Mindeközben az afrikai jegybankok is igyekeztek már lépni. A kenyai központi bank például a héten arra kérte a kereskedelmi bankokat, hogy könnyítsenek az adósaik helyzetén, míg a nigériai jegybank 136 millió dollár értékű célzott támogatási programot jelentett be. Az egyiptomi jegybank pedig hétfőn egy hatalmas, 300 bázispontos, kamatcsökkentésről döntött.

Mindazonáltal az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy számos afrikai kormány igen nehéz helyzetben van, ha költségvetési élénkítésekről van szó. Sok ország ugyanis erőteljesen rá van szorulva a külső adósságfinanszírozásra, miközben a jegybankok lehetőségei erősen limitáltak.