Ki lehet a nyertese a mostani olajpiaci felfordulásnak?

2020.04.23. 14:02

Az elmúlt napok váratlan eseményei olyasmit eredményeztek az olajpiacon, amire még soha nem volt példa. A héten nemcsak hatalmas zuhanások voltak a tőzsdén, de a májusi jegyzésű amerikai WTI kőolaj árfolyama lement negatív tartományba is. A teljes felfordulás hatalmas változásokat hozhat a piacon, de fölmerül a kérdés: nyerhet-e egyáltalán valaki ezen az egészen?

Történelmi léptékben is példa nélküli az, ami a héten az olajpiacon történt. Bár szerdán jelentős emelkedések voltak az amerikai WTI és a nemzetközi benchmarknak számító Brent típusú olaj piacán is, a megelőző napok óriási felfordulást hoztak.

A lavina akkor indult meg, amikor az amerikai WTI májusi határidős jegyzése hétfőn 300 százalékot zuhant, aminek következtében előállt az a helyzet, hogy mínusz 40 dollár körül forgott a nyersanyag.

Röviden összefoglalva, ez annyit jelent, hogy a májusi szállítással futó olajjegyzések tulajdonosai nem akarják, vagy képtelenek fogadni a fizikai olaj leszállítását. Következésképpen meg kell szabadulniuk ezektől a jegyzésektől, aminek következtében eladókként lépnek be a piacra. Végső soron pedig az történik, hogy a kapacitáshiány miatt az olajtulajdonosok fizetnek azért, hogy valaki vegye meg tőlük a nyersanyagot – ekkor áll elő a negatív olajár.

Kedden aztán tovább folytatódott a mélyrepülés a júniusi szállítású WTI esetében, de ekkor már a Brent is felvette a versenyt, és komolyabb eséseket produkált. Szerdán aztán jött egy fordulat, ahogy felcsillant az azzal kapcsolatos remény, hogy az OPEC és külsős szövetségesei tovább csökkenthetik a kitermelést, megpróbálba stabilizálni ezzel az árfolyamot. Ennek eredményeként szerdán a Brent több mint húszéves mélypontról kapaszkodott vissza.

A jelenlegi helyzetnek számos nagy vesztese van a világban, elsősorban az olajkitermelők, azonban adja magát a kérdés: végül ki jöhet ki nyertesen az olajpiac összeomlásából?

Amerikai félelmek

Ha az olajár csökken, akkor szinte automatikusan mindenki arra gondol, hogy ez jó hír az autósoknak, és különösen azoknak az országoknak, ahol sok olaj fogy. Az Egyesült Államok például elvileg egészen jól is járhatna, ha azt nézzük, hogy egy átlagos amerikai naponta nagyjából 10 liter olajat, vagy olajterméket használ föl – írja a BBC.

A helyzet azonban messze nem ilyen egyszerű, mert az USA közben hatalmas olajkitermelő ország is, és a legrosszabbul viszont éppen ezek a gazdaságok járnak. Az Egyesült Államok emellett különleges helyzetben van a jelentős palaolaj-kitermelése miatt. Ez az iparág ugyanis rendkívül költséges, vagyis ha az olaj piaci ára lemegy, akkor a palaszektorban működő vállalatok nem tudnak nyereségesen termelni. Ez idővel leálláshoz vezet, majd ennél is rosszabb esetben a cégek bedőléséhez.

A júniusi szállítású amerikai WTI olaj árfolyamának idei alakulásaForrás: Investing.com

Az Egyesült Államok napi mintegy 13 millió hordónyi olajat termelt március elején, mielőtt a koronavírus-járvány hatásai elérték volna agazdaságot. Az olajár csökkenését erősíti az is, hogy a járvány miatti lezárások következtében az amerikai olajkereslet is megcsappant. Normális esetben az amerikai autósok adják a globális olajkereslet nagyjából 10 százalékát, ám mára ez az arány megfeleződött – írja a CNBC.

Közben az amerikai finomítók már most 25 százalékkal fogták vissza a termelési kapacitásaikat, de elemzők szerint a csökkentés egyes esetekben akár a 40 százalékot is elérheti a közeljövőben.

Ehhez jön még, hogy az amerikai olajpiac rendkívül töredezett, vagyis nagyon sok különálló, kisebb vállalat (kb. 5000 olajcég működik az USA-ban) működtet különböző finomítókat. Ezeknek a vállalatoknak egy tekintélyes része azonban csak addig képes megfelelően működni, amíg kellően magas az olaj ára.

Nem véletlen, hogy a jelenlegi piaci helyzetben számos elemző hangsúlyozza, hogy az USA-ban energiapiaci csődhullám, illetve iparági konszolidáció jöhet – utóbbi azt jelenti, hogy az életképes nagyok felvásárolják a bajba jutott kisebb cégeket.

A júniusi szállítású Brent típusú olaj árfolyamának idei alakulásaForrás: Investing.com

Ráadásul jelenleg még az autósok sem tudnak igazán profitálni az alacsony olajárból, ahogy a világon sokmillió ember kényszerül otthon maradni. Vagyis ha a hatás meg is jelenik a benzinkutakon, jelenleg eléggé limitált a lakossági felhasználás.

A teljes képhez viszont hozzátartozik, hogy bár az Egyesült Államok számára az olajpiac stratégiailag kiemelten fontos iparág, azonban az USA nem olajállam – az amerikai GDP döntő részét a belső fogyasztás adja. Vagyis a gazdaságának sokkal kisebb része épül a nyersanyagra, mint például Szaúd-Arábia, Oroszország vagy számos közel-keleti állam esetében. Ez pedig azt jelenti, hogy az amerikai  gazdaság összességében (közvetlenül legalábbis) sokkal kevésbé sérülékeny, ha összeomlik az olaj ára.

Globális vesztesek

Az igazi nagy vesztesek a kisebb olajexportőr országok lehetnek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) már korábban figyelmeztetett, hogy Ecuador, Nigéria, valamint Irak bukhatja a legnagyobbat, amennyiben az olajcégek nyereségei 50-85 százalék közötti mértékben csökkennek az alacsony olajár miatt. Ezt a szervezet 30 dolláros Brent árfolyam mellett mondta. Jelenleg a nyersanyag 20 dollár alatt forog.

A kisebb olajexportőrök hatalmasat veszíthetnek az olajár összeomlásávalForrás: AFP/NurPhoto/Danil Shamkin

A helyzet súlyát jól mutatja Irak példája, ahol az ország teljes exportbevételeinek 98,5 százalékát az olajtermékek teszik ki. Az IEA úgy véli, hogy a bagdadi kormány idén nagyjából 50 milliárd dollárnyi bevételkieséssel számolhat.

A fentieket figyelembe véve nem meglepő, hogy kedden egyes OPEC országok és külsős szövetségesek (OPEC+) rendkívüli videokonferenciát tartottak, hogy megvitassák a helyzetet. Ezen viszont a legnagyobb szereplők (például Szaúd-Arábia vagy Oroszország) nem vettek részt.

Törékeny győzelem?

A mostani helyzetben fokozottan igaz, hogy egy olajkitermelő ország sérülékenységét az határozza meg, hogy milyen költségek mellett tud termelni. Emellett a másik fontos tényező az ország olajexport-függősége, vagyis az, hogy az állami bevételek mekkora része származik az olajpiaci termékekből.
Innen nézve látszólag Szaúd-Arábia kiváló helyzetben van. Bár az ország még mindig erősen támaszkodik az olajexportra, azonban az elmúlt években folyamatosan építette le függőségét, és egyre inkább diverzifikálta a gazdaságát. Ennél fontosabb, hogy a szaúdiak - a többiekhez képest - kiugróan alacsony költségek mellett termelik ki a nyersanyagot.

A másik nagy nyertes Oroszország lehet, amely szintén igen jó pozícióban van ahhoz, hogy kitartson a nagyobb árfolyam-kilengések mellett. Közben Moszkva oldaláról Alekszandr Novak energiaügyi miniszter is megszólalt. Kiemelte, a globális olajpiac nyomás alatt marad a kitermelés csökkentéséről megkötött OPEC+-megállapodás májusi hatályba lépéséig. Mint mondta, az OPEC+ megállapodás részesei figyelemmel követik a helyzetet, és szükség esetén képesek lesznek reagálni. Novak szerint nem kell dramatizálni az amerikai jegyzések minapi spekulatív zuhanását, amelyet a májusi szállítási határidős ügyletek eladása és a kereslet hiánya okozott. A miniszter a piac volatilitásáért a tározók telítettségét és a világgazdaság bizonytalan perspektíváit okolta.

Szaúd-Arábia nagy árat fizethet a győzelemértForrás: AFP/Ian Timberlake

Mindazonáltal a szaúdi és orosz előny csupán rövidtávú lehet, és igen sokba is kerülhet a két olajhatalomnak – mondta a CNBC-nek Dave Ernsberger, az S&P Global Platts nyersanyagpiaci vezetője. A szakember kiemelte ugyanis, hogy ha a WTI árfolyama beszakad, akkor a két ország valóban győzelmet arathat az amerikai olajipar fölött. Azonban most már egyre világosabb, hogy a Brent is követi majd a WTI-t a zuhanásban. Ez pedig egy idő után komoly gondokat okozhat Rijádnak és Moszkvának is.

Szaúd-Arábia például még az említett gazdasági több lábon állás ellenére is nagyban támaszkodik az olajra. Egyes számítások szerint az ország akár 100 milliárd dolláros kieséssel is kalkulálhat a piaci összeomlás miatt. Ráadásul Szaúd-Arábia még mindig nem heverte ki teljesen, amikor 2014-ben szintén összeomlott az olajár. Ez azt jelenti, hogy a szaúdi gazdaságnak nagyjából 85 dolláros olajár volna ideális ahhoz, hogy egyensúlyba jöjjenek a kormányzati kiadások.

A szaúdiak akkor jöhetnek ki valóban nyertesen a helyzetből, ha a Brent relatíve erősen tartja magát a WTI-hez képest, az ország a jelenlegi helyzetben érdemben növelni tudja a piaci részesedését, majd a mostani válság elmúltával az árfolyamok hirtelen elindulnak felfelé. 

A csendes vásárló

Mindeközben van egy olyan olajpiaci szereplő, amely a válság farvizén csendes győztesként jöhet ki az eseményekből. Ez a világ egyik legfontosabb olajimportőrének számító Kína. A világ második legnagyobb gazdasága ugyanis most olcsón feltankolhat a nyersanyagból, ahogy az árfolyam összeomlik.

A kínai importőrök most profitálhatnak az alacsony olajárbólForrás: AFP/Imaginechina/Xu Congjun

Márciusban például a kínai olajimport, éves alapon, 4,5 százalékot emelkedett, ami bár nem olyan erős bővülés, mint a január-februári időszakban volt, mindazonáltal az már jól látszik, hogy a kínai finomítók elkezdték növelni a készleteiket az utóbbi időben – írja az RT.com.

Kína tehát könnyen nettó nyertese lehet a jelenlegi helyzetnek, vásárlóként, azonban az is jól látszik, hogy a kínai készletfölhalmozás önmagában még nem fogja megállítani az olajpiaci zuhanást. Nem véletlen, hogy az elemzők egy része azzal számol, az OPEC és szövetségesei újabb kitermelés-csökkentést jelentenek majd be, hogy visszafogják a kínálatot, és ezzel megpróbálják föltornászni az árfolyamot. A következő rendes OPEC ülést június 10-én tartják majd, amelyen a külsős szövetségesek is részt vesznek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK