A héten Orbán Viktor történelmi gazdaságvédelmi akciótervet mutatott be, kiderült, hogy miként módosul a költségvetés a koronavírus elleni harc ráfordításai miatt, és megjelentek a bértámogatási program részletei is. Emellett februárban emelkedett a hazai ipari termelés és a lakáspiacon pedig éledezik a kereslet.

Orbán Viktor: Amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit kell létrehozni

Orbán Viktor miniszterelnök a héten öt új programot jelentett be. Mint mondta, három ütemben valósul meg az új gazdaságvédelmi akcióterv. Az első volt a bankhitelek felfüggesztése és a katásoknak nyújtott segítség. A második szakasz tartalmazza az öt új programot, a három szakasz összesen a GDP 18-22 százaléka lesz, beleértve a jegybank programjait is. Módosul a 2020-as költségvetés és a hiányt 2,7 százalékra emelik.

Az öt program közül az első a munkahelymegőrzés. Itt a rövidített munkavégzés esetén készen áll a kormány arra, hogy átvállalja a munkaadóktól a bérköltségek egy részét. Ez a bértámogatásnak egy speciális magyar formája lesz – mondta Orbán Viktor. A második program a munkahelyteremtés. Ebben beruházásokat támogatnak mintegy 450 milliárd forint értékben.

Orbán Viktor miniszterelnökForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A harmadik programban olyan kiemelt, nemzetgazdasági ágazatok szerepelnek, amelyeket újra kell most indítani. Ilyen a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, a film- és a kreatív ipar.

A negyedik program a vállalatok finanszírozása. Itt kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak magyar vállalkozásoknak, mindösszesen több mint 2000 milliárd forint értékben.

Az ötödik program a Család és Nyugdíjas Védelem Program nevet viseli. A kormányfő szerint ebből talán a legfontosabb, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, méghozzá négy részletben. 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni, és ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is. Most persze a munkahelyeket kell menteni, de nem feledkezhetünk el a nyugdíjasokról sem – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Történelmi akciótervet mutatott be a kormány

Az állam átvállalja 70 százalékban a kieső bért a rövidített munkavégzésre vonatkozóan, mindezt három hónapos időtartamra, jelentette be a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Emellett elindul a felnőttképzési diákhitel is. A munkavállalók továbbképzését illetően a költségvetés a tandíj 95 százalékát átvállalja. Ezen felül 75 ezer hallgató nyelvvizsga-kötelezettségétől eltekintenek, enélkül is megkaphatják a diplomát, hiszen a felgyorsuló gazdaságnak több diplomásra lesz szüksége.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszterForrás: MTI/Mónus Márton

A turizmusban és a vendéglátásban újabb intézkedések jönnek, az ágazat védelmére 600 milliárd forintos keretet biztosítanak. December 31-ig felfüggesztik az idegenforgalmi adót, június 30-ig 4 százalékra csökken a SZÉP kártya szociális hozzájárulási adója, és emelik a keretösszegeket is. Ehhez jön még, hogy a vállalati szektort hitelgaranciával és tőkeprogramokkal támogatják. 9200 milliárd forintot biztosít összesen a kormány a gazdaságvédelemre, a GDP 18-20 százalékát teheti ki a keret. Palkovics László kiemelte, hogy több mint 1200 milliárd forinttal támogatja a kormány a munkahelyek védelmét, újak teremtését 2020-ban.

Varga Mihály is fontos gazdaságvédelmi intézkedéseket ismertetett

A koronavírus-járvány miatti új gazdaságvédelmi intézkedések mellett a kormány néhány korábbi döntést is meg szeretne őrizni, ilyen az is, hogy két százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a héten. Utalt arra, hogy a koronavírus-járvány miatt kidolgozott program a második fázisban jár, és tovább bővíthető, ha erre szükség van.

Varga Mihály pénzügyminiszterForrás: MTI/Mónus Márton

Kitért arra is, létrehoznak az idei költségvetésben egy védekezési alapot 634 milliárd forinttal, és egy gazdaságvédelmi alapot 1345 milliárd forinttal. Ez azt jelenti, hogy mintegy 2000 milliárd forint mozdul meg a költségvetésben. Varga Mihály azt mondta, hogy van egy harmadik alap is, amely az Európai Unióból (EU) érkező forrásokat kezeli, ez azonban egyelőre üres, ugyanis az uniótól - az álhírek ellenére - nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezésre. Utalt arra is, hogy egyszeri adót vetnek ki a bankszektorra, az adó kulcsa az adóalap 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka, a költségvetésbe befolyó összeg 55 milliárd forint lesz, amelyet három egyenlő részben kell befizetni.

3000 milliárd forintot ad az MNB a pénzügyi rendszer védelmére

Új csomagot és eszközvásárlási programot hirdetett kedden Matolcsy György, az MNB elnöke. Így többek között újraindítják a Növekedési Hitelprogramot NHP Hajrá néven, ezermilliárd forintos forrással, ehhez jön a meglévő 500 milliárdos NHP fix.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

Emellett nullára csökken a bankrendszer tartalékszintje, ezáltal 250 milliárd forint szabadul fel a bankok számára. Összességében 3000 milliárddal segítik a magyar gazdaságot a jegybank lépései.

Elindul a Járvány Elleni Védekezési Alap

A héten megjelentek a Magyar Közlönyben a miniszterelnök által hétfőn bejelentett költségvetést érintő módosításokról szóló kormányrendeletek, amelyek nyomán három új, a koronavírus-járvány elleni védekezést segítő, illetve a járvány gazdasági hatásait orvosló alap jött létre. A rendelet szerint a Járvány Elleni Védekezési Alap összesen 633,51 milliárdos forrással indul el.

IllusztrációForrás: MTI/Juhász Gábor

Az egészségügyi dolgozók fejenként 500 ezer forintos bérkiegészítést kapnak, ez összesen 70,6 milliárd forintba kerül az államnak. Szintén létrehozták a Gazdaságvédelmi Alapot, ennek forrását a központi intézmények és programok megtakarításai (922,553 milliárd forint) és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételei (423,1 milliárd forint) adják, összesen 1345,653 milliárd forint értékben. Az alap kiadásai során a gazdaságvédelmi programok 922,553 milliárd forint értékben szerepelnek, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 423,1 milliárd forintot tesznek ki.

A kormány támogatja a munkáltatókat és a dolgozókat, jön a bértámogatási program

A Magyar Közlönyben pénteken megjelentek a bértámogatási program részletei. Ennek értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt a csökkentett munkaidős foglalkoztatás is állami támogatást kap a gazdaságvédelmi akcióterv kereten belül.

IllusztrációFotó: Origo

A részletekről az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszélt. Bodó Sándor elmondta, hogy a Munkahelyvédelmi bértámogatási programban
a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét az állam átvállalja, ami hozzájárul munkahelyük megőrzéséhez. Ugyanakkor a munkaidő átlagosan napi négy óránál nem csökkenhet kevesebbre. A kieső munkaidő legalább 30 és legfeljebb 50 százaléka lehet ez a támogatás. A kormány ennek a kieső munkaidőnek a 70 százalékára ad állami támogatást. A maximális bér, amit a támogatáskor figyelembe lehet venni, a minimálbér 2-szerese, vagyis 214 ezer forint nettó.

Februárban emelkedett az ipari termelés volumene

A KSH adatai alapján idén februárban az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A munka- és szökőnaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 1,7 százalékkal emelkedett.

IllusztrációForrás: MTI/EPA/Tannen Maury


A koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban nem jelentkezett. 

Februárban nőtt a hazai vendégéjszakák száma

Februárban összességében 756 ezer vendég 1,747 millió vendégéjszakát töltött el a szállásokon, a vendégek száma 8,6 százalékkal, a vendégéjszakáké 9,8 százalékkal volt több, mint tavaly februárban.

IllusztrációForrás: Origo

A szállodai szobák átlagára 14,1 százalékkal 19 ezer 600 forintra emelkedett. A szobakihasználtság 1,2 százalékponttal, 52,0 százalékra nőtt. Az egy szobára jutó szállásdíjbevétel (REVPAR) 16,9 százalékkal 10 ezer 200 forintra nőtt, a szállodák egy szobára jutó összes árbevétele (TREVPAR) 14,0 százalékkal 19 ezer forintra emelkedett.

Rég nem látott szintre emelkedett az exporttöbblet

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint februárban az export euróban számított értéke 3,9 százalékkal, az importé 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A mérlegtöbblet 343 millió euróval, 1,118 milliárd euróra nőtt.

IllusztrációForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Egymilliárd eurónál nagyobb külkereskedelmi mérlegtöbbletet 2016 júniusa óta nem regisztrált a statisztika. Tavaly az egész évben 4,855 milliárd euró volt az aktívum. A kivitel értéke 9,426 milliárd millió eurót, a behozatalé 8,308 milliárd eurót tett ki februárban. Ezzel az export meghaladta a decemberi és januári értéket, míg az import elmaradt az előző havitól.

Beindult a lakásbérleti piac márciusban, éledezik a kereslet is

A héten kiderült, hogy folytatódik a masszív átalakulás a lakáspiacon belül a lakásbérleteknél: március elejéhez képest országszerte 22 százalékkal nőtt a kínálat, Budapesten pedig 12 százalékos volt a bővülés.

IllusztrációForrás: MTI/Marjai János

A közel 20 ezer kiadó lakáshirdetés pedig azt jelenti, hogy a lakásbérletpiac már most ott tart, mint az iskolakezdést megelőző főszezonban, ráadásul a kereslet is feléledni látszik. A bérlők alkupozíciója erősebb lehet a közeljövőben.

2500 munkahelyet hoz létre egy dél-koreai cég Magyarországon

A dél-koreai SK Innovation, amely eddig 177,5 milliárd forintot fektetett be Magyarországon és 750 magyar embernek ad munkát, az Origo értesülései alapján újabb nagyberuházást fog végrehajtani, 238,5 milliárd forint értékben.

IllusztrációForrás: MTI/Varga György


Az elektromos járművekbe akkumulátorokat gyártó cég két magyarországi gyárának együttes értéke 416 milliárd forint lesz, és összesen 2500 embert fog foglalkoztatni. Az Origónak a nagyberuházásról szóló információit a héten megerősítette a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, Menczer Tamás.