Hatalmas nyersanyag-keresletet jelentenek az elektromos autók

2020.06.25. 16:03

Egyre nagyobb nyersanyag-keresletet eredményeznek az elektromos autók akkumulátorai. Ahogy pedig a szektor egyre inkább előretör, folyamatosan nehezebb lesz kielégíteni az iparág igényeit.

Miközben ömlik a tőke megújuló energiaforrásokba és az elektromos autók térnyerése is igen lendületes, egyre nagyobb kihívást jelent az iparágak nyersanyagigényeinek kielégítése. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) pedig közzétett egy tanulmányt, amelyben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő időszakban még fontosabbak lesznek az alternatív energiaforrások, amivel a nyersanyagszektornak is szembe kell néznie – írja a Mining.com.

Az elektromos autók eladásai az elmúlt években szinte felrobbantak. Csak 2018-ban 65 százalékos volt a növekedés a megelőző évhez képest, elérve az 5,1 millió darabot. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pedig úgy számol, hogy 2030-ra ez a szám fölmehet 23 millióra is.

Hatalmas nyersanyagigénye van az elektromos autó gyártásnakForrás: AFP/Miguel Medina

Ennek hátterében viszont ott áll az akkumulátorgyártás is. Az UNCTAD jelentése szerint 2018-ban 7 milliárd dollár volt a globális lítium-ion akkumulátorpiac mérete, de ez 2024-re fölmehet egészen 58,8 milliárd dollárra.

A növekedés nyersanyagigénye azonban komoly lehetőséget jelenthet azoknak az országoknak, amelyek ellátják fémekkel ezt az iparágat. Nem véletlen, hogy az UNCTAD nemzetközi kereskedelemért felelős igazgatója, Pamela Coke-Hamilton jelezte: nagyon fontos, hogy az érintett országok kellően tudják fejleszteni a kapacitásaikat.

Különösen, hogy az akkumulátorokhoz felhasznált nyersanyagok jelentős része csupán néhány országban koncentrálódik. A Föld kobaltkészletének közel 50 százaléka a Kongói Demokratikus Köztársaságban található, a lítiumkészletek 58 százaléka Chilében van, a természetes grafit 80 százaléka három országban (Kína, Brazília, Törökország) koncentrálódik, míg a mangánkészlet 75 százaléka mindössze négy országban (Ausztrália, Brazília, Dél-Afrikai, Ukrajna) található.

Ez az erőteljes koncentráltság azonban politikai és környezeti szempontból is komoly instabilitást jelenthet nemcsak az adott országokban, de nemzetközi szinten is. Következésképpen, nem véletlen, hogy az iparág szereplői és az elemzők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy tartósan elérhetők lesznek-e a megfelelő nyersanyagok a világpiacon. A jelentés szerint a kínálati zavarok idővel sokkal szűkebb piacot, vagyis sokkal drágább akkumulátorokat eredményezhetnek, ami viszont jelentősen visszavetheti a globális energiaátállást.

További problémát jelent, hogy azok az országok, ahol az adott fémek találhatók, sok esetben egyáltalán nem realizálnak megfelelő hasznot a kitermelésből – hiszen a termelési folyamat jelentős része nem az adott országban zajlik. A legjobb példa erre a Kongói Demokratikus Köztársaság, ahol a kobaltfeldolgozás szinte kizárólag az elsődleges bányászatra koncentrálódik. A további feldolgozást és a finomítást már olyan országokban végzik el, mint Belgium, Kína, Finnország, Norvégia vagy Zambia.

A következő időszakban komoly kihívást jelenthet az akkumulátorgyártásForrás: RIA Novosti/Alexandr Kryazhev

Ez egyfajta ördögi kört jelent, mert a Kongói Demokratikus Köztársaságnak nincs megfelelő infrastruktúrája a további munkálatokhoz, viszont így nem is tud megfelelő gazdasági hasznot realizálni ahhoz, hogy fejlessze az infrastruktúráját.

Végül a jelentés arra is felhívta a figyelmet, hogy a bányászatok sokszor igen súlyos társadalmi és környezeti károkat okoznak. Kongóban például a kobaltbányászat 20 százaléka olyan bányákban zajlik, ahol már évek óta tudott a gyerekmunka használata és az alapvető emberi jogok megsértése. Ezzel párhuzamosan a chilei lítiumbányák olyan mennyiségű vizet használnak föl, hogy az már komoly károkat okoz, nem pusztán a környezetben, de a helyi mezőgazdaságban is. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK