Miközben számos szakértő és előrejelzés az olaj és a földgáz iránti kereslet csökkenését vetíti előre hosszabb távon, mások egyáltalán nem osztják ezt a véleményt. Sőt, egyesek szerint a világ olajigénye a következő évtizedekben sem marad majd el lényegesen az eddigiektől. Ez persze nem azt jelenti, hogy az olajpiac struktúrája és működése marad a régiben. Az Oilprice figyelemre méltó elemezést közöl azzal kapcsolatban, hogy Afrikában, a Szaharától délre eső térségben akkora olajtartalék kitermelésére készülnek, amely a kontinens olajipari térképét könnyedén újrarajzolhatja - ezáltal pedig a nemzetközi színtéren is hozhat változásokat.

Szinte biztosra vehető, hogy az olajipari feltárásoknak jó ideig nem lesz még vége. Az persze elképzelhető, hogy a világ egyes térségeiben megváltoznak a kőolajból származó termékek felhasználási szokásai, vagy az elektromos autók terjedésével, idővel kevesebb üzemanyag fogy majd a kutakon.

Ám a világ fejlődő gazdaságai számára a következő nagyjából két évtizedben még mindig a fosszilis hordozók jelentik a legegyszerűbben elérhető energiaforrást.Így a régen harmadik világnak hívott országok felemelkedése biztosan sok olajat fog még igényelni.

Ugyanakkor az új olajfeltárások száma az elmúlt öt évben csökkenő tendenciát mutatott, a meglévő mezők pedig évente átlagosan 3-4 százalékkal zsugorodnak. Ha viszont olajra szükség van, akkor az azt is jelenti, hogy óriási jelentőségük lesz az olyan nagy tartalékoknak, mint például az Afrika egzotikus részén, a hatalmas Kavangó-medencében megbúvó készletnek. Míg az utóbbi években a tengeri kitermelés kapott nagyobb figyelmet - például a Guyanából olajnagyhatalmat faragó projektről ebben a cikkében írt az Origo -, most az olajpar érdeklődése egy szárazföldi terület fele irányulhat.

IllusztrációForrás: AFP/Scott Olson

A világ legnagyobb természetvédelmi területe fekete aranyat rejt

A Szaharától délre eső térség egyik legnagyobb olajlelete különleges helyen található. Ez pedig nem más, mint a világ jelenleg legnagyobb természetvédelmi területe, az öt ország - Namíbia, Botswana, Angola, Zambia és Zimbabwe - határainál található, mind az öt állam területére jócskán benyúló Kavango Zambezi határközi természetvédelmi terület, avagy angolos nevén: Kavango Zambezi Transfrontier Conservation Area.

A nagyjából 520 ezer négyzetkilométer kiterjedésű térségben nemzeti parkok sokasága található, értékes és gazdag vadvilággal. Csak elefántból több százezer példány él itt, a térség - különösen az Okavango folyó deltája és a Viktória vízesés - a tehetős turisták kedvelt szafari-célpontjai.

Az ország, ahol az elefántok dönthetik el a választásokat

Bár szavazni nem szavazhatnak, mégis a közelgő botswanai választások eldöntői lehetnek az elefántok - írja a Bloomberg. Az ott élő állatok gazdasági, közvetetten pedig politikai játszmák kereszttüzébe kerültek. S miközben természetvédők elszántan óvják őket, egyre többen vannak azok, akik racionális belátások mentén érvelnek újbóli vadászhatóságuk mellett.

Az olajlelet persze nem egy az egyben a természetvédelmi terület alatt található. Földrajzi tekintetben a néhány éve bejelentett felfedezés egy hatalmas kiterjedésű, üledékes réteghez kapcsolódódik: a Kavangó-medence földtani értelemben a Dél-Afrika és Botswana területe alatt húzódó rétegek kiterjesztése, és főleg Namíbia, kisebb részben pedig Botswana területét érintheti a jövőbeni lehetséges szén-hidrogén-kiteremlés.

A Kavangó-medence egy, a piacon friss szereplőnek számító olajcéghez, a kanadai Recon Africa nevű vállalathoz köthető.

A cégnek a namíbiai területeket érintő engedélye 6,3 millió hektárra (nagyjából 26 ezer négyzetkilométer), botswanai engedélye pedig közel 2,45 millió hektárra (közel 10 ezer négyzetkilométer) terjed ki, ugyanakkor teljes fennhatósággal bír a Kavangó-medence mély, üledékes kőzetrétegeire.

Ezeknek az első pillantásra nem sok mindenről árulkodó számoknak valódi jelentősége akkor mutatkozik meg, ha a terület adottságait összevetjük egy másik helyszínnel. Ezt a legtöbb elemző az Eagle Ford Shale nevű, szintén üledékes képződménnyel teszi meg, amely az USA-ban, nagyjából Texas és Új-Mexikó államok területe alatt húzódik. (A terület átszámításokat itt angolszász mértékegységekből végeztük, az eredetit, azoknak többféle használati és hivatkozási módja miatt, az egyszerűség kedvééert jelöltük "hektárral" a szövegben.)

A 6,7 milló hektáros Eagle Ford szén-hidrogénekben gazdag területe nagyjából akkora mint a Kavangó-medence vonatkozó térsége, és egyben az itt lezajlott és zajló fejlesztéseket tartják Texas állam története legnagyobb ipari beruházásának.

Az adatok szerint a palaolajjal és palagázzal kapcsolatos beruházások már több tíz milliárd dollárnál tartanak, és csak 2012-ben 60 milliárd dollárt mozgattak meg Dél-Texasban, több mint 100 ezer ember munkahelyének létrejöttéhez vagy megtartásához hozzájárulva.

Az Eagle Ford jelentősnek tekintett tartaléka az olajiparban bevett kalkulációk szerint számítva, 2,4-3 milliárd hordó, potenciálisan kinyerhető nyersolajat és nagyjából 1,4 ezer milliárd köbméter gázt rejt (ez nem azt jelenti, hogy ennyit sikerül is kiemelni, hiszen az nagyban függ a kitermelés hatékonyságától és még egy sor körülménytől, de mégis sokat mond a lelőhely értékéről).

Ehhez képest a Kavangó-medencében az értékelést korábban elvégző, olaj- és gázipari feltárásokra és elemzésekre szakosodott kanadai Sproule szerint a készletek potenciálját tekintve,12 milliárd hordónyi palaolajat és mintegy 3,2 ezer milliárd köbméter palagázt rejt a mély.

Az előbbi mennyiség a brazil szárazföldi tartalékokkal van egy ligában, azt 16 milliárd hordóra becsülik. 

Viszonyításként: Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb kőolaj-tartalékával, közel 300 milliárd hordóval. Líbiának 48 milliárd hordónyija van, Nigériának csak 37 milliárd, de utóbbi a legnagyobb afrikai kitermelő.

Könnyen belátható, hogy egy ilyen óriási tartalék potenciális kitermelése - állítják szakértők - jelentős átrendeződést hozhat az olajpiacon a jövőben. Afrika két fontos olajipari állama Angola, illetve a jelentős tartalékokkal bíró Nigéria (egyben OPEC-tag is), de könnyen lehet, hogy a jövőben két olyan ország is fellép melléjük az élvonalba, amelyek területén eddig lényegében nem voltak ilyen jellegű ipari tevékenységek: Namíbia és Botswana.

Windhoek, Namibia fővárosaForrás: AFP/Sputnik/RIA Novosti/Aleksey Babushkin

Olajkutak lepik majd el az elefántok földjét?

A hatalmas olajkészlet ténye néhány éve már ismert, tavaly decemberben pedig arról jelentett a Recon, hogy tanácsadóik szerint a térségben jóval nagyobb üzleti potenciál van, mint ahogy azt az egyik nagyvállalat, a régi motorsnak számító Exxon becsülte. A hagyományos nagy olajcégek - Exxon, Total, Shell - egyébként elsősorban Namíbia partvidékére vetettek szemet, a tengeren folytatható kitermelés reményében. Az Exxon például több mint 200 kilométerre a partvonaltól nézett ki magának egy 7 millió hektáros tengerterületet, ahol idén folytatnák a feltáró munkálatokat.

Az is ismert - az Origo ebben a cikkében írt erről -, hogy a Kavango Zambézi térségében más fontos nyersanyagok is vannak, így például akár az ipari réztermelés is elindulhat ott.

A Recon egyébként épp akkoriban kezdett feltárásokba, amikor az amerikai palaolaj már bebiztosította helyét az USA, illetve a nemzetközi piacokon is. Jay Park, a cég igazgatója elmondta: hiába vannak például Szaúd-Arábiában vagy Líbiában geológiai sajátosságuk okán ígéretesebb helyek a feltárásokra, ha előbbi országban nem kapnának engedélyt sem, utóbbiba pedig az ottani instabilitás miatt nem szívesen mennének. Ráadásul - érvelnek a Reconnál a befektetők felé - a namíbiai adózási szisztéma mindközül a leginkább kedvező egy olajipari cég számára.

A gazdag szénhidrogén lelőhely tényéből ugyanakkor nem következik az, hogy a természetvédelmi területeket bármilyen módon is érinteni fogja a jövőben a tervezett kitermelés - már csak a vonatkozó különleges státusz miatt sem (a teljes határközi terület pedig öt államot érint, még ha az egyes nemzeti parkok azon belül külön igazgatás alá is tartoznak).

A Recon elsődleges kitermelési területe az egyik park területéhez közel található Namíbia északkeleti csücskében, tehát egyelőre nincs szó arról, hogy ipari munkálatok indulnának meg a természetvédelmi területen.

A Recon Africa idén februárban közölte azt, hogy egyelőre három kút fúrását vették tervbe, majd idén júniusban azt tette közzé, hogy megszerezték az első, dollármilliós értéket képviselő mobil fúróberendezésüket a munkálatok megkezdéséhez - ez némi csúszást jelent, mivel a fúrásokat idén január végén akarták megkezdeni.

A Crown 750 ezer lóerős fúróberendezés, amivel megkezdődhetnek a Kavangó-medencét célzó munkálatokForrás: Recon Africa

Így vagy úgy, de a hatalmas olajtartalék kitermelésére még biztosan várni kell. A Reconnak öt évre szóló kutatási, és 25 évre szóló kitermelési engedélye van, és sokat nyom a latba az is, hogy Namíbia afrikai viszonylatban stabil, fejlődő országnak számít, és tagja a brit Nemzetközösségnek is. Ez megnövelheti a vállalat, illetve befektetőinek bizalmát az ország iránt.

Nem a Kavangó-térség az egyetlen, ahol a Szaharától délre eső afrikai területeken ígéretes olajporjektek indulhatnak be. Ugandában, Kenyában, Ghánában és Nigerben is vannak olyan - fejlesztés alatt álló - mezők, ahol akár napi 100 ezer hordót is elérhet majd a kitermelés.