Turistafolyosó és utazási buborék: így utazunk majd a járvány után

2020.05.28. 11:39

Az utazni vágyók az elmúlt hetekben két új fogalommal ismerkedhettek meg: a turistafolyosóval és az utazási buborékkal. A járvány által előidézett helyzetben a turisztikai ipar világszerte keresi a kilábalás lehetőségét: mindenütt a turizmus feltámasztásán fáradoznak, ehhez azonban meg kell teremteni a biztonságos utazás feltételeit. 

Miután senki sem képes megjósolni, mikor csenghet le végleg a koronavírus-járvány, ezért sokan eleve lemondtak a nyaralásról, és úgy döntöttek, az idén inkább nem utaznak sehova. Egyes országok azonban, amelyek mindenképpen szeretnék megmenteni az idei turisztikai szezont, újfajta megoldásokkal kísérletezhetnek a turisták visszacsábítására.
A pandémia egyik legnagyobb vesztese – miután a járvány terjedésével párhuzamosan a világ országai sorra zárták le a határaikat – az idegenforgalmi ágazat lett - szögezi le elöljáróban a CNBC cikke. Amióta azonban ez a folyamat megfordulni látszik, és elkezdődött a határzárak feloldása, az idegenforgalmukat megmenteni szándékozó országok turistafolyosók és utazási buborékok létrehozásával kísérleteznek.

Nem kötelezik karanténra a turistákat

Ezen elképzelések lényege, hogy azokból az országokból, ahol alacsony a fertőzöttség szintje, korlátozások nélkül beengedik a turistákat, anélkül, hogy 14 napos karanténra köteleznék őket. Erre vonatkozóan a fogadó és a küldő ország (vagy országok) között külön megállapodás jön létre. Dánia például ilyen utazási buborékot alakítana ki Görögországgal, a turisták számára pedig légi turistafolyosót nyitnának a két ország között.

Az első utazási buborékról Ausztrália és Új-Zéland vonatkozásában érkezett hír, amelyek megállapodtak az úgynevezett transz-tasmán buborék létrehozásában. Ez azóta a térség más országainak az érdeklődését is felkeltette, így ez az együttműködés akár egy jóval szélesebb körű, transz-csendes-óceáni utazási buborékká is kinőheti magát.

A milánói dóm előtti tér kong az ürességtőlForrás: MTI/EPA/ANSA/Marco Ottico

Szűkebb régiónkban Horvátország a Csehországgal kölcsönösen elfogadott modell alapján, turistafolyosón fogadhat cseh turistákat az idei nyári szezonban. A turistáknak természetesen igazolniuk kell, hogy nem koronavírus-fertőzöttek. 

Emellett Litvánia, Észtország és Lettország is létrehozta a saját, balti utazási buborékját, amelynek keretében állampolgáraik mindenféle megkötés nélkül ellátogathatnak egymás országaiba. A Balti-államokban egyébként sikerült féken tartani a járványt, és a halálos áldozatok száma országonként néhány tucat volt.

Hasonló elképzelést vetett fel Nagy-Britannia közlekedési minisztere, Grant Shapps is, amivel sok britben felébresztette a reményt, hogy két hónapnyi bezártság után végre elutazhatnak kontinensünk valamelyik napsütötte desztinációjára.

Beindult a kínai turizmus, májusban több mint 100 millióan keltek útra

Kezd magára találni az idegenforgalom Kínában, ugyanis több mint 100 millió kínai kelt útra az ötnapos május eleji ünnep alatt. Ez volt a belföldi turizmus iránti igény első komoly erőpróbája azóta, hogy elkezdték feloldani a járvány miatt bevezetett korlátozásokat.

De több más példát is említhetünk, hiszen az Európa egyik legnagyobb tengerparti üdülőparadicsomának számító Görögországban ezen a héten azt közölték: turisták fogadásával szeretnének újra életet lehelni az idegenforgalomba.

Görögország újra fogadna turistákatForrás: Christophe Meneboeuf/pixinn.net/wikipedia.org

A turisták első hullámai a balkáni és a balti-államokból, valamint Dániából, Németországból, a szűkebb régiójukat tekintve pedig Izraelből és Ciprusról érkezhet, akiket karantén-kötelezettség előírása nélkül engednének be az országba (szúrópróbaszerű tesztelésnek azonban alávetnék őket). Más országokból azonban – természetesen a járványhelyzet alakulásával ez változhat - egyelőre továbbra sem fogadnak nyaralni vágyókat.

Az uniós GDP egytizede

Nem kis tétről van szó, ugyanis uniós szinten a turizmus adja a GDP 10 százalékát. Egyes országokban pedig még ennél is nagyobb jelentősége van, ilyen a már említett Horvátország, ahol a nemzeti össztermék 20 százaléka származik a külföldi turisták költéseiből (ez egyébként messze a legmagasabb részarány a közösségen belül).

Érthető, ha a horvátok igyekeznek mindent megtenni az idegenforgalom feltámasztásáért, és ennek jegyében keddtől már létre is hoztak egy utazási buborékot a szomszédos Szlovéniával. Mindkét országban szintén sikerült alacsony szinten tartani a vírus terjedését és a halálos áldozatok számát. Horvátország emellett Ausztriával, Németországgal, Olaszországgal és velünk, magyarokkal is szeretne hasonló együttműködést kialakítani, így elképzelhető, hogy régiónkban létrejön egy több országra kiterjedő utazási buborék.

Dubrovnik, az egyik legnépszerűbb horvát úti cél korábban zsúfolásig tele volt turistákkalForrás: Ivan Ivankovic/Pixabay

Sok országban a belföldi turizmust erősítik

Szakértők szerint a turistafolyosók és az utazási buborékok létrehozása az egyik lehetséges eszközt jelenti az idei turisztikai szezon megmentéséhez. 

Viszont vannak olyan országok is, ahol inkább a belföldi turizmus erősítésére helyezik a hangsúlyt. Franciaországban például a hazai idegenforgalmat népszerűsítő kampányt indítottak. De Olaszországban is létezik hasonló kezdeményezés: fejenként 500 eurós támogatást nyújtanak az utazni vágyók számára, amely kizárólag belföldön használható fel.

Az idegenforgalmi ágazat egyik neves szakértője, Richard Butler, a skóciai University of Strathclyde nyugalmazott professzora szerint amennyiben folytatódik a járvány csökkenése, a nyár második fele megmenthető, különösen a turistafolyosókat és utazási buborékokat létrehozó országokban. Más szakértők pedig a belföldi turizmus fontosságát hangsúlyozzák, mint kézenfekvő lehetőséget arra, hogy az ágazat kilábalhasson a jelenlegi válságból.