Már majdnem annyi a viharkár idén, mint viharszezonban szokott lenni

Balatonlelle, 2017. július 12. Villámlás a viharban Révfülöpnél és Zánkánál, Balatonlelléről fotózva 2017. július 11-én. MTI Fotó: Lakatos Péter

A veszélyhelyzet első nagyobb elemi csapása, a hétvégi szélviharok nyomán több százmilliós kárkifizetésre számítanak a biztosítók. A társaságok az adott helyzetben telefonon és online várják a kárbejelentéseket, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A hétvégi szélviharok elsősorban a tetőkben és a kéményekben okoztak kárt, fákat döntöttek ki.

A társaságokhoz eddig beérkezett mintegy másfélezer bejelentés nyomán több százmillió forintos kárráfordítással lehet számolni.

A biztosítók arra számítanak, hogy a veszélyhelyzet körülményei között a bejelentések még több napig is elhúzódhatnak, növelve a kárösszegeket. A bejelentések túlnyomó része Szabolcs-Szatmár-Beregből és Hajdú-Bihar megyéből származik – ezeken belül Mátészalka, Fehérgyarmat és a környéken lévő kisebb települések, valamint Debrecen volt a legjobban érintve. De voltak károk Budapesten, Pest megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Hevesben is.

Még el sem indult a szokásos viharszezon, de már a második, nagyobb károkat okozó időszakon vagyunk túl ebben az évben.

A február közepi szokatlan időjárás miatt a társaságok majd hárommilliárd forintot fizettek ki.

Hagyományosan pedig a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.

Idén tehát már a „start" előtt ennek nagyjából háromnegyedénél tartanak a biztosítók.

Illusztráció Forrás: MTI/Lakatos Péter

A mostani helyzet sajátossága, hogy a bejelentéseket telefonon és online várják a biztosítók.

A veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt azoknál is, akik egyes megoldásokat későbbre terveztek. Az online ügyintézésről a társaságok részletes tájékoztatást adnak a honlapjaikon.

A kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás, többen a távoli kárfelvétel választását javasolják az ügyfeleiknek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében.

Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulnak. Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés. Az eszköz kameráján keresztül az ügyfél élő kapcsolatba lép a társaság kárfelmérőjével és az elhangzott kéréseket követve gyorsan, egyszerűen végre tudja hajtani a kárfelmérést, ami így akár hétvégén is megtörténhet.

Egyes társaságoknál azt tapasztalták, hogy bár az online megoldások nagy része már eddig is rendelkezésre állt, ügyfélkörüknek csak igen kis része élt a lehetőségekkel.

Az elmúlt hetekben azonban jelentősen megnőtt az online felületekre regisztrálók száma, s a kárbejelentések aránya is egyre magasabb ezeken a felületeken.

Mindez maga után vonhatja a további fejlesztések felgyorsítását, az ügyfélbarát megoldások minél szélesebb körű alkalmazását.

Erre már csak azért is lehet egyre növekvő kereslet, mivel a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.