Csaknem 8 százalékkal nőttek a fizetések áprilisban

2020.06.30. 11:50

Áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért 9 százalékhoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó keresetek a családi kedvezmények hatásaival is számolva 2010 óta közel megkétszereződtek Magyarországon. A keresetek és a munkahelyek védelmét célozza a járvány miatt indított bértámogatási program is – nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,3 százalékkal nőtt a tavaly áprilisihoz képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 361 900 forintra becsülhető, 8,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az év első négy hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,9 százalékos növekedése mellett - közölte a KSH.

Bodó Sándor a friss kereseti statisztikákkal kapcsolatban kiemelte, ezzel 2013 eleje óta, tehát immár 88 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése hazánkban. 2020. január-áprilisban a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest a bruttó keresetek 88,6 százalékkal, a nettó keresetek kedvezmények nélkül 92,1 százalékkal, a családi kedvezménnyel számolt nettó keresetek pedig 98,6 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek emelkedésében döntő szerepet játszott, hogy mind a verseny-, mind pedig a közszférában fennmaradt a bruttó és a nettó keresetek magas növekedési üteme.

IllusztrációForrás: Phanie/VOISIN/PHANIE/Voisin

A reálkeresetek a legtöbb nemzetgazdasági ágban nőttek: 6 százalékot meghaladó vagy elérő reálbér-növekedés következett be az építőipar, a kereskedelem, a gépjármű-javítás, és a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat ágakban. A versenyszféra legjobban fizető ágazatai továbbra is a pénzügyi szektor 732 200 forinttal, az információ és kommunikáció 679 900 forinttal és az energetika 623 800 forinttal.

A bérek alakulása a versenyszektorban alapvetően a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 8 százalékos további növelése közvetlen és továbbgyűrűző hatásának, az állami tulajdonú közszolgáltató vállalatok bérintézkedéseinek és a közszférában zajló folyamatoknak tudható be. Önmagában a 2020. évi 8 százalékos minimálbér-emelés nemzeti valutában számolva és vásárlóerő-paritáson a kilencedik legmagasabb mérték az Európai Unión belül – tette hozzá az államtitkár.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkáraForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A nemzetgazdaságban 2020 első négy hónapjában átlagosan 3 millió 99 ezren álltak alkalmazásban, 84,7 ezer fővel (-2,7 százalékkal) kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatás megtorpanásában a koronavírus-válság döntő szerepet játszott, ugyanakkor a kormány által időben meghirdetett Gazdaságvédelmi Akcióterv sikeresen reagált a kialakult helyzetre. Az ITM által koordinált bértámogatási programokkal eddig több mint 225 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. A munkahelyvédelmi bértámogatásban országosan mintegy 185 ezer munkavállaló részesült, a munkahelyteremtő bértámogatás pedig 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé. Emellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre is több mint 16 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A programok mostanáig összesen több mint 15 ezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett munkaerő megtartását. Az Európai Bizottság napokban közzétett jelentése szerint a foglalkoztatási várakozások az uniós tagállamok közül Magyarországon a legbizakodóbbak.