400 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset márciusban

2020.05.28. 10:09

Márciusban a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a bruttó és a nettó átlagkereset is 9,1 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, 384 200, illetve 255 500 forintra. A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak első negyedévi, 4,3 százalékos növekedése mellett - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg - tették hozzá. 

A KSH honlapján közzétett részletezés szerint:

2020. márciusban:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 400 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 400 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 700 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,0%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 9,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Dolgozó egy budapesti üzletben a koronavírus-járvány idejénFotó: Polyák Attila - Origo

2020. január–március időszakra:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 384 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 393 900 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 255 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 264 000 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
  • A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (682 300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 200 forint).
  • A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 419 800, a nők esetében 349 200 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,0, a nőknél 9,1 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
  • A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 282 400, a 25–54 évesek esetében 400 700, az 54 év felettieknél pedig 368 800 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 4,8, 9,2, illetve 7,6 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 358 400 forintra becsülhető, ami 8,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
  • A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,3 százalékos növekedése mellett.

A járvány ellenére is erős lesz az idei bérdinamika

A világgazdasági dekonjunktúra némileg már az év első két hónapjában is éreztette hatását a bérdinamikán, de nagy valószínűséggel a makrogazdaságnak ez a szegmense lesz az, amely a legkevésbé fogja látványosan megérezni a leállások hatásait, és azt is jelentős látenciával, ahogy azt látjuk is a márciusi adatokból - hívja fel a figyelmet kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. 

Mivel egyrészről jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése, illetve több ágazatban – és a közszférában - az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások vannak, amik túlnyomó többségben végrehajtásra is kerülnek.  

Ezenfelül a bérek lefelé meglehetősen rugalmatlanok, így a munkaerő-kínálat várható megugrása elsősorban az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát fogja lassítani, de a fordulatnak minimális az esélye. Ágazati szinten a leginkább érintett terület a teljes keresletkieséssel szembesülő, és elsősorban alacsony képzettségűeket foglalkoztató turizmus, vendéglátás – ezekben a szektorokban a legjelentősebb a fizetés nélküli szabadságra küldöttek aránya is -, míg például a szintén leálló légi közlekedésben a pilótákat és a technikai személyzetet szinte lehetetlen lenne gyorsan pótolni újraindulás esetén, így itt inkább a megállapodásra törekednek a cégek.

A kiskereskedelem és logisztika esetében pedig itthonról és külföldről is érkeztek hírek, hogy béremeléseket hajtottak végre a vállalatok a megnövekedett kereslet és a „veszélyes" munkavégzés elismeréseként.

Az idei évben a teljes bérdinamikát a munkaerő-kínálat növekedéséből az új belépők esetében gyengülő alkupozíciók, a bizonyos szektorok esetében továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a jelentősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni, de jelenlegi ismereteink szerint így is valamivel 7 százalék felett alakulhat az idei bérdinamika

- teszi hozzá az elemző.

A KSH adatai szerint, részben a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásai miatt, megtört a beruházások hosszabb ideje tartó emelkedése, az első negyedévben a fejlesztések volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, néhány területen azonban, például az egészségügyben és az információ, kommunikáció terén, jelentősen nőttek a tárgyieszköz-felhalmozások - jelentette a KSH.