Hogyan válhatott az arany ilyen értékessé az emberiség számára?

2020.05.23. 13:18

A járvány többek között az aranyra is ráirányította a figyelmet: mivel a gazdasági nehézségek miatt a befektetők elkezdték aranyba menekíteni pénzüket, a nemesfém piaci ára történelmi magasságokba emelkedett. De vajon miért és mikor vált az arany azzá, ami lett? Mi teszi ezt a nemesfémet olyan értékessé, hogy eddig kiállt minden próbát és minden vihart a történelemben? Összeállításunkban a lehetséges magyarázatokat keressük.

Vajon honnan ered a magyar nyelvben a "krőzusi gazdagság" kifejezés? Forrása nem más, mint a Krisztus születése előtti VI. század közepén uralkodó lüdiai király személye (görögül: Kroiszosz), akinek gazdagsága állítólag minden képzeletet felülmúlt. Ám a gazdaság- és pénztörténet szempontjából is megkerülhetetlen Krőzus király alakja: ő volt az első, aki arany- és ezüstpénzeket veretett, azokat (súlyuk és fémtartalmuk hitelesítésére) pecsétjével látta el. Ezzel pedig megteremtette a modern pénzt. Bár pénzt a Mediterránum ezen térségében már száz évvel ezt megelőzően is vertek, az még arany-ezüst ötvözet volt. A tiszta fémekkel a király új alapokat adott a kibontakozó pénzkultúrának, és elsőként határozta meg az arany és az ezüst egymáshoz képesti arányát.

Krőzus király egy filozófus társaságában (1885-ös ábrázolás)Forrás: AFP/The Holbarn Archive/Leemage

Az arany pedig innentől, egészen a XX. század második feléig szorosan kapcsolódott a pénz világához. Példáulaz USA, vezető gazdasági hatalomként, egészen az 1970-es évekig az aranyhoz köthette dollárja értékét.

Ez persze nem válasz a kérdésre: hogyan lett ennek a fémnek ilyen elképesztő karrierpályája Krőzustól kezdve, a dollárhoz kötött valutaárfolyamokat az aranyhoz viszonyító, Bretton Woods-rendszer 1973-as megszűnéséig, majd túl azon, napjainkig is?

Az arany diadalmenete jóval azelőtt elkezdődött, hogy Krőzus király tényleges pénzzé formálta volna. Több magyarázat született arra, mi lehet ennek az oka.

Aranyrögök (illusztráció)Forrás: Shutterstock

Ezért az arany a pénzvilág alapja: a periódusos rendszer a magyarázat

Nagyjából egy évtizede publikált egy, azóta sokszor citált magyarázatot Sanat Kumar, a Columbia Egyetem vegyészmérnöke arra, hogy az első - vagy épp a második - pillantás ellenére is, miért az arany a pénz készítésére legkedvezőbb tulajdonságú az összes többi elem közül: ez az alapvetően lusta, nehezen reakcióra bírható fémféle.

Kumar levezetése azért nagyon izgalmas, mert a periódusos rendszerből úgy ejti ki sorra a pénz céljára szóba nem jöhetőket, hogy a hozzájuk fűzött kommentár a laikusok számára is könnyen érthető.

Vannak ugyan elemek, amelyek - az emberi élet számára megfelelő külső, természeti feltételek között - kémiailag stabilak, viszont gáz halmazállapotúak, vagy éppen folyékonyak - nem túl szerencsések pénzként. A szakember nagyon hamar eljut a szilárd halmazállapotig, olyan erős versenyzőkkel, mint a réz, az alumínium vagy az ezüst. Csakhogy ezekkel is akad gond:

  • A rezet ötvözni kellene, a vas pedig csak az I. világháború végén, átmeneti, szükség-alapanyagként vált be, rövid időre.
  • Az alumíniumot egy időben ékszerek alapanyagaként is használták, könnyen munkálható, de hamar kopik, pénznek hosszabb távon alkalmatlan.
  • Az olyan izgalmas nevű fémek pedig, mint a titánium vagy cirkónium, nagyon nehezen munkálhatók az extrém magas olvadáspontjuk miatt.
  • S van olyan elem is - a lítium -, ami levegővel érintkezve egyszerűen lángra is lobbanhat, annyira reaktív (ezért a lítiumot gyakran ásványi eredetű olajban tárolják).
  • Más elemek pedig radioaktív tulajdonsággal bírnak.
A periódusos rendszerForrás: Origo

A 118 elem nagyon hamar 30-ra csökken, három fő követelmény szempontjából:

  • Nem légnemű.
  • Nem korrodál, és nem lobban lángra a levegőben, oxigénnel érintkezve.
  • Nem vezet rövid időn belüli halálhoz, ha valaki magánál tart belőle valamennyit.

További kritérium a pénz anyagánál az, hogy ne legyen túl gyakori a természetben, mert akkor nem képviselhet értéket - de túl ritka sem lehet, mert akkor nem lehet széles körben használni. Így a lista öt elemre szűkül: ródium, palládium, ezüst, platina és arany.

Bár az ezüstöt széles körben használják pénzként, de nagyon reaktív, nem a legjobb választás a célra, a levegőben lévő kén-hidrogéntől elszíneződik. A korai civilizációk pedig nem használhattak ródiumot vagy palládiumot, mert csak az 1800-as évek elején fedezték fel azokat.

A döntőben tehát a platina és az arany marad.

Ám de mindez hiába, mert a platina olvadáspontja nagyon magas (1768 Celsius fok), az ókori kemencékben pedig lehetetlen volt ilyen magas hőmérsékletet elérni. Ráadásul a természetben jóval ritkább, mint az arany, Marad tehát az utóbbi, nagyjából 1000 Celsius fokos olvadásponttal, ami megkönnyítette a megmunkálást, és az iparosodás kora előtti munkavégzést azzal. Ráadásul az arany (szemben az ezüsttel) nem oxidálódik.

Aranyolvasztás (illusztráció)Forrás: Shutterstock

A garantáltan stabil, nem sérülékeny, az elektromosságot egyébként jól vezető pénzalapanyag fizikai és kémiai tulajdonságai alapján az arany. Sőt, modern tudományos vizsgálatok azt is igazolták, hogy 

például az arany atomjai nehezebbek, mint az ezüsté és más fémeké, elektronjai gyorsabban mozognak, ami miatt a fény egy részét az arany úgy nyeli el, hogy annak a jól ismert sárgás szín lesz az eredménye.

A vegyészi magyarázatok az arany kedvező tulajdonságai és pénzként való használata kapcsán sok mindenre válasszal szolgálnak. Ezek azonban részben utólagosnak tekinthetők, nem mindenre adnak választ azzal kapcsolatban, hogy miért vált az arany már az ősidőkben értékké, aztán pénzzé.

II. Arszinoé egyiptomi fáraónő portréja egykorú aranypénzen (Krisztus előtt kb. 3. század)Forrás: Wikimedia Commons

Van-e az aranynak belső értéke?

Az egyik meghatározó modern közgazdasági iskola atyja, John M. Keynes, már 1923-ban úgy vélte, a világnak ideje lenne elfordulnia attól, hogy a pénzügyi rendszereket lényegében az aranyra alapozva működteti. Keynes idejemúltnak és sok szempontból az államok pénzügyi mozgásterét inkább már korlátozónak, mintsem azt kiterjesztőnek tartotta az aranyközpontú gondolkodást. Barbár ereklye" - mondta Keynes, később híressé vált kifejezésével, a világ akkori aranyfüggőségének tárgyára utalva.

Ehhez egy fontos mozzanat tartozik: függetlenül attól, hogy az aranynak a pénz szempontjából kedvező kémiai és fizikai tulajdonságai vannak, bármeddig is csűrjük-csavarjuk, az arany eredetileg nem más, mint árupénz.

Van ugyan belső értéke, hiszen emiatt kötötték még a XX. század elején is országok valutájukat áttételesen az aranyhoz. Ahogy a Pénziránytű írja, a mai modern pénz ezzel szemben belső érték nélküli pénz (mögötte tehát nem áll ott az arany, azaz nincs aranyfedezete). De az arany ettől függetlenül mégis csak egy csereeszköz. Éppúgy, mint egyes szigetvilágokban a kagylók, vagy a börtönökben a cigaretta, vagy a régi tengerészek világában a rum. Igaz ugyan, hogy a fizikai arany leginkább hiperinfláció vagy pénzhiány esetén jelenik meg, és ezzel értéke a belső értékétől kissé felfele módosul. De ettől ez az érték még ugyanúgy társadalmi megegyezésen alapul, és az áru használatának elterjedtségétől függ - ezért fontos, hogy az arany ritka, de nem annyira ritka, hogy ne terjedhessen el. 

Aranyolvasztás (illusztráció)Forrás: Shutterstock
Azt, hogy a XX. század közepén, a II. világháború után már nem lehetett visszatérni az aranyalapú pénzrendszerhez, nagyjából minden meghatározó ország azonosan látta. Az említett aranydeviza-standard Bretton Woods-rendszer volt az első olyan nemzetközi pénzrendszer, mely belső érték nélküli volt, hiszen az abban részt vevő valuták közül egyedül a dollárt lehetett ténylegesen is beváltani aranyra - ez elég késői fejlemény az arany évezredes történetéhez mérve.

A kérdés tehát az, meg lehet-e nevezni azt, hol és mikor történt meg, amikor az aranyat - korán megismert kedvező tulajdonságai mellett - felruházták értékével?

AranyrögökForrás: Shutterstock

Így kerülhetett be az arany az emberi közösségekbe

Az arany bizonyos szempontból hasonló a tűzgyújtáshoz: csak találgatni lehet, pontosan mikor került be végérvényesen és visszavonhatatlanul az emberi közösségekbe, és milyen feltételek között. Azaz: mikor és hogyan állandósult az, hogy az aranynak - nyilván már részben ismert tulajdonságai révén - olyan értéket kezdtek tulajdonítani, amelyet egyre szélesebb körben, viszonylag egyetemlegesen osztottak a világon.

A Pénziránytű összefoglaló útmutatója szerint az aranypénz időszaka a pénztörténet második szakaszát jelöli, azt az időszakot, amikor az arany "kilépett" a többi árupénz - élőállat, kagyló, kő, fegyver - közül, és általános viszonyítási ponttá vált, belső értéke révén.

John Kay, egy vezető brit közgazdász egyik könyvében így fogalmazott a kérdésről:Az aranyfétis mélyen beleivódott az ember pszichéjébe." Könnyen lehet, örökre rejtély marad, ez pontosan hogyan zajlott le, de jól láthatók azok a vonatkozások, amik odáig vezettek, hogy az arany minden bizonnyal a jövőben is az maradjon, amivé vált:

  • Az aranynak lehet egy erősen szubjektív értéke: stimulálhatja az érzékszerveket, szó szerint elkápráztathatja az embert - nem véletlen, hogy a Földön valaha kitermelt arany mennyiségének jelentős része nem pénzként, hanem ékszerként jelent meg a társadalmakban. Az aranyból készült ajándékokhoz általában erős érzelmi viszonyulások társulnak (elegendő csak az egyes kultúrák házassági ékszereire utalni). Ugyanakkor, a már említett közös megegyezés alapján, objektív értékkel is bírhat a szubjektív mellett: csererendszer alapja lehet, később árupénz jellegét elhagyva, maga válhat tényleges pénzzé, évezredekre.
  • A papír- és polimer alapú pénzek jóval sérülékenyebbek, mint az arany. Egy esetleges gazdasági összeomlásnál igaz, hogy az aranyat nem lehet azonnal alapvető emberi szükségletek kielégítésére fordítani - kis mértékben egyébként fogyasztható, de értelemszerűen nem élelmiszer -, de továbbra is igen valószínű, hogy a barterezés után, az első és legfontosabb cserealapként viselkedne.
IllusztrációForrás: Shutterstock
  • Az arany rendkívül kényelmes csereeszköz. Pénzzé válásában pedig fontos szerep juthatott annak, hogy elég volt bizonyos mennyiségű aranyat a korai kereskedőknek maguknál tartaniuk, hogy árujukat anélkül cserélhessék ki, hogy azokat minden egyes alkalommal magukkal kelljen szállítaniuk. Az aranybiztosítékból idővel pedig tényleges pénzzé formálódott, lehetővé téve az áruk, a barterben részt vevő javak értékének közös alapon való meghatározását - nem volt vita azon, hány szekerce hány igásállatot érhet.
  • Az arany fenntartható: a tárgyalt kémiai tulajdonságai okán fennmaradása lényegében garantálható. Ahhoz már kevés a világon lévő arany mennyisége, hogy a modern pénzügyi rendszereket teljesen lefedő mennyiségi fedezetként kiszolgálja, de - továbbra is növekvő - értékét az országok jegybankjai mutatják, amelyek igyekeznek mind nagyobb fizikai tartalékra is szert tenni a nemesfémből,

Húsz év múlva nincs több új arany?

Az Arany Világtanács közlése szerint az emberi civilizáció kezdete óta összesen nagyjából 190 ezer tonna aranyat termeltek ki.

A kibányászott, ténylegesen tiszta arany mennyisége egyébként nem nagy térfogatra: a kitermelt unciák egymás mellé helyezve, beleférnének egy, oldalanként 21 méter hosszúságú kockába.

Ráadásul a teljes mennyiség mintegy 90 százalékát az 1848-as kaliforniai aranyláz után termelték ki, azaz az arany jelentősége nemhogy csökkent, hanem bizonyos tekintetben még nagyobb lett a modern, iparosodott korban.

A világon forgó arany mennyiségének nagyjából 50 százaléka egyébként ékszerekben van, és bár minden évben jelentős mennyiségben olvasztanak be újra aranyat - részben a leselejtezett elektronikai alkatrészekből kinyerve -, új aranylelőhelyeket találni és kitermelni egyre nehezebb és költségesebb.

AranyékszerekForrás: Shutterstock

Így - mutatja be a Business Insider összeállítása - könnyen lehet, hogy a világ nagyjából húsz év múlva kifogy az új aranykészletekből, különösen úgy, hogy egyes geológusok szerint már csak 55 tonna lehet a világon az ember számára könnyen elérhető módon, a földkéregben elrejtve.

Így a világ kénytelen lesz a már meglévő készleteket észszerűen felhasználni céljaihoz. Ha ez így lesz, az viszont egy dolgot vetít előre: az arany további erősödését, árának minden bizonnyal hosszú távú emelkedését.