Wall Street: meghökkentő történetek a világ legismertebb tőzsdéjéről

A Wall Street időt kér

A Wall Street a világ pénzügyi központja, és az amerikai tőzsde otthona. Noha egy nem túl hosszú utcáról van szó egy hatalmas metropoliszban, a Wall Street mégis különleges és szimbolikus erővel és jelentéssel bír, nemcsak az amerikai történelemben, de az egész világon. Ezzel együtt viszont számos érdekesség is kötődik a Wall Streethez.

A Wall Street ma már sokkal inkább fogalom, mint helyrajzi megjelölés. Szigorúan véve azonban a Wall Street egy mindössze 600 méter hosszú utca dél-Manhattanben, de valójában a köznyelv már az egész New York-i üzleti negyedet Wall Streetnek nevezi. Sőt, ma már az amerikai pénzügyi szektort is szokták egyszerűen csak „a Wall Streetként" emlegetni. Jó példa erre, hogy az amerikai tőzsde bejárata ma már nem is a Wall Streeten, hanem az azt keresztező Broad Streeten van.

A Wall Street nevének pontos eredete körül némi homály van, de a hivatalosan elfogadott történet úgy szól, hogy amikor a 17. században itt húzódott a város határa, a hollandok 1653-ban egy védőfalat építettek az utca mentén. A nevét tehát az eredeti holland elnevezése, a De Waal Straat után kapta.

A New York-i tőzsde 1903-ban költözött a mai helyére Forrás: AFP/Getty Images/Drew Angerer

A New York-i tőzsdei kereskedés alapját 1792-ben fektették le, amikor a kereskedők aláírták a Buttonwood Agreement nevű egyezményt.

Ezt követően a börze sokat költözött, míg végül 1903-ban megtalálta a mai helyét.

Ezek a száraz tények, azonban a Wall Street körül számos furcsaságot dokumentáltak az elmúlt évszázadokban.

Utcák és szobrok

A Wall Street egyik leghíresebb szimbóluma az Alsó-Manhattanben álló bikaszobor, amely a tőzsde erejét szimbolizálja. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy egy illegálisan elhelyezett műalkotásról van szó.

1989 decemberében ugyanis az alkotó, Arturo Di Modica egy éjjel elhelyezte a 3,2 tonnás, 3,4 méter magas és 4,9 méter hosszú szobrát az épp ott álló karácsonyfa közelében

– akkor még be lehetett hajtani teherautóval a területre. Az akció után a rendőrség le is foglalta a szobrot, azonban a helyieknek annyira megtetszett, hogy visszakövetelték. A vezetés végül úgy döntött, hogy megtartják az alkotást, de áthelyezve a Broad Streetről a Bowling Green Parkba.

A Wall Street híres bikaszobrát 1989 telén, illegálisan helyezték el Forrás: AFP/Bryan R. Smith

Nem a bika azonban az egyetlen érdekes szobor, amely a Wall Streettel kapcsolatba hozható. A New York-i East Village-ben ugyanis 1994-ben egy több mint 5 méter magas Lenin szobrot állítottak az egyik ház tetejére, amely szimbolikusan a Wall Streetet, vagyis a kapitalizmust figyelte. A szobor meglepően sokáig, több mint 20 évig a helyén volt, végül 2016-ban távolították el.

A Wall Street halottai

A Wall Street történetét igen különös események és felfedezések tarkítják. Az 1920-as években például valaki egy robbanóanyagokkal megpakolt szekérrel hajtott be az utcába, a robbantással pedig megölt 38 embert, és százakat sebesített meg. Az elkövetőt soha nem fogták el.

Később az is kiderült, hogy több ezer rabszolga van eltemetve az utca alatt. 1992-ben egy Michael Blakey nevű archeológus vezette kutatócsoport ugyanis felfedezte, hogy

mintegy 15 000 afrikai férfi, nő és gyerek holttestét temették el Manhattan forgalmas utcái alatt.

A kutatók szerint (főként) olyan afrikai rabszolgák holttesteiről van szó, akik még 1808 előtt érkeztek Afrikából – 1808-ban ugyanis betiltották a „rabszolgaimportot".

A nagy válság

Az 1929-es nagy gazdasági világválság egy hatalmas tőzsdei összeomlással indult. 1929. október 24. kereskedési napja „fekete csütörtökként", majd 1929. október 29-e „fekete keddként" vonult be a történelembe, ez volt ugyanis az a nap, amelyet szimbolikusan a válság kezdeteként tartanak számon.

A válság körül sok különös legenda kering, amely nem minden esetben igaz. Ami viszont valós, hogy egy Roger Babson nevű vállalkozó és elemző egy egészen különös módszerrel jósolta meg a 29-es tőzsdei összeomlást. Babson ugyanis Newton hatás-ellenhatás törvényét használva vizsgálta a részvénypiac működését, és arra jutott, Newton fizikai törvényei egészen jól alkalmazhatók tőzsdei előrejelzésekre.

Válságok egész sora színesíti a Wall Street legendáit Forrás: NurPhoto/Nicolas Economou/NurPhoto/Nicolas Economou

A nagy válság körüli egyik meghatározó legenda lett, hogy miután a részvénypiac összeomlott, tömeges öngyilkossági hullám indult be a brókerek és cégvezetők körében. Ez azonban, legalábbis az 1929-es évet nézve, ebben a formában nem igaz.

Az 1929-es „fekete csütörtök" és az év vége között ugyanis nagyjából 100 öngyilkosságot és öngyilkossági kísérletet regisztráltak New Yorkban, és az esetek közül mindössze 4 volt köthető a tőzsdei összeomláshoz.

Szintén ide tartozó legenda, hogy a világválság idején cégvezetők vetették magukat a mélybe a Wall Street épületeiről. Ez ugyancsak erősen túlzó történet, ugyanis az 1929-33-as válság egész időszakában mindössze két ilyen öngyilkosságot regisztráltak, és közülük is csak az egyik volt cégvezető.

A világ leggazdagabb plébániája

A Wall Streeten található a Trinity Church nevű templom, amely igen érdekes hírnévvel bír. Ez ugyanis a világ leggazdagabb önálló parókiája.

Ennek oka, hogy a Trinity Church egész New York City egyik legnagyobb földtulajdonosa. Az egyházközösség ugyanis összesen 5,6 hektáros ingatlanterülettel rendelkezik.

A 2011-es adatok szerint a parókia ingatlanbevételei abban az évben 158 millió dollárt tettek ki, amiből az egyházközösség 38 millió dolláros profitot realizált.