Szijjártó Péter: Magyarország csatlakozásával befektetési alapot hoznak létre a Türk Tanács országai

SZIJJÁRTÓ Péter
Budapest, 2020. május 6. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Türk Tanács gazdasági és kereskedelmi minisztereinek videokonferenciáján Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. május 6-án. MTI/KKM/Borsos Mátyás
Vágólapra másolva!
A Türk Tanács országai úgy döntöttek, hogy befektetési alapot hoznak létre, amelyhez Magyarország is csatlakozik - közölte a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán, miután szerdán részt vett a testület gazdasági és kereskedelmi minisztereinek videokonferenciáján.
Vágólapra másolva!

Szijjártó Péter elmondta, hogy ezen keresztül

a tagállamokban és Magyarországon beruházásokat, befektetéseket tudnak finanszírozni, elsősorban az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az infrastruktúra-fejlesztés területén.

A miniszter kiemelte, hogy az alap jelentőségét növeli, hogy

abban Törökország is részt vesz.

Ankara célja, hogy záros határidőn belül a világ 10 legerősebb gazdasága közé kerüljön.

A miniszter közölte, hogy köszönetet mondott a Türk Tanács tagországainak azért, hogy a magyar egészségügyi védekezés sikeréhez komoly segítséget nyújtottak az elmúlt időszakban.

  • Üzbegisztán 650 ezer,
  • Kazahsztán 100 ezer,
  • Azerbajdzsán 40 ezer maszkot

küldött Magyarországnak.

Törökország pedig engedélyezte a maszkok gyártásához szükséges 8 tonnányi alapanyag exportálását Magyarországra.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy azért volt nagy jelentősége ennek a gazdasági miniszteri találkozónak, mert a

- hangsúlyozta a miniszter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Türk Tanács gazdasági és kereskedelmi minisztereinek videokonferenciáján Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. május 6-án Forrás: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Jelentős átrendeződés figyelhető meg a világgazdaságban. Ezt jól mutatja - mondta -, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket Keletről szerzik be az államok, a világ szinte valamennyi országa a Távol-Keleten, jellemzően Kínában áll ezért sorba.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy ez a folyamat, a keleti térség gazdasági erősödése már a világjárvány előtt megindult. 2007-ben a világon végrehajtott beruházások 81 százalékot még nyugati tőkéből finanszírozták.

Tavaly már 58 százalék volt a keleti tőkéből finanszírozott beruházások aránya és 40 százalék a nyugatié.

Beszámolt arról is, hogy a Türk Tanács országaival Magyarország megduplázta a kereskedelmi forgalmat az elmúlt 10 évben. Annak érdekében, hogy ezen gazdaságok vállalataival a magyar vállalatok minél profitábilisabb, minél kedvezőbb együttműködést alakíthassanak ki, az Eximbanknál 707 millió dollárnyi hitelkeret áll a magyar vállalkozások rendelkezésére. Ezzel segítik, hogy a Türk Tanács országainak piacain helytállhassanak, beruházásokat hajthassanak végre, el tudják adni termékeiket, szolgáltatásaikat.

A Türk Kereskedelmi és Iparkamara munkájában is részt vesz Magyarország. Ennek az a jelentősége, hogy a türk országok vállalatai itt tudnak legegyszerűbben kapcsolatokat építeni.

- hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Szólt arról is, hogy a Türk Tanács európai képviselete Budapesten található. Április elején nagyszabású üzleti fórumot akartak szervezni a magyar fővárosban, ez a koronavírus-helyzet miatt elmaradt,

de mindenki egyetértett abban, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, megrendezik az eseményt.

Szijjártó Péter kitért arra, hogy a miniszterek egyetértettek abban is, hogy a határokon és az országokban bevezetett korlátozó intézkedések nem jelenhetik a nemzetközi áruforgalom lassítását, ellehetetlenítését. Mindenkinek az az érdeke, hogy a nemzetközi áruforgalom szabadságát, gyorsaságát, akadálymentességét biztosítsák.

Ha ezt nem tennék, országaik ellátásbiztonságát sodornák veszélybe.

Ezzel kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter fontos előrelépésnek nevezte, hogy már Törökországba is beléphetnek európai állampolgárságú kamionosok három napra.