Februárban a bruttó átlagkereset 377 300 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A koronavírus-járvány gazdasági következményei az év első két hónapját még nem érintették, így hatásai egyelőre nem érezhetők a kereseti adatokban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A KSH honlapján közzétett részletezés szerint:

2020. februárban:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 377 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 387 300 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 250 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 259 400 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

2020. január–február:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 376 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 386 300 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 250 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 258 200 forintot ért el.
  • A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
  • A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció gazdasági ágban volt a legmagasabb (664 800 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (253 400 forint).
  • A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 410 500, a nők esetében 342 600 forintot ért el, ez a férfiaknál 8,9, a nőknél 9,4 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
  • A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 280 000, a 25–54 évesek esetében 391 700, az 54 év felettieknél pedig 362 400 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 5,3, 9,3, illetve 7,8 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 357 500 forintra becsülhető, 10,0 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben.
  • A reálkereset 4,5 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,5 százalékos növekedése mellett.
IllusztrációForrás: Shutterstock

Elemző: kicsi az esélye a bérdinamikai fordulatnak

A világgazdasági dekonjunktúra már az év első két hónapjában is éreztette hatását, de nagy valószínűséggel a makrogazdaságnak ez a szegmense lesz az, amely a legkevésbé látványosan fogja megérezni a leállások hatásait és azt is jelentős látenciával.

Mivel egyrészről jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése illetve több ágazatban – és a közszférában - az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások vannak, amik túlnyomó többségben végrehajtásra is kerülnek, ezen felül a bérek lefele meglehetősen rugalmatlanok.

Így a munkaerőkínálat várható megugrása elsősorban az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát fogja lassítani, de a fordulatnak kicsi az esélye

- értékelte a februári kereseti adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Ágazati szinten a leginkább érintett terület a teljes kereslet kieséssel szembesülő és elsősorban alacsony képzettségűeket foglalkoztató turizmus, vendéglátás lesz, míg például a szintén leálló légiközlekedésben a pilótákat és a technikai személyzetet szinte lehetetlen lenne gyorsan pótolni újraindulás esetén, így itt inkább a megállapodásra fognak törekedni a cégek.

A kiskereskedelem és logisztika esetében pedig már itthonról és külföldről is érkeztek hírek, hogy béremeléseket hajtottak végre a vállalatok a megnövekedett kereslet és a „veszélyes" munkavégzés elismeréseként

- fűzte hozzá az elemző.

Tompít a minimálbér emelése

Az átlagbérek növekedése elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető, valamint a korábbi hónapokra jellemző munkaerőhiány is feljebb húzta a béreket - írja kommentárjában Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője.

Véleménye szerint a következő időszakban a reálbérindexet két egymással teljesen ellentétes hatás alakítja majd. A bérdinamika lassulása lefele, az infláció jelentős mérséklődése viszont felfele tolhatja azokat.

ITM: segítséget nyújt a gazdaságvédelmi akcióterv

A következő havi adatokban már a koronavírus-járvány hatásai is érezhetőek lesznek – az elsődleges kihívást a munkahelyek megőrzése jelenti. A kormány ezért is döntött több gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedésről. A cél, hogy annyi munkahely jöjjön létre, amennyit a járvány tönkretett - írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az év első két hónapjában a bérek 9,2 százalékkal nőttek a nemzetgazdaságban: a versenyszférában a bérnövekedési ütem 9,1 százalék volt, a közfoglalkoztatottak nélküli közszféra bérei 7,7 százalékkal emelkedtek január-februárban. Az infokommunikáció területén dolgozók bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb (664 800 forint).

A családi adókedvezmény bevezetése következtében a három vagy több gyermekkel rendelkezők nettó keresete nőtt a legnagyobb mértékben 2010-hez képest. A kétgyermekesek esetében kisebb, de szintén jelentős volt a kedvezmények hatása, a 2016 óta bevezetett adóváltozások azonban éppen esetükben növelték meg leginkább az adókedvezmények összegét.

A koronavírus-járvány hatásai a következő hónapokban érződni fognak a keresetek alakulásában is. A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései – köztük a munkahelyvédelmi bértámogatás, a rugalmasabb munkaidőkeret – elsősorban a magyar emberek munkahelyeinek megőrzését szolgálják.

A vállalkozások számára kedvezményes hitellehetőség nyílik, amivel a munkahelyek megtartása mellett a termelés újraindítása is lehetővé válik.

A kormány mindemellett folyamatosan monitorozza a munkaerőpiac helyzetét, és megvizsgál minden további lehetőséget a hatékony beavatkozások érdekében. Az egyik legfőbb cél, hogy aki elveszíti az állását, lehetőség szerint mielőbb újra munkába állhasson. A gazdaságvédelmi akcióterv a munkavégzésen keresztül segíti jövedelemhez a magyar embereket - emeli ki közleményében a minisztérium.