Még nem érezni a járvány hatását a hazai munkaerőpiaci adatokon

2020.03.27. 12:34

A 2019. decembere és 2020. február vége közötti három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 0,2 százalékkal kevesebb, 4 millió 490 ezer volt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70 százalékos volt. A 2019. decembere és 2020. február vége közötti háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt, a munkanélküliek száma alig változott: az egy évvel korábbihoz képest 4 ezerrel csökkent, az egy hónappal korábbiakkal összevetve ugyanannyival emelkedett. A koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági folyamatok ezt az időszakot még nem érintették, így a hatásai egyelőre nem érezhetők a munkaerőpiaci adatokban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A foglalkoztatottak száma, alig változott, az egy évvel korábbihoz és az előző három hónapos időszakhoz képest egyaránt mintegy 8 ezerrel csökkent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 7,1 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 5,4 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 20 ezerrel csökkent egy év alatt.

A KSH adataiból kiderül, hogy a 15-64 éves korosztályban egy év alatt 25 ezerrel csökkent a munkaerőpiacon jelenlévő aktív népesség, 5 ezer munkanélküli talált állást, így a foglalkoztatottak száma 20 ezerrel csökkent. A korosztály lélekszáma 42 ezerrel esett vissza, így a gazdaságilag aktív népesség mellett az inaktívak száma is 17 ezerrel csökkent, létszámuk így az 1 millió 730 ezret alig haladja meg.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,9 százalékra mérséklődött. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak, valamint az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, az előbbi csoporté 3,1 százalékos, az utóbbié 2,2 százalékos volt. A munkanélküliség átlagos időtartama 10,7 hónap volt, a munkanélküliek 30,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

IllusztrációFotó: Tuba Zoltán [origo]

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a KSH 2019. december és 2020. februári időszakról készített összesítése alapján 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoztak, a munkanélküliségi rátában Magyarország az Európai Unió élmezőnyéhez tartozott. A koronavírus-járvány hatásai e területen is érezhetőek lesznek, a következő hónapokban a foglalkoztatottak számának csökkenése várható, a kormány kiemelt feladataként kezeli a munkahelyek védelmét.

A vizsgált időszak átlagában az egy évvel korábbinál 8 ezerrel dolgoztak kevesebben Magyarországon, de a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,5 millió fő körül alakult, ami messze meghaladja a pénzügyi válság utáni 3,7 millió fős mélypontot. A mérséklődés elsősorban a közfoglalkoztatottak számának jelentős, több mint 20 ezer fős csökkenésével magyarázható, hiszen a belföldi elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztatás a korábbi hónapokhoz hasonlóan több mint 7 ezer fővel bővült.

A most közölt adatok szerint a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra mérséklődött, ezzel Magyarország továbbra is az Európai Unió élmezőnyéhez tartozott.

A koronavírus-járvány hatásai a következő hónapokban érződni fognak a foglalkoztatásban is, a becslések szerint tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg álláshelyek a tavasz folyamán - fogalmaz az ITM közleménye. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései (vállalkozók átmeneti adómentessége, járulékfizetési kötelezettség elengedése, hiteltörlesztések felfüggesztése, munkavállalási szabályok rugalmasabbá tétele stb.) hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez. Az egyik legfőbb cél, hogy aki elveszíti az állását, lehetőség szerint mielőbb újra munkába állhasson.

A 2010 után elért eredmények alapján Magyarország képes a munkára építve nemzetközi összevetésben is kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtani. Mivel a magyar gazdaság szerkezete egészséges, a veszélyhelyzet megszűnése után jó eséllyel ismét növekedési pályára tud állni, ezzel a várható visszaesést követően a foglalkoztatás is újra bővülhet majd.

IllusztrációFotó: Tuba Zoltán [origo]

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a friss munkaerőpiaci adatokkal kapcsolatban kiemeli, hogy a magyar kormány munkahelyvédelmi intézkedései mindenképpen jó irányt jelentenek és tompíthatják majd a járvány okozta negatív hatásokat.

Szektorok szerint értelemszerűen a leginkább érintett iparág a turizmus, a vendéglátás, a légiközlekedés és a legtöbb, személyes kontaktussal járó szolgáltatás, míg vannak szektorok amelyek munkaerő-keresletét pozitívan érinti a jelenlegi helyzet, ilyen a kiskereskedelem, az online kiskereskedelem és a logisztika. Ezt mutatja az is, hogy az utóbbi napokban a különböző állásközvetítők szerint jelentősen nőtt ezeknek a hirdetéseknek a száma, de a jelentkezések száma még ehhez képest is a sokszorosára nőtt a fenti ágazatokban. Mindez jól jelzi, hogy már két hét után mekkora felszabaduló munkaerő jelent meg a hazai munkaerőpiacon (is), ami nem vetít előre pozitív kilátásokat a következő hónapok munkaerőpiaci statisztikáira, de remélhetőleg a második félévben már a visszarendeződés irányába tartó számokat ismerhetünk majd meg.