Végleg pontot tehet az osztatlan közös földtulajdonból adódó problémákra az Agrárminisztérium törvényjavaslata, ami számos módon segíti az érintett területek megosztását. Amennyiben az Országgyűlés is jóváhagyja a jogszabályt, januártól nagy számban indíthatják meg az eljárásokat a földhivatalok – összegzi a Magyar Nemzet.

Jelentős forgalombővülésre számíthatnak jövőre a földhivatalok: ha január elsején életbe lép az osztatlan közös földtulajdon felszámolására vonatkozó törvény – ami jelenleg az Országgyűlés jóváhagyására vár –, nagy számban indulhatnak meg a területek megosztásának felszámolását célzó eljárások. Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy érdemi érdeklődésre számítanak, hiszen jelenleg negyvenezer körüli megosztott ingatlant tartanak számon.

IllusztrációForrás: MTI/H. Szabó Sándor

A részaránytulajdon ugyanakkor ma csaknem három és fél millió tulajdonost és mintegy 2,4 millió hektárt érint. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó eljárás már 2014–2015 óta zajlik az országban, és mintegy 55 ezer helyrajzi számot érintő ingyenes állami kimérést takar.

Az államtitkár kiemelte, hogy reményeik szerint minden parcellára jut majd legalább egy tulajdonostárs, aki érdekelt a teljes terület megszerzésében. Az új törvény célja, hogy ne aprózódjanak el a parcellák a kiméréssel, legyenek értelmesen művelhető földterületek.

A tervek szerint ősszel készülnek el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, amivel több évtizedes problémától szabadulhat meg végleg a magyar agrárium.

IllusztrációForrás: MTI/Balázs Attila

Az egyik legnagyobb változást az jelenti, hogy míg korábban az osztatlan közös területek megosztásához a tulajdonostársak százszázalékos egyezségére volt szükség, az új szabályozásnak köszönhetően elég lesz az ötvenszázalékos tulajdoni hányad plusz egy fő beleegyezése.

Ugyanakkor, akik egy parcellán belül továbbra is az osztatlan tulajdon mellett döntenek – például egy testvérpár esetében – megtehetik, hogy megtartják ezt a formát.

A rendszerbe számos ösztönzőt is beleépítettek, például a teljes parcella tulajdonlásához nem szükséges földművesnek lenni, de legalább három éve tulajdonnal kell rendelkezni az adott táblán.

IllusztrációForrás: MTI/Balázs Attila

Természetesen lesznek olyan esetek, amikor a tulajdonostársak igyekezete ellenére nem lehet megosztani a területet. Az állam ilyenkor közbeavatkozhat és kisajátíthatja a szóban forgó földrészletet, hogy azt később egyetlen személy hasznosíthassa. Ezzel a lehetőséggel csak a végső esetben él a tárca, ugyanakkor vannak olyan parcellák, amiknél például több ezer tulajdonostárs érintett, itt az államnak kell lépnie – fogalmazott a helyettes államtitkár.