Eddig nagyjából az adósok negyven százaléka vállalta, hogy a válságban is törleszt, a többieknél viszont akár kétezer milliárd forintot is hagyhat idén a márciusban bevezetett hitelmoratórium – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese.

Március közepén, a gazdaságvédelmi intézkedések első ütemében vezette be a kormány a hiteltörlesztési moratóriumot – ennek nyomán idén nem kell fizetni sem a kamatot, sem a tőkét, sem a díjat, a moratórium időtartamára, figyelembe véve annak részletes szabályait. A pénzügyminiszter helyettese az intézkedéshez kapcsolódó, eddig ismert számokról beszélt a lapnak.

Tállai András szerint még Nyugat-Európában sem kínáltak a kormányok ekkora könnyebbséget az adósoknak. Hozzátette: Gyurcsányék idején semmilyen segítség nem volt,  százezreket fenyegetett az utcára kerülés. 

Meg kell említeni, hogy a fizetési moratórium automatikusan életbe lépett minden hitelnél, de aki akarja, a válság ideje alatt is fizetheti a részleteket, a korábbiak szerint  – közölte Tállai András.

Tállai András a hitelmoratóriumról beszélt a vele készített interjúbanForrás: MTI/Balogh Zoltán

Mint az államtitkár elmondta, a jelenlegi adatok szerint a lakossági ügyfelek negyven százaléka továbbra is törleszt, a vállalati hiteleknél az ügyfelek nagyjából ötven százaléka fizet. 

Ha a moratórium lehetőségével minden adós élne, akkor 3600 milliárd forint maradna idén a háztartásoknál és a vállalatoknál. A jelenlegi számok alapján akár kétezer milliárd forintot is hagyhat idén az intézkedés az adósoknál  – fogalmazott Tállai András.

Tállai András a hitelmoratórium ügyében több tényezőre is felhívta a figyelmet. Egyrészt arra, hogy a magyar az egyik legszélesebb körű ilyen adósvédelem világszerte. Mint kifejtette, a legtöbb országban, így Nyugat-Európában is jellemzően csak szűkebb kör – leginkább a bajbajutottak – élhetnek fizetési haladékkal, a kedvezmény időszaka pedig általában három hónap.

"Ehhez képest idehaza minden hitelszerződésnél és ügyfélnél érvényesül a moratórium, ráadásul december 31-ig" – mondta a miniszterhelyettes, aki szerint tulajdonképpen örömteli, hogy tíz ügyfélből négy-öt nem kéri idehaza a halasztást. Ez a miniszterhelyettes szerint annak a nyilvánvaló jele, hogy a magyar családok és vállalkozások anyagi helyzete az utóbbi években megerősödött.

A mostani időszakkal kapcsolatban az államtitkár végezetül két gyakorlati szempontot említett meg:

  • Egyrészt azt, hogy a moratórium lehetősége folyamatosan nyitva áll: aki jelenleg törleszt, bármikor kérheti annak felfüggesztését, és fordítva is, újrakezdheti a fizetést, aki eddig kihasználta a jogszabály garantálta halasztást.
  • Másfelől lényeges, hogy nem jelenthet a korábbinál nagyobb terhet az újrainduló fizetés, emiatt a moratórium idejével meghosszabbodik a futamidő. Idetartozik az is, hogy nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején. 

"A vírusválság a hazai gazdaságot ereje teljében, a lakosságot pedig jó pénzügyi helyzetben találta" – vélekedett, majd hozzátette: "nem így volt ez 2008-ban, 2009-ben." 

Hozzáfűzte: most nemcsak a hitelek fizetését függesztette fel a kormány, de – gondolva a legnehezebb viszonyok között lévőkre – a kilakoltatásokat is megtiltotta. Szerinte ehhez képest Gyurcsányék idején százezreket fenyegetett az utcára kerülés.