Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Northwestern University közgazdászai elemzésükben nem elsősorban a gazdasági károkkal, hanem azzal foglalkoztak, hogy kimutassák, mekkora haszna lesz a gazdaság takaréklángra állításának és az ideiglenes, társadalmi szintű elkülönülésnek az emberéletek megóvásában a járvány alatt.
Martin Eichenbaum, a csoportot vezető kutató szerint, nagyon is sok.
Mintegy 600 ezer emberélet megóvása.
Az elemzők szerint ennyi halálesetet lehet megelőzni azzal az Egyesült Államokban, ha a kormányzat tartja magát a szigorú járványügyi intézkedésekhez, nem enged azok látszólagos rigorózusságából, az emberek pedig minél hamarabb elfogadják azt, hogy most az elkülönülés időszaka jön, és nem a társas érintkezéseké. A szerzők ezt afféle "optimális" megoldásnak tartják közgazdasági értelemben, tehát ez a jelző itt nem a járványügyi intézkedéseknek a minősítésére szolgál. Tanulmányukban azt is kifejtik, mit értenek ez alatt.
A Bloomberg tudósításából kiderül, hogy az egyetemi kutatók az időtényezőnek kulcsfontosságot tulajdonítanak, ahogy egyébként a legtöbb védekező országban, így Magyarországon is. Eszerint az elkülönülésnek a járvány csúcsra futása előtt meg kell történnie, vagyis azelőtt, mielőtt a vírus eléri tömeges fertőzőképességének maximumát a napi vagy valamilyen időtartamra vizsgált fertőzéssszámot tekintve.
A Northwesternen is úgy látják: a gazdasági sérülés nagyobb lesz az egészségügyi szempontból kedvezőbb intézkedések betartása - azaz a gazdaság nagyjának leállítása és az emberek otthon maradása - mellett, de a recesszió már amúgy is elkerülhetetlen.
Az otthon maradással viszont elejét lehet venni a tömeges katasztrófának és rengeteg ember halálának
- állítják, egybehangzóan a nemzetközi ajánlásokkal.
A kutatók a Nemzeti Közgazdasági Kutatóintézetnél publiákálták tanulmányukat. Eichenbaum és szerzőtársai abban kifejtik, hogy az epidemiolgóiai modellek egyik legalapvetőbbjét, az 1927-ben publikált SIR-modellt vették elő és frissítették úgy, hogy az adaptálható legyen a jelenlegi helyzetre. Szigorúan nézve - és módszertani szempontból ez fontos kitétel - a kutatók nem a Covid-19 járványt "ültették rá" erre a modellre. Hanem azt vizsgálták, hogy ha ebből az általánosan bevett járványügyi modellből indulnak ki, abban hogyan jeleníthetők meg a gazdasági igények és visszaesések, illetve a társadalmi interakciók leépülésének egymáshoz képesti viszonyai.
Ezek pedig a vuhani koronavírus-járvány globálisan is legfontosabb aspektusai közé tartoznak.
A SIR-modell nem más, mint egy matematikai modell, amely a járványok terjedésének előrejelzésére szolgál, kalkulál a betegségre fogékonyak, a fertőzöttek és a gyógyultak számával is.
A kutatók azt mondják, ezt a modellt terjesztették ki, hogy kiderüljenek a gazdasági természetű döntések és a járványok közötti összefüggések.
Abból indultak ki, hogy egy járvány mind a keresleti, mind a kínálati oldalon hatásal van a gazdasági tevékenységekre.
Következtetésük szerint az emberek döntése (vagy elfogadása) arra nézve, hogy visszafogják fogyasztásukat és munkavégzésüket - azaz gazdasági tevékenységüket -, a járvány intenzitását gyengíti.
A kutatók azt mondják,
elkerülhetetlen, hogy valamiféle "kompromisszum" szülessen recesszió és a járvány egészségügyi következményei között
A kérdés csak az, hogy ezt a kényszerű "alkut" hova akarják meghúzni.
A szigorúbb leállások, a távolságtartás fenntartása ugyanis, bár jóval nagyobb gazdasági visszaeséssel jár, jóval több ember életét mentheti meg, mint a járványhelyzet lazább kezelése. (Ezért figyelmeztettek az Imperial College London kutatói nemrég arra, hogy Kína nagyon sokat, egész pontosan egy második hullám kitörését kockáztatja azzal, hogy a kutatók szerint idő előtt elkezdi visszaengedni a gazdaságba az állampolgárait azért, hogy mérséklődjön a gazdasági visszaesés. A részletekről ebben a cikkében írt az Origo.)
Ahogy más kutatók, úgy a tanulmány szerzői is több forgatókönyvet készítettek. A legrosszabb változatban az üzletek nyitva maradnak, nagyjából minden zajlik a szokott kerékvágásban, és nincsenek társadalmi elkülönülésre vonatkozó irányelvek.
Ebben az esetben az USA-ban 215 milló fertőzöttel és 2,2 millió halottal kellene számolni a modellezés szerint.
A szigorú egészségügyi szabályok, az "optimális elkülönülési elvek" szerinti - ahogy a kutatók nevezik - "benchmark forgatókönyvben" viszont
600 ezerrel kevesebb áldozattal kell számolni.
Hasonlót fogalmazott meg korábban szakértői állásfoglalás alapján a német kancellár is: Angela Merkel szerint fel kell készülni arra, hogy Németország lakosságának esetleg 60-70 százaléka is fertőzött lesz.
Washington március 16-án tett ajánlásokat az amerikaiaknak arra vonatkozóan, hogyan tudják egyéni szinten felvenni a harcot az új koronavírussal a következő 15 napban. Ez a periódus a hónap végén véget ér, így a szövetségi kormányzatnak valószínűleg újabb bejelentéseket kell majd tennie azzal kapcsolatban.
