Összefoglaljuk, amit a júliustól változó új számlázásról tudni kell

2020.07.01. 09:28

2020. július 1., szerdától minden számlát látni fog az adóhivatal, amire a gazdasági élet szereplőinek az elmúlt időszakban fel kellett készülniük. Az Origo összefoglalója a júliustól érvényes változásokról, amellyel megspórolható egy esetleges bírság.

A NAV számla adatszolgáltatási rendszerének három lépcsője

Két éve, 2018. július elsején indult el az adatszolgáltatás első lépcsője, melynél a 100 ezer forintot meghaladó áfatartalmú, belföldi adószámos adóalanyok felé kibocsátott számlákról kellett adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé.

2020. július 1-től a rendszer kiterjesztésének második lépcsőjében ez annyiból változik, hogy minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amelyik két belföldi adószámos adóalany közt készül, immáron az áfa összegétől függetlenül.

2021. január 1-től érkezik majd a rendszer harmadik - egyben utolsó - lépcsője, amikortól kezdve már a külföldi adóalanyok felé kibocsátott számlákról is kell majd adatot szolgáltatni, továbbá a magánszemélyek felé kibocsátott számlákról is, függetlenül attól, hogy azok belföldiek vagy külföldiek. Ettől kezdve lényegében már csak a belföldi adóalanyok külföldről származó költségszámláit nem látja majd az adóhivatal.

Mi változik 2020. július 1-től?

Bár csak annyi változik a kötelező adatszolgáltatásban, hogy az áfa összeghatára csökken 100 ezer forintról nullára, ez mégis jelentős változás, mert a kis tételeket számlázó vállalkozások és az alanyi adómentes számlázó vállalkozások is csatlakoznak az adatszolgáltatók köréhez, illetve aki eddig is szolgáltatott adatot, annak ezentúl minden számláról is meg kell ezt tennie. 1,8 millió hazai áfaalany érintett a változásban, azonban közülük eddig csak 300 ezer adóalany nyújtott ilyen adatszolgáltatást.

Ha alanyi vagy tárgyi adómentes a számla, akkor is kell adatot szolgáltatni?

Igen. Az alanyi adómentes és a tárgyi adómentes terméket vagy szolgáltatást értékesítőknek is kötelező adatot szolgáltatniuk 2020. július 1-től. Mindegy, hogy valaki hogyan adózik, így a katásokra is éppúgy vonatkozik ez a kötelezettség.

Fordított áfás ügyleteknél is kell adatot szolgáltatni?

Igen. Az áfa irányától és összegétől függetlenül minden olyan számlát jelenteni kell, amely két belföldi adóalany közt, belföldön teljesített ügyletről készült. Egyedül azokra nem vonatkozik a kötelező adatszolgáltatás, akik kizárólag külföldre számláznak, vagy csak magánszemélyek részére számláznak, de 2021. január 1-től, a harmadik lépcsőben ők is csatlakoznak a körhöz.

Lehet kézi számlatömböt használni továbbra is?

Természetesen. De ettől kezdve minden egyes kézzel kiállított számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé, tehát gyakorlatilag még egyszer fel kell vinni ugyanazt az adattartalmat. Ezért célszerű áttérni olyan szolgáltatásra (számlázóprogram vagy online számlázás), amely az adatszolgáltatást maga elvégzi.

A kézi számlatömböket nem éri meg használni 2020. július 1-től, mert duplán kell rögzíteni az adatokatFotó: Hajdú D. András [origo]

Milyen határidők vonatkoznak az adatszolgáltatásra?

A számla kibocsátásától számítva 500 ezer forintos áfatartalmat el nem érő számlák esetén 4 napon belül, afelett 1 napon belül kell beküldeni az adatokat a NAV felé. Az áfamentes számlákról 4 napon belül kell adatot szolgáltatni. A számlázóprogramok és az online (internetes) számlázórendszerek - online kapcsolat esetén - maguktól elvégzik ezt az adatszolgáltatást, ezek használatát azonban előtte be kell jelenteni a NAV-nál a regisztráció során. Az online számlázórendszereknél össze is kell azt kötni a NAV rendszerével.

Mi történik, ha késik valaki az adatszolgáltatással?

Az esetleges hibákkal vagy a be nem küldött számlákkal súlyos büntetéseket kockáztat minden egyes adatszolgáltatásra kötelezett, ugyanis a bírság cégek, szervezetek esetében akár 500 ezer forint is lehet, méghozzá számlánként! Egyéb kötelezettek, például egyéni vállalkozók esetében 200 ezer forint lesz a bírság maximális összege, számlánként.

A koronavírus-járványra való tekintettel a NAV szeptember 30-ig nem bírságol.

2020. július 1-től minden belföldi adószámos adóalany közti, belföldi teljesítésű számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé, immár az áfa értékétől függetlenülForrás: Picjumbo / Pixabay

Hogyan kell adatot szolgáltatni?

Ahhoz, hogy az adatszolgáltatás - akár kézi számlázást követően, akár számlázóprogrammal, akár online számlarendszerrel - sikeresen megtörténjen, regisztrálni kell a NAV oldalán. A regisztráció sikertelensége esetén - amennyiben a többi adat biztosan helyes - egy másik felhasználói névvel érdemes próbálkozni.

Kötelező a NAV online rendszerét használni?

Kézi számlatömbös számlázás esetén igen. Ha valaki számlázóprogrammal számláz, akkor a program elvégzi ezt a feladatot, így ott nem kell használni a NAV online rendszerét. Amennyiben valaki nem számlázóprogramot használna, mert az csak meghatározott konfigurációjú számítógépeken fut, használhat kizárólag internetes megoldást is. Több ilyen szolgáltató is létezik, de ugyanerre használható a NAV online rendszere is. Ezeknek az online rendszereknek létezik mobiltelefonon is használható verziójuk. Mobiltelefonról a nyomtatás hiányát elektronikus számlakibocsátással lehet pótolni a vevő felé, így gyakorlatilag egy folyamatos mozgásban lévő szerelő vagy értékesítő is tud úgy számlázni, hogy az nem ró külön adatrögzítési kötelezettséget rá a nap végén.

Alaposan megváltozik a számlázás júliustól, a NAV új szolgáltatást ad hozzá

300 ezer felhasználó szolgáltatott már online számlaadatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), közülük 25 ezren a NAV online számlázóját használják. Ehhez kapcsolódik egy újdonság, mely mobiltelefononon is lehetővé teszi a számlázást, mely olyan új értékesítések során is segíthet, ahol nem alkalmaznak pénztárgépet és az értékesítés nem egy irodai környezetben történik.

Mi történjen a sztornó, helyesbítő számlákkal?

Ezekről is ugyanúgy kell adatot szolgáltatni a NAV felé. A számlázóprogramok és az online rendszerek maguktól elvégzik ezt a feladatot ebben az esetben is.

Mire kell még figyelni a számlakibocsátáskor?

A vevő vállalkozói adószámát - ami nem azonos a magánszemély adóazonosító jelével - minden számlán fel kell tüntetni, ami cégnek szól, hiszen a NAV így tudja pontosan beazonosítani a vevőt az adatszolgáltatásból.

Szűkül a számlakibocsátásra rendelkezésre álló idő

Változik a számla kibocsátására rendelkezésre álló idő, mely a korábbi 15 napról 8-ra rövidül. Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén, vagy nemzetközi fordított adózás alá tartozó szolgáltatásnyújtás esetén, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belül kell kibocsátani a számlát, az ettől eltérő esetekben pedig, amennyiben az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel fizetik meg, haladéktalanul. Minden más esetben a teljesítést követő, legkésőbb nyolcadik napon ki kell bocsátani minden számlát.

A nyugtákra is vonatkoznak ezek a változások?

Nem. Az ebben a cikkben tárgyalt kötelező adatszolgáltatás kizárólag a számlákra vonatkozik, ahol a vevő névvel és egyéb adatokkal megszemélyesítve szerepel a bizonylaton.

Mi a célja az adatszolgáltatásnak?

A bevezetés célja a gazdaságfehérítő és az adóadminisztrációt egyszerűsítő megoldások elérése, egyben a kézi számlázásról a digitális megoldások felé történő ösztönzés. Az online számlarendszer bevezetésével a vártnál is több, több százmilliárd forint plusz bevételhez jutott az állam.

2021-től az adóhivatal számára minden információ rendelkezésre áll majd ahhoz, hogy elkészítse a vállalkozások áfabevallási tervezetét, ahogy teszi ezt a magánszemélyek szja bevallásával is, így a vállalkozások élete egyszerűbb lesz.

További információk itt kaphatók a NAV online számlarendszeréről.