Korszerű technológiával lenne növelhető a burgonya vetésterülete

Több mint ötödével nő a szántóföldi burgonya vetésterülete az idén a tavalyihoz képest, a hosszabb távú bővüléshez - az önellátás eléréséhez - viszont korszerűbb öntözéses technológia alkalmazására lenne szükség - írja a Világgazdaság csütörtöki számában.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a magyarországi vetésterület jelenleg nem éri el a tízezer hektárt.

A rendszerváltás előtt mintegy negyvenezer hektáron termelt burgonya a 2000-es évek elejétől kiszorult a termelési szerkezetből, egyebek mellett a birtokok elaprózódása következtében. Az uniós csatlakozást követően pedig a piaci ismeretek hiánya miatt is egyre többen hagytak fel a burgonyatermesztéssel - írja a lap agrárminisztériumi szakértőket idézve.

Ma Magyarország nem önellátó burgonyából, a tárca adatai szerint mirelit termékek nélkül 10-20 százalékos importburgonya-felhasználással számolhatunk.

A vetésterület idei növekedéséhez a minisztérium szerint hozzájárulhatott, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet 2017-től a burgonyatermesztők számára is lehetővé teszi a termeléshez kötött támogatás igénybevételét. Ez tavaly minden iparizöldség-kategóriában - amelyben benne van a burgonya is - meghaladta a hektáronkénti 67 ezer forintot. A vetésterület növekedésére az is hatott, hogy tavaly nyáron - a KSH adatai szerint - a burgonya esetében 60-80 százalék közötti volt a fogyasztói árnövekedés.

A hosszabb távú növekedéshez arra lenne szükség, hogy az áruházlánci igényeknek megfelelő minőségű, mennyiségű és kiszerelésű árut tudjanak előállítani a hazai burgonyatermelők - állítják a minisztériumi szakértők. Ehhez elengedhetetlen az öntözési beruházások növekedése, a speciális gépállomány korszerűsítése, illetve jobb minőségű tárolókapacitások építése vagy a jelenlegiek felújítása.

Az agrártárca meglátása szerint a legnagyobb volumennel rendelkező termelőknél a termesztés, az értékesítés és a kereskedelem jól szervezett. A minisztérium a szövetkezeti formában történő együttműködések számának növekedését támogatja, a Vidékfejlesztési program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást az elismerésben részesített termelői csoportok, termelői szervezetek részére, azok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében.