Az MNB nem változtatott az alapkamaton

2020.05.26. 15:56

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi, kamatdöntő ülésén.

Elemzők sem számítottak a monetáris változtatásra, többek között azért sem, mert az elmúlt időszakban a jegybank számos intézkedése kezdett működni, és a forint árfolyama is megnyugodni látszik.

A tanács előző kamatdöntő ülésén sem változtatott az alapkamat szintjén, amely 2016. május 25. óta 0,9 százalékon áll.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mandátuma a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ezzel összhangban kiemelt feladattá vált a koronavírus okozta negatív reálgazdasági és pénzpiaci következmények tompítása, illetve a gazdasági növekedés újraindításának megalapozása - írta a monetáris tanács a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

A közlemény szerint az eszköztár átalakításával és kibővítésével az MNB megnövelte monetáris politikai mozgásterét, biztosítva, hogy a rendkívüli kihívásokra a továbbiakban is minden részpiacon gyors és szükséges mértékű válaszokat adhasson. A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és a kilátások változását, az MNB törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése és a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében - írják.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az MNB döntése a várakozásoknak megfelelő volt. Kiemelte, hogy a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések negatív gazdasági hatásainak mérséklésére az MNB számos intézkedést hozott az elmúlt két hónap során, új intézkedéseket és eszközöket vezetett be.

IllusztrációFotó: Polyák Attila - Origo

A kamatfolyosót kiszélesítette az egynapos és egyhetes hitelkamatok megemelésével, míg a forint védelme érdekében az alapkamattal egyező szintre, 0,9 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatot, amivel a bankrendszer rövid oldali likviditását csökkentheti, a rövid bankközi és állampapír hozamok pedig ennek megfelelően emelkedtek, tette hozzá a szakértő.

Ezzel szemben elkötelezett a hosszú oldali likviditás növelésében, így célja a hozamgörbe laposítása. Ennek érdekében május elejétől eszközvásárlási programot indított el. Az állampapír vásárlási program a forintban denominált, fix kamatozású magyar állampapírokra terjed ki, legalább 3 éves futamidővel. Az egyes értékpapír-sorozatok esetében a megvásárolható mennyiség nem haladhatja meg a fennálló állomány 33 százalékát, fejtette ki Suppan Gergely.

Az MNB ezzel párhuzamosan újraindította jelzáloglevél vásárlási programját, a 2018-as programmal nagyrészt megegyező stratégiai paraméterek mellett. A Monetáris Tanács nem határozott meg keretösszegeket, az állampapír vásárlásoknál 1000 milliárd, a jelzáloglevél vásárlások esetében 300 milliárd forintos állománynövekedésnél technikai felülvizsgálatot hajt végre.