Harminc éves a Budapesti Értéktőzsde

koronavírus vírus járvány bank center budapesti érték tőzsde bét bux 2020 koronavírus járvány budapesten Budapesti Értéktőzsde Zrt.
2020 koronavírus járvány budapesten
Vágólapra másolva!
Újraalapításának 30. évfordulóját ünnepelte június 21-én a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). Az 1864-ben megalakult tőzsde, amely közel ötven éves kereskedési szünet után 1990-ben újranyithatott és ezáltal egybefonódott a rendszerváltással, emblematikus intézményként járult hozzá a hazai piacgazdasági átmenethez, majd a magyar gazdaság fejlődéséhez a következő évtizedekben. Az évfordulóra többek között jubileumi logóval, a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott emlékérmével emlékezik a BÉT.
Vágólapra másolva!

Június 21-én ünnepelte újjáalakulásának 30. évfordulóját a Budapesti Értéktőzsde. A kerek jubileum alkalmából Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a BÉT elnöke mondott köszöntőt.


Patai Mihály köszöntő beszéde https://www.youtube.com/watch?v=2WhiNZ70kqA&feature=youtu.be

Éppen 30 évvel ezelőtt,

1990. június 21-én tartotta meg alakuló közgyűlését az eredetileg 1864-ben megalapított Budapesti Értéktőzsde, amely közel ötven éves kihagyás után nyithatta meg újra a kapuit a rendszerváltás időszakában.

Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke Fotó: Hajdú D. András [origo]

A kereskedés kezdetét az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettől kapott csengő jelezte: az újranyitást széles figyelem kísérte, húsz országból közel ezer vendég követte az eseményt.
Indulásának első tíz hónapjában a tőzsde összesített forgalma 10 milliárd forint volt, amely ma jelenkori napi átlagos részvényforgalomnak felel meg.

A BÉT legfőbb részvényindexe, a BUX kezdetben17 részvényt tartalmazott és 1000 pontos bázissal indult, a 2019-es évet pedig már 46 ezer pont felett zárta;

az index az elmúlt három évtized során átlagosan évi 14 százalékos hozamot generált, ami vetekszik a legnagyobb külföldi tőzsdeindexek teljesítményével. 1990 óta közel 130 részvénykibocsátó fordult meg a Budapesti Értéktőzsdén, amely napjainkban meghatározó szerepet tölt be mind Magyarország, mind a közép-európai régió tőkepiacán: a 30 év alatt elért dinamikus fejlődésnek köszönhetően a BÉT a régió egyik leginnovatívabb piacává vált, amely a legmagasabb, a fejlett piacok standardjainak megfelelő szolgáltatási színvonalon szolgálja ki az értékpapír-kibocsátókat, kereskedőket és befektetőket a világ minden pontjáról.

A REGUS - Bank Center - Citibank Torony épülete a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 7-ben. Itt működik a Budapesti Értéktőzsde is Fotó: Polyák Attila - Origo

2020 nem csupán a harminc éves évforduló, hanem az ötéves, 2016-2020-as időszakra vonatkozó stratégiájának lezárása miatt is kiemelkedő mind a Budapesti Értéktőzsde, mind a szervezet fő tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank számára. Ugyan az év második felében megújítják a stratégiát, hogy a következő évekre is részletes perspektívával szolgálhasson a magyar tőkepiac jövőjét illetően, a BÉT fő irányvonalai a következő években sem fognak változni: ugyanúgy egy átfogó tőkepiac- és tőzsdefejlesztési program hazai megvalósítása a cél a különböző tőkeági szolgáltatásokon keresztül, amelynek eredményeképpen tovább növekedhet a tőkeági forrásbevonás szerepe a hazai, elsősorban kis- és közepes méretű vállalatok finanszírozásában.

– hangsúlyozta Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke.

A Budapesti Értéktőzsde történeti háttere

A Budapesti Értéktőzsde közel 160 éves múltra tekinthet vissza: az 1864-ben alapított Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) majdnem 80 évig működött Európa egyik vezető tőzsdéjeként. Első és egyben leghosszabb ideig (több mint 30 évig) regnáló elnöke Kochmeister Frigyes volt, a BÉT rangos, magyarországi egyetemi hallgatók részére alapított Kochmeister-díjának névadója.

Míg az első világháborút kisebb kihagyásokkal sikeresen átvészelte a Tőzsde, Budapest ostromával 1944-ben bezártak egy időre a kapui. A második világháború végével a BÁÉT akkori főtitkára, Fuchs Jenő sikeresen élesztette újra a tőzsdei kereskedést; az államosításokat azonban már nem élte túl a börze, a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1948. május 25-én hivatalosan is feloszlatták. Fuchs Jenőről, a magyar vívósport és a pesti tőzsde meghatározó alakjáról dokumentumfilm is készült, „Fuchs Jenő: Az első ember" címmel, amelynek elkészülését a Budapesti Értéktőzsde is támogatta, és amely a VII. Savaria Filmszemlén II. helyezést ért el dokumentumfilm kategóriában.
A rendszerváltást követően, 1990-ben indult újra a kereskedés a pesti Tőzsdén – ennek évfordulóját ünnepli most a BÉT, amelynek többségi tulajdonát 2015-ben vette át a Magyar Nemzeti Bank osztrák kézből, ezzel megágyazva a hazai tőzsde további, még lendületesebb növekedésének.

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója hozzátette:

Mindezt változatos, folyamatosan megújuló szolgáltatásokkal, egyedülálló ismeretterjesztési tevékenységgel és mentorálással igyekezett elérni. Amint az elmúlt 30 évben, úgy jövőben is törekedni fognak a transzparens áralakulást biztosító kereskedés fenntartására, a megfelelő befektetési lehetőségek biztosítására, valamint a magyar vállalatok finanszírozásának elősegítésére.

A Budapesti Értéktőzsde 30 évvel ezelőtt az 1000 pontos szintről indult, ez az érték a tavalyi év végére több mint a négy és félszeresére növekedett Forrás: MTI/Marjai János

A 30 éves jubileumot több módon megünnepli a tőzsde. A jeles alkalomra a Budapesti Értéktőzsde szorosan együttműködve a MOME-val (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem), fiatal magyar grafikusokat kért fel a 30 éves jubileumi logó megtervezésére. A nyertes pályázó, Kaszanyi Nóra munkáját a februárban megtartott BÉT Legek 2019 díjátadó gálán mutatta be a BÉT.

Így készült a BÉT30 logó https://www.youtube.com/watch?v=-zooThvzwRg

A logó mellett egy jubileumi emlékérem, illetve egy ünnepi tőzsdekönyv is megjelenik 2020-ban. Az Endrődy Zoltán tervezésében készült érme a medve és a bika piacok ikonikus állatfiguráit, a BÉT csengőt, illetve a BUX index elmúlt 30 évi növekedését ábrázolja ezüst, illetve színesfém kivitelben.