Az Ádeni-öbölbe indult a hét elején a Dae Jo Yeong nevű, 4400 tonnás dél-koreai rombolóhajó. A hajón utazó speciális kalózellenes egység 300 tagját Szomália partjainál vetik be, és mintegy hat hónapos időtartamú misszót teljesítenek ezzel. A tengerészeti biztonság a koronavírus-járvány idején is ugyanolyan fontos maradt, különösen az olaj szempontjából egyik legfontosabb térségében a világnak, a Hormuzi-szorosban.

Az Ádeni-öböl térségébe tart a "Cheonghae" nevű, tengeri kalózkodás ellenes műveletekre kiképzett, elit haditengerészeti egység 300 tagja. Az egységhez tartozó, nagyon komoly fegyverzetű romboló fedélzetén harci helikopter is utazik, ezek együttesen minden bizonnyal komoly elrettentő erővel bírnak a tengeri rablók esetleges támadásaival szemben.

Ahogy ugyanis a Korea Herald beszámol arról, a speciális különítmény már több mint 30 bevetésen van túl 2009-es megalapítása óta. Most is, mint annyiszor korábban, azért hajózik a Közel-Kelet térségébe, hogy biztonságot nyújtson az áthaladó kereskedelmi hajóknak a kalóztámadások ellen. A rombolón utazóknak ugyanis az a feladata, hogy a Hormuzi-szoros bejáratától kezdve, vigyázzák az Arab-tenger és az Ádeni-öböl biztonságát, egészen a szomáliai partokig, a tavalyinál idén mintegy három és félszer nagyobb tengerterületet ellenőrizve. Dél-Korea az USA felkérésére, de az ottani tengeri koalíción kívül vesz részt a tengeri biztonság elősegítésében.

Az Ádeni-öbölbe indul a 4400 tonnás dél-koreai rombolóhajó a dél-koreai Puszánban működő haditengerészti bázisról 2020. május 11-énForrás: MTI/EPA/YNA/Yonhap

Márpedig erre nagy szükség van, hiszen a térség a szomáliai kalózkodás mérséklődése ellenére is, különösen feszült pontja a világnak. Ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta, a Hormuzi-szorostól az Ádeni-öbölig terjedű vizek egyben az egyik legfontosabb olajkereskedelmi térségei a világnak, ahol áthalad a tengeren szállított olajmennyiség nagyjából harmada. A Statista 2018-as adatokat bemutató grafikája is kiemeli a térség stratégiai fontosságát, de az azon közölt szám azóta csak nőtt: a BBC tavaly a járvány előttmár napi 20 millió hordót közölt a Hormuzi-szoroson áthaladó olaj mennyiségére vonatkozóan. 

A világ legnagyobb tengeri olajkereskedelmi térségeiForrás: Statista/Origo

A térség stabilitását pedig minden bizonnyal nem növeli sem a koronavírus-járvány, sem az Irán körül tavaly kiéleződött geopolitikai feszültség. Dél-Korea - írta akkor a Korea Herald - még tavaly nyáron kapott felkérést Washingtontól arra, hogy vegyen részt a térség stabilitását elősegítő "nemzetközi tengerészeti misszióban", és Szöul ezt az elitegység bevetésével teljesíti. A Cheonghae-nak pedig meglehetősen komoly eredmények sorakoznak dicsőségfalán.

Bő évtizedes működésük alatt összesen több mint 22 ezer tengeri járművet kísértek és 21 kalózellenes akciót hajtottak végre.

Leghíresebb, akkor nagy nyilvánosságot kapó bevetésük 2011-ben volt, amikor egy dél-koreai zászló alatt hajózó, szomáliai kalózok által eltérített tartályhajót foglaltak vissza. A beszámolók szerint hollywoodi filmekbe illő elemeket felvonultató, ötórás, drámai mentőakcióban a különítmény sikeresen megmenekítette a túszként tartott 21 tengerészt, akik közül csodával határos módon, csak a hajó dél-koreai kapitánya szenvedett sérülést, ám ő is felépült később. Az akcióban az egység elfogott öt szomáliai túszejtőt, akik később bíróság elé kerültek, a támadók másik fele meghalt a rajtaütésben. De a különítmény részt vett 2014-ben dél-koreai állampolgárok líbiai evakuálásában, 2015-ben egy jemeni mentőakcióban, 2018-ban pedig Ghána partjainál mentettek ki három koreai tengerészt egy eltérített halászhajóról. Idén év elején pedig, békésebb akcióban, egy Omán partjainál sodródó iráni hajónak és legénységének segítettek.

Az USA idén év elején - idézi fel a Reuters - üdvözölte Szöul azon döntését, hogy hajlandó a korábbinál is nagyobb erőfeszítéseket tenni a Hormuzi-szoros biztonságáért. A helyzetben ugyanakkor Dél-Koreának így is körültekintően kell eljárnia.

 

Dél-koreai tengerészek tisztelgéséről készült felvégel a "Cheonghae" nevű különleges egység megalapításának ceremóniáján, 2009. március 3-ánForrás: AFP/Choi Jae-Ho

A dél-koreai jelenlét a Közel-Keleten egyébként is érthető, hiszen évente mintegy 900 jármű indul onnan az ország kikötői felé.

Dél-Korea ugyanis a világ ötödik legnagyobb olajimportálója, és az importolaj 70 százalékát a Közel-Keletről kapja.

De jelentős a dél-koreai zászló alatt közlekedő teherhajók száma is, amiknek védelme eredetileg az egységet életre hívta.

Ugyanakkor, bár Dél-Korea az iráni olaj egyik legnagyobb vásárlója, eleget tett a Teherán ellen bevezetett szankcióknak a vásárlások leállításával, de ezzel együtt vállalata a további, kiterjesztett részvételt a tengeri olajszállítmányok biztonságának elősegítésében.

Az OPEC áprilisban kiadott havi olajpiaci áttekintőjében arról ír, hogy bár a járvány márciusban végletesen visszavetette a felhasználást, Irán még mindig napi 2 millió hordónyi olajat termelt ki, alig kevesebbet, mint a tavalyi 2,3 millió hordó (hozzá kell tenni, hogy ez az OPEC úgynevezett másodlagos források alapján adott kalkulációja, Irán hivatalosan nem közöl adatokat).

A szervezet jelentése azt is írja, hogy Japán és Dél-Korea azok közé az országok közé tartozik, amelyek viszonylag sikeresen birkóznak meg a mostani járvánnyal.

Így arra számítanak, hogy olajfelhasználásuk is jóval kisebb mértékben esik vissza idén, mint más államokénak. Így tehát Dél-Korea valószínűleg idén is a közel-keleti olaj egyik fontos vásárlója marad, amit viszont a különlegesen képzett kalózkodás ellenes egységével támogat.