Újranyit a világ gyémántközpontja

2020.05.10. 18:00

Visszanyerheti csillogását a világ gyémántkereskedelmi központjának számító Antwerpen. Ahogy ugyanis Belgiumban enyhítik a két hónapja tartó járványügyi korlátozásokat, úgy állhat helyre a legendás gyémántnegyed, a Square Mile működése is.

Visszatér az élet a világ gyémántközpontjának számító Antwerpenbe, ahogy Belgium enyhít a március 18-án bevezetett járványügyi korlátozásokon. Így tehát újraindulhat a működés a legendás antwerpeni gyémántnegyedben (Square Mile) is.

A korlátozások miatt a Square Mile nagyjából 600 kereskedőjének vállalata állt le, a gyémántcsiszolással foglalkozó üzemeknek pedig a 90 százaléka bezárt. Ennek következtében a szektorban dolgozó több ezer ember állása vált bizonytalanná – írja a Mining.com.

A leállás hatását jól mutatja, hogy a korlátozások bevezetése után az Antwerpenbe érkező gyémántszállítmányok száma napi 26 körülire csökkent, míg korábban ez 400-500 között mozgott, beleértve a gyémántport, a nyers és csiszolt gyémántokat egyaránt. Ez összesen nagyjából 250 millió dollárnyi értéket tett ki a válság előtt – mondta Karen Rentmeesters, a város gyémántiparát képviselő Antwerp World Diamond Centre (AWDC) szóvivője.

Újra megtelik élettel Antwerpen gyémántközpontjaForrás: Shutterstock

Antwerpen egyébként Európa második legnagyobb kikötőjének ad otthont, és az AWDC adatai szerint a csiszolt gyémántok importja márciusban 73,5 százalékkal, vagyis 1,5 milliárd dollárról 400 millió dollárra zsugorodott 2019 márciusához képest. A nyers gyémántok exportja emellett 51,3 százalékkal esett (449 millió dollár) az egy évvel korábbi szinthez képest.

Ázsiai hatás

Miközben az antwerpeni gyémántcsiszolók a legmagasabb minőségű drágakövekre szakosodtak, a munka jelentős részét mégis Indiában végzik. Az ázsiai országban csiszolják ugyanis a világ gyémántjainak 90 százalékát.

Ez pedig igen komoly kihívást jelenthet most a világ gyémántpiaca számára, mivel az indiai kormány május 17-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedéseket az országban. Ráadásul a terv szerint a delhi kormány akár három hónapos időtávra is megtilthatja a nyers gyémánt importját – tette hozzá Rentmeesters.

Indiai zuhanás
Az elemzői várakozások szerint az indiai gyémántcsiszolásból származó bevételek egy évtizede nem látott mélypontra csökkenhetnek, ahogy az amerikai és európai (elsősorban belga) járványügyi intézkedések visszafogták az eladásokat, és csökkentették az árakat is.

A CRISIL előrejelzése alapján a 2021-es pénzügyi évben (2020. április és 2021. március között) az indiai gyémántbevételek 13-15 milliárd dollárra eshetnek, ami 21-32 százalékos zsugorodás lenne a 2020-as pénzügyi év becsült, 19 milliárd dolláros eredményéhez képest. A 2019-es pénzügyi év 24 milliárd dollárt meghaladó bevételéhez viszonyítva pedig 38-46 százalékos lehet a visszaesés.

Rentmeesters hangsúlyozta,

a járvány következtében az antwerpeni gyémántiparnak is hozzá kellett szoknia a digitális alternatívákhoz. A Square Mile például ennek keretében meg is tartotta az első online értékesítési show-ját. A szóvivő hozzátette, a szektor szereplői keresik a lehetőségeket, hogy felkarolják a digitális megoldásokat, melyek csak a javára válhatnak az iparágnak.

Ötszáz évnyi csillogás kezdete

Az antwerpeni gyémántipar felemelkedésének története az 1500-as évek elejére nyúlik vissza, amikor az első nyers gyémántok megérkeztek Indiából, először Bruges-be, majd Antwerpenbe, ahol csiszolták, majd ékszerbe helyezték a drágaköveket, hogy aztán eladják azokat nemeseknek és vagyonos kereskedőknek.

Mindehhez azonban kellett egy jelentős találmány. 1456-ban Lodewyk van Berken feltalálta a Scaif nevű csiszoló kereket, amely olyan formákat tett lehetővé, melyekre korábban nem volt példa. A Scaif ezzel forradalmasította az iparágat, hatalmas lendületet adott a gyémánt népszerűségének, valamint megalapozta Antwerpen szerepét a világ gyémántközpontjaként.

500 éves történelme van az antwerpeni gyémántiparnakForrás: Origo

Amszterdam hatalomátvétele

Antwerpen szerepe akkor roppant meg, amikor a spanyolok 1585-ben elfoglalták a várost. Ezt követően ugyanis a jogkorlátozások miatt az antwerpeni zsidóság zöme (köztük számos gyémántcsiszoló) átköltözött Amszterdamba.  Ezzel Amszterdam fokozatosan átvette a vezető szerepet, ami egészen 1648-ig, a harmincéves háború végéig töretlen maradt, amikor aztán a csiszolók szép lassan elkezdtek visszatérni Antwerpenbe.

Ez azonban még közel 100 évig nem törte meg teljesen Amszterdam vezető szerepét, inkább csak kiéleződő versenyt eredményezett a két város között. Ebben az időszakban Amszterdam alacsonyabb minőségű indiai gyémántokkal látta el Antwerpent. Ez azonban végül arra ösztönözte az antwerpeni csiszolókat, hogy olyan innovatív megoldásokat keressenek és találjanak ki, amelyekkel a lehető legmagasabb érték állítható elő.

Antwerpen visszatérése

Az igazi fordulatot a napóleoni háborúk vége hozta el 1815-ben, amikor Antwerpen Hollandia része lett, a zsidó közösség számára pedig jogegyenlőséget biztosítottak. A 19. század elején bekövetkezett változások hatására Antwerpen ismét a gyémántkereskedelem központjává vált, ahová a korábban elköltözött zsidóság elkezdett visszatérni. 

A történelem sodrásában a város mindig vissza tudta nyerni a csillogásátForrás: Shutterstock

Az első világháború visszafogta a szektort, majd Antwerpen új lendültet kapott, amikor magára vonta a világ figyelmét, először az 1920-as nyári olimpiával, majd az 1930-as Világkiállítással. A korszak sikerében megkerülhetetlen szerepet játszottak az akkor belga fennhatóság alatt álló Kongóból folyamatosan érkező gyémántszállítmányok.

A korszak fontos eseménye volt még, hogy 1928-ban, Antwerpenben alapították meg a világ első olyan gyémánttőzsdéjét (Antwerpsche Diamantkring), ahol kizárólag nyers gyémántokkal kereskedtek.

Belgiumot is elérte az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága, amely jelentős visszaesést hozott a gyémántiparban is. Ebben az időszakban Antwerpen 50 százalékkal fogta vissza a kitermelését.

A második világháború és a talpra állás

A második világháború újabb komoly törést jelentett. A gyémánt iránti globális kereslet csökkenése mellett Antwerpen maga is óriási veszteségeket szenvedett el. Amikor Németország megszállta Belgiumot, majd Hollandiát, a térség zsidó lakosságának (beleértve sok gyémántcsiszolót is) jelentős részét internálták, és sokakat meggyilkoltak. A túlélők közül sokan mentek később Tel-Avivba vagy New Yorkba, létrehozva ezzel új gyémántközpontokat a világban. A háború végére Antwerpen 35 000 fős zsidó közösségéből kevesebb mint ötezren maradtak életben.

Nemzeti cél a belga gyémántszektor védelmeForrás: BELGA/AFP/Dirk Waem

A világháború után viszont a város gyémántipara új erőre kapott. Bányavállalatok és bankok tették át székhelyüket Antwerpenbe, amely lassanként visszanyerte státuszát mint Európa gyémánt-fővárosa. A következő évtizedekben a világ legtöbb nyers gyémántja Antwerpenben fordult meg, a bankok pedig erősen támogatták a szektort.

A belga gyémánt védelmében

1973-ban jelentős fordulat volt, amikor a belga kormány és a szektor szereplőinek kezdeményezésére megalapították a Gyémánt Nagytanácsot (Hoge Raad voor Diamant, HRD), amely az iparág képviseletét volt hivatott ellátni. Deklarált célja az volt, hogy megvédje és népszerűsítse a belga gyémántipart.

A HRD-t aztán 2007-ben átszervezték, és két különböző intézményre bontották. Az egyik intézmény az Antwerp World Diamond Centre (AWDC) lett, amely magánalapítványként hazai és nemzetközi terepen képviseli az iparág szereplőinek kollektív érdekeit. A másik a HRD Antwerp, amely egy kereskedelmi szervezetként lát el különböző feladatokat a szektoron belül.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK