Hétéves csúcson az aranyár

2020.04.08. 08:35

Míg pár hete komoly visszaesés volt az arany árában, most gyors emelkedés mutatkozik. A jegybankok az elmúlt években növelték aranykészleteiket, így tartalékaik lényegesen válságállóbbak lettek.

Az elmúlt hetekben más befektetési termékekhez hasonlóan az arany ára is nagyon erősen ingadozott, most azonban a hét elején hét éve nem látott magasságba emelkedett. Most látszik, hogy észszerű volt sok jegybank, közöttük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon döntése, miszerint az utóbbi években aranytartalékaikat megnövelték, így a tartalékok összetétele diverzifikáltabb, válságállóbb lett - írja a Magyar Nemzet.

Az arany talán a legrégebbi eszköz, amelyet értékőrzésre használnak: már több ezer éve betöltötte ezt a szerepet, sőt a történelemben sokáig fizetőeszköz is volt. Később a kialakuló jegybanki pénzeket az aranyhoz kötötték, illetve aranyfedezet volt mögöttük. A második világháború után megalkották a Bretton Woods-i rendszert, amelyben ugyancsak az aranyhoz kötötték a valuták árfolyamát, ennek viszont az lett a következménye, hogy a valuták árfolyama nem tudott egymáshoz képest elmozdulni az egyes gazdaságok és a nemzetközi kereskedelem igényeinek megfelelően.

Hét éve nem látott szinteken az arany áraForrás: Shutterstock

A rendszer így 1971-ben felbomlott, a világ fontosabb valutái egymáshoz és az aranyhoz képest szabadon lebegnek. A gyakorlatban az arany árát a legfontosabb valutában, az amerikai dollárban jegyzik, mégpedig unciánkénti mennyiségben. A hetvenes években az olajárrobbanás és az ennek nyomában a fejlett országokban jelentkező magas infláció idején az arany ára 35 dollárról 850 dollárig száguldott, utána azonban 500 dollár alatt konszolidálódott, majd a kilencvenes években esésbe váltott az ár. Eközben a fejlett országok államkötvényei vonzó, viszonylag magas hozamot kínáltak, így a jegybankok úgy döntöttek, hogy eladják az aranyukat, mivel az nem kamatozik, ráadásul az árfolyama is csökkenő trendben volt.

A 2008-as válság azonban megváltoztatta ezt a gondolkodásmódot: azóta a jegybankok úgy ítélik meg, hogy a hozam mellett a biztonság, a válságálló portfólió kialakítása is fontos, ezért újra vásárolni kezdték az aranyat, hogy tartalékaikon belül egészségesnek tekintett, általában tíz százalék körüli arányt képviseljen. Az elmúlt években jelentős vásárló volt többek között az orosz, a kínai és török jegybank, de az MNB is úgy döntött 2018 őszén, hogy tízszeresére növeli akkori szerény aranytartalékát.

A Magyar Nemzeti Bank 2018 őszén a tízszeresére növelte aranytartalékátFotó: Szabó Gábor - Origo

Az időzítés úgy tűnik, jól sikerült: a piaci adatok szerint akkor nagyjából 1235 dollár körül volt az unciánkénti ár, azóta viszont jelentős emelkedés következett be, és most 2013 eleje óta a legmagasabb szintre, 1700 dollár fölé került.

Az áremelkedés már tavaly év közben erőteljes volt, majd idén a koronavírus megjelenésekor folytatódott, miután a befektetők a biztonságot kezdték keresni. Érdekes módon azonban pár hete, amikor az ár az 1700 dollárt közelítette, a járvány gazdasági válsággá alakulásakor hirtelen összeomlott, és egészen 1450 dollárig zuhant. Ennek oka az volt, hogy mivel a legtöbb befektetési eszköz árfolyama – élen a részvényekkel – óriásit zuhant, a befektetési alapokból pedig rengeteg pénzt vontak ki a befektetők, kénytelenek voltak a likvid, gyorsan pénzzé tehető aranyból is eladni, hogy ügyfeleiket kifizethessék.

Ez a folyamat azonban két hete véget ért, az arany ára újra emelkedik, és most ismét betölti klasszikus értékőrző, sőt menedékeszköz funkcióját. A továbbiak szempontjából az lesz a döntő, hogy megközelíti, esetleg meghaladja-e a 2012-ben felállított eddigi legmagasabb, 1900 dolláros árat.