Meggazdagodhat egy szegény egykori brit gyarmat

2020.05.08. 18:53

A mostani járvány gazdasági vonatkozásait tekintve leginkább arra koncentrálnak az országok és a nemzetközi szervezetek, hogy miként tudnák mérsékelni a negatív hatásokat és minél gyorsabban visszaterelni az életet és a termelést a megszokott kerékvágásba. Eközben Dél-Amerikában egy kicsiny, gyarmati múltú, nagyon szegény ország arra készül, hogy idén szédületes növekedéssel, másfélszeresére növelje GDP-jét. Ennek hátterében pedig mi más, mint a közelmúltban felfedezett, hatalmas mennyiségű tengeri kőolajvagyon kitermelése áll.

Guyana lehet hamarosan a világ új olajhatalma: a Venezuelával szomszédos, alig 800 ezer lakosú állam ugyanis hatalmas tengeri olajkincsen ül, amelynek intenzív kitermelését az Exxon idén kezdte meg a tavaly decemberi indítást követően. Ennek bevételei pedig, ha nem is azonnal, de egészen elképesztő ütemű fejlődést hozhatnak a nagyon szegény, számos problémával küzdő, gyenge közigazgatással rendelkező országnak. Az egykori brit gyarmat olajkészletének megtalálásáról és az ország helyzetéről az Origo az alábbi cikkében írt:

A szövetkezeti ország, amely néhány év alatt megtöbbszörözheti GDP-jét

Az egykori brit gyarmat, Guyana lehet Dél-Amerika új olajhatalma, a közelmúltban feltárt, gazdag tengeri lelőhelyek miatt. A New York Times helyszíni riportjából azonban kiderül, hiába kecsegtetnek a lelőhelyek azzal, hogy kitermelésükkel megtöbbszörözhető az ország GDP-je, több minden ellene szól annak, hogy a kontinens egyik legszegényebb országa gyorsan meggazdagodhasson.

A dél-amerikai ország az olajjal megteheti azt, amire csak nagyon kevés példa volt eddig: néhány év alatt megtöbbszörözheti bruttó nemzeti össztermékét. Jelenleg Guyanában van az egy főre jutó legnagyobb kőolajmennyiség a világon, aminek révén szomszédjának, Venezuelának is komoly vetélytársa, valamint a nemzetközi piacokon is fontos szereplő lehet. Ez pedig nem légből kapott állítás: ahogy az Origo megírta, tavaly ősszel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még úgy számolt, minden más államra toronymagasan ráverve, Guyana 2020-ban 86 százalékos GDP-növekedést produkálhat.

Aztán jött a koronavírus, és a világon sok minden megváltozott.

Kétszeres nem, de másfélszeres szorzó még sikerülhet

Guyana esetében azonban ezek a változások mintha más színben tűnnének fel, mert az IMF áprilisi előrejelzésében továbbra is azzal kalkulál, hogy az újdonsült olajállam lesz az idei év nagy nyertese a GDP-növekedés arányában.

A szervezet áprilisi előrejelzése szerint Guyanában még a mostani helyzetben is 52,8 százalékkal nő az idei bruttó nemzeti össztermék.

A másik szélsőértéket Líbia képviseli: a háborús helyzet miatt idén ott akár 58,7 százalékot is zsugorodhat a bruttó hazai össztermék mértéke.

Mindehhez persze hozzátartozik, hogy a guyanai várt növekedés egyrészt egy valóban egyedi természeti kincsnek (elképesztően sok kőolaj), márészt egy nagyon alacsony bázisnak köszönhető (Guyana egy főre jutó GDP-je valamivel 4000 dollár fölött van, ami még mindig elég alacsonynak számít a világ fejlett országaihoz képest, igaz, közel a duplája a 2006-osnak). Az országban 35 százalék körül mozog a szegénységi küszöb alatt élők aránya, és az is egyértelmű, hogy hiába a rengeteg kőolaj, Guyana képtelen lenne nemzetközi vállalatok nélkül azt kitermelni. A guyanai olajnak így elsősorban az Exxon örülhet, amely a felfedezést követően, végül a befutó lett.

Nagy kérdés tehát az, hogy mi lesz az idénre várt nagy nyitánnyal, ami a kicsiny országot megindítaná a fontos olajállammá válás útján?

Guyana fővárosa, GeorgetownForrás: Shutterstock

A járvány beleszól az olajbevételek alakulásába

Az biztos, hogy Guyana sem mentesül a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai alól. Guyanában 2019 decemberben indult meg a kitermelés, és az Exxon úgy számolt, hogy nagyjából öt év alatt futtatják fel a termelést az egyes tengeri kutakban csúcsértékükre. Egy helyi hírportál felidézi, hogy a járvány előtt 86 százalékosra várt GDP-növekedést 64 dolláros hordónkénti olajárral számolták - csakhogy a járvány miatt az olaj ára történelmi mélypontra zuhant, és volt, hogy 20 dollár alatt is járt az elmúlt hetekben. Az IMF őszi becslése még úgy kalkulált, az ország idei olajexportja 2,4 milliárd dollárt fog érni, amiből közvetlenül 230 millió dollár kormányzati bevétel származik. 

Ez a járvány miatt biztosan nem teljesülhet a prognózisoknak megfelelően.

A kormány februárban értékesített 1 millió hordónyi olajat, az Exxonnal kötött különmegállapodás alapján, az üzletet a Shell egyik leányvállalata bonyolította, ami 55 millió dollárt hozott a kasszának. A pénz egy állami alapba került, és csak a parlament előzetes felhatalmazásával lehet felhasználni.

Ezt az alapot egyébként a guyanai kormány az Exxon ajánlására, a norvég szuverén olajalap mintájára hozta létre. A jelentős természeti kinccsel összefüggésben működtetett, elkülönített alapok ugyanis segíthetik a kérdésben tapasztalattal nem rendelkező országokat az abból származó pénz felhasználásában - állítja a vállalat.

Egyelőre tehát úgy tűnik, közvetlen kormányzati forrást még nem jelent az olajkincs.

Az ExxonMobil egyik tengeri platformjaForrás: Facebook/ExxonMobil/Keith Wood

A kormány úgy számol, idén 20 és 35 dollár körüli hordónkénti áron tudnak majd olajat piacra küldeni, ez pedig 40-60 százalékos elmaradást jelent a korábban várt bevételekben, valamint a GDP-növekményben. Guyana is megérezte a szaúdi-orosz feszültséget az olaj körül, ami tovább csökkentette az árakat az amúgy is gyengülő kereslet mellett - jelzi az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IDB). A szervezet szerint ez akár 1,4 milliárd dolláros kiesést is jelent, ami nagyon komoly érvágás az országnak akkor, amikor GDP-je 3,9 milliárd dollár körül mozog, 2019-es költségvetése pedig 1,5 milliárd dollár volt.

Az IDB szerint a dél-amerikai országot egy dolog kompenzálhatja a kisebb olajbevételért, ez pedig az arany árának eddig tartós idei emelkedése. Az arany Guyana eddigi legfontosabb exportcikke, a kivitel 56 százalékát a nemesfém adta a guyanai jegybank 2018-as adatai szerint.

Ez azt jelenti, hogy Guyanának le kell mondania megelőlegezett olajhatalmi státuszáról?

Minden bizonnyal nem.

Évek alatt olajnagyhatalom lehet a dél-amerikai államból

Az ország tengeri olajtartalékát 2016-ban úgy jellemezték szakértők, mint a megelőző két év legnagyobb leletét. A parttól mintegy 190 kilométerre lévő, 1500-1900 méter tengermélységű mező a becslések szerint 450 milliárd köbméternyi olajat rejt.

Az olajügyben az ország első számú partnerének számító Exxon Mobil elnök-vezérigazgatója, Darren Woods, épp a napokban tájékoztatta arról a befektetőket, hogy Guyana megkerülhetetlen szereplője a vállalat növekedési terveinek, és fel sem merült az, hogy a cég feladja tevékenységét a dél-amerikai országban.

Az amerikai olajóriás Exxon végzi a guayanai kitermeléstForrás: Shutterstock/Jonathan Weiss

A vállalat azt is közölte, mindent megtesznek, hogy az olajplatformokon dolgozó munkavállalók biztonságban legyenek a járvány idején, és hogy folyamatos legyen a munkavégzés.

A Lizán [a mező neve] nem szenvedtünk késedelmet a járvány miatt az első ütemmel, és tartani fogjuk a második fázis 2022-es indulási tervét" - mondta Woods.

 

"Összesen legfeljebb 6-12 hónapos késésben lehetünk jövőbeli célkitűzéseinket illetően, de 2026-ra el fogjuk érni a napi legalább 750 ezer hordós kitermelési célt" - erősítette meg az elnök-vezérigazgató. Ez a vállalat szerint nem jelentős időbeni csúszás 2025-höz képest. A mennyiség pedig óriási többletet ad az Exxon járvány előtti 4 millió hordós napi kitermeléséhez.

Az Exxon szerette volna, ha a projektekhez szükséges munkatársait Guyanába költöztetheti, ám az időközben általánossá vált utazási korlátozások miatt ez némi késedelmet szenved.

Az ugyanakkor bizonyos, hogy a kicsiny ország, ha késéssel is, de a nemzetközi vállalatok támogatásával, valóban jelentős olajkitermelő országgá válhat a jövőben.

Egy amerikai lap nemrég arról számolt be, az ExxonMobil jelenlétét az országban komolyan kell venni. 2015 óta, 1900 helyivel kötöttek szerződést különböző munkákra, és mintegy 220 millió dollárt fizettek ki helyi vállalkozásoknak. Ez az összeg az IMF szerint nagyjából a kétharmada annak az összegnek, amit az állam 2019-ben bérek fizetésére költött. Az IMF emellett úgy számol, 2024-re az olaj adja az ország teljes gazdasági kibocsátásának a 40 százalékát.

Az óratorony GeorgetownbanForrás: Shutterstock

Az olaj ígérete pedig megkezdte a helyi gazdasági viszonyok átalakítását. Egy friss helyszíni riportból kiderül, hogy a fővárosban, Georgetownban, látványos infrastrukturális fejlesztések indultak: raktárak, irodaházak nőnek ki a földből. Az alapvetően agrárjellegű országban sokan próbálnak elfordulni a cukornád termesztésétől, és keresik a lehetőséget arra, hogy munkát vállalhassanak az induló olajbizniszben.

Mások viszont hitelek felvételével bővítik, például baromfitelepüket. Mint egy helyi agrárgazdálkodó elmondta: arra számítanak, ha az olajkitermelés igazán beindul, úgy rengeteg új munkavállaló érkezik az országba, és sok helyinek is emelkedik majd a jövedelme a gazdaság általános fejlődésével. A pénzt pedig - így a baromfitartó - el is kell költeni, enni pedig bizonyosan fognak az olajszakmában dolgozók.