Módosulnak a Széchenyi Kártya Program válságkonstrukciói

SZÉP-kártya, Széchenyi Pihenőkártya
Budapest, 2012. január 27. Nyomtatott ívek egy Heidelberg nyomdagép kirakójában a Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) által kibocsájtandó Széchenyi Pihenőkártyák (SZÉP-kártya) gyártása közben a Pénzjegynyomdában. MTI Fotó: Pénzjegynyomda
Vágólapra másolva!
Három ponton módosulnak a Széchenyi Kártya Program válságkonstrukciói, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz és a Széchenyi Kártya Munkahelymegtartó hitel a továbbiakban 50-50 százalékos arányban lesz igényelhető - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján
Vágólapra másolva!

György László szerint mindez azt jelenti, hogy ha a vállalkozó egy egységnyi munkahelymegtartó hitelt igényel, amelyet csak munkabérre fordíthat, akkor ehhez kapcsolódóan egy egységnyi folyószámlahitelt is fel tud venni, amely már szabad felhasználású.

A másik újítás, hogy a mikro- és a kisvállalkozások - amennyiben munkavállalóik száma nem haladja meg a 49-et - már önállóan is igényelhetik a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Pluszt.
Ezen felül arról is döntés született, hogy a Széchenyi Beruházási Hitel Plusz segítségével a vállalkozások kiválthatják a korábban, kedvezőtlen feltételekkel felvett hiteleiket - mondta az államtitkár.

György László a gazdaságvédelmi akcióterv előrehaladásáról tett heti jelentésében arról is beszámolt, hogy az 50 milliárd forintos kerettel a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozások támogatására meghirdetett high-tech és zöld magyar pályázatra egy hét leforgása alatt 85,6 milliárd forintos támogatási igény érkezett be, amelyből 130 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg.

Mindez több mint 104 ezer munkahely megvédését segíti - jegyezte meg az államtitkár.

A pályázat jelentősége, hogy a vállalkozások az így kapott plusz forrást eszközvásárlásra, valamint az eszközök használatához szükséges tudás megszerzésére, azaz képzésekre és szakértő szolgáltatásokra is fordíthatják.

illusztráció Forrás: MTI/Róka László

A vállalkozások a szakértő szolgáltatást nyújtó cégekről és 1880 Magyarországon elérhető képzésről a vali.ifka.hu oldalon tájékozódhatnak, ráadásul ezen a honlapon érhetőek el a high-tech és zöld magyar pályázat részletei is.

Az államtitkár kiemelte, a kormány legfőbb feladata a munkahelyek védelme, valamint, hogy legalább annyi új munkahelyet teremtsen, mint amennyit a válság tönkretett.

Közölte, már 9772 vállalkozás igényelt munkahelyvédelmi bértámogatást, a vállalkozások mérete szerint az igénylők 58 százaléka mikro, 27 százalékuk kisvállalkozás. A területi bontás pedig azt mutatja, hogy a legtöbb pályázat Budapestről, Pest és Fejér megyéből érkezett. A program 153 643 munkahely megvédéséhez ad segítséget.

Hozzátette, 785 vállalat, 14 235 munkavállalójához igényelte a kutatás-fejlesztésben dolgozók bértámogatását, az átlagos támogatási igény munkavállalónként egy hónapra lebontva 252 613 forint volt. Ezt a típusú támogatást is főként a mikro- és a kisvállalkozások igényelték, ugyanis a vállalat mérete szerint a pályázók 30 százaléka mikro, 42 százaléka kisvállalkozás volt.

György László arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a kormány 100 ezerről 200 ezerre emelte a közfoglalkoztatásba bevonhatók létszámát, most 88 ezren dolgoznak közfoglalkoztatottként.

Mindez pedig azt jelenti, hogy az emberek főként az elsődleges munkaerőpiacon próbálják megtalálni a számításaikat - mondta az ITM államtitkára.