Hamis tőzsdei ügyletek miatt bírságolt az MNB

Az MNB tízmillió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. E. R. Zoltán egyebek közt egy prémium kategóriás tőzsdei részvényre vonatkozóan adott – az indikatív árat jelentősen befolyásoló – megbízást, amelyet még a tényleges kereskedés előtt visszavont.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piacmonitoring tevékenysége során észlelt gyanú miatt hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett egyes részvényeket érintően E. R. Zoltán magánbefektető tőzsdei megbízásai megvalósítottak-e tiltott piaci manipulációt.

A jegybank az ügyben feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy

E. R. Zoltán 2018 februárja és 2019 februárja között tiltott piaci manipulációt követett el három különböző tőzsdei részvény esetében.

Vizsgálata során az MNB több olyan kereskedési napot azonosított, amelyen az ügyfél ügyletkötései révén két különböző részvény napi forgalmából való részesedése meghaladta az 50 százalékot, és a napi forgalomhoz mért önkötéses forgalmának aránya elérte a 15 százalékot.

Illusztráció Fotó: Mudra László [origo]

A jegybank megállapította, hogy E. R. Zoltán önmagával kötött ügyletei hamis, félrevezető jelzéseket közvetíthettek a tőkepiaci szereplők irányába az érintett részvények keresleti-kínálati viszonyai, illetve likviditása tekintetében.

E. R. Zoltán emellett egy Prémium tőzsdei kategóriába tartozó részvényre vonatkozóan – beismerten valós ügyletkötési szándék nélkül, az ajánlati könyv „tesztelése" céljából – a kereskedési idő egyik referenciapontja közelében az indikatív árat nagymértékben negatívan befolyásoló ajánlatot tett, amelyet még az ármeghatározás és a tényleges ügyletkötés előtt visszavont. A jegybank megállapította, hogy a magánszemély ezen visszavont megbízása is félrevezető jelzéseket adhatott a befektetők számára az adott részvény keresleti-kínálati viszonyairól, különösen árfolyama alakulásáról.

Az ügyfél fentiek szerinti megbízásaival tiltott piaci manipulációt valósított meg.

Ennek tekintendő ugyanis – a szándéktól függetlenül – minden olyan ügyletkötés, eladási vagy vételi megbízás, amely a pénzügyi eszközök keresleti-kínálati viszonyait, illetve annak árát érintően hamis vagy félrevezető jelzést ad vagy adhat, befolyásolva ezzel a befektetők befektetési döntéseit. A tőkepiac zavartalan működésének biztosítása érdekében az ilyen megbízások nem megengedettek. Az MNB piacmonitoring tevékenysége keretében – kiemelten a tiltott bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció kiszűrése érdekében – éppen ezért folyamatosan elemzi és értékeli a BÉT-en kötött ügyleteket.

A Magyar Nemzeti Bank bejárata Fotó: Polyák Attila - Origo

Megállapításai nyomán az MNB határozatában a jövőre nézve

megtiltotta E. R. Zoltánnak, hogy a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ismételten megsértse, s 10 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, illetve tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést tett az ügyészségen.

Az MNB az általa alkalmazott szankciók során elsődlegesen az értékelte, hogy a piaci manipuláció tilalmának megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése szempontjából. A magánszemély tevékenysége alkalmas volt arra, hogy kárt okozzon a befektetőknek és veszélyeztesse a pénzügyi rendszerbe vetett befektetői közbizalmat. Az MNB súlyosító körülményként vette figyelembe többek között, hogy az egyik részvény, amire nézve a jogsértést E. R. Zoltán elkövette prémium tőzsdei kategóriába tartozott, melyhez határidős termék is kapcsolódott a BÉT-en. További súlyosító körülményként értékelte az MNB, hogy az ügyfél által megvalósított egyes önkötéses ügyletek két részvényt érintően is a teljes tőzsdei kereskedés 70 százalékát haladták meg. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a részvények többsége nem szerepelt a BUX és BUMIX indexkosarakban.