Így válhatnak aranybányává az adatbázisok

2020.07.08. 14:37

Nem kell programozónak lenni ahhoz, hogy napi szinten és megszámlálhatatlan helyen, helyzetben találkozzunk a digitalizációval – és ezzel szoros összefüggésben az adatgazdasággal. Sokunknak fel sem tűnik, hogy egy hétköznapi tranzakció során hányféle adatot adunk meg valamely hivatalnak, pénzügyi szolgáltatónak vagy alkalmazás-fejlesztőnek. Ráadásul nemcsak személyes adatainkról van szó: adatok ezrei vesznek körül bennünket a munkahelyi belépéstől, a tömegközlekedésen át a kártyás vásárlásokig, az internetes kereséstől a közösségi média kedveléseken át a zene letöltésekig. Ezek az adatok együttvéve olyan profilt alkotnak rólunk, amely – személyes adatainkkal kiegészítve – tökéletesen alkalmas arra, hogy annak birtokában pontosan meghatározhatóak legyenek fogyasztási szokásaink, ízlésbeli preferenciáink, társadalmi beágyazottságunk.

A keletkező digitális adatok rendszerbe foglalását jelenti a nemzeti adatvagyon, amelynek gondos kezelésével, felhasználásával a Nemzeti Adat Tudásközpont (NATUK) foglalkozik. Az intézmény alapfeladata rendszerezéssel a különféle szférákban fellelhető digitális adatvagyon keretbe foglalása és hasznosítása oly módon, hogy azzal növelhető legyen az érintettek versenyképessége.

Az adatgazdaság jelentősége

Egészségügyi adataink védelmére mindannyian fokozottan érzékenyek vagyunk. Bár abba sokszor bele se gondolunk, hogy az egészségügybe bekerülő adatok információt szolgáltatnak az egyes betegségek területi eloszlásáról és például a gyógyszerhasználattal kapcsolatos szokásokról is. Ezek az adatok felhasználhatóak az állami és piaci szférában is. Az információk birtokában pedig tudatosan kidolgozhatóak – régiókra, vagy akár megyékre is – olyan piaci egészségügyi szolgáltatások, amelyekre az adott területen nagy igény jelentkezhet. Az állami szereplők ezen adatok birtokában az egyes területeken jellemző kezeléseket és diagnózisokat is összevethetik, ezáltal egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válhat a jövőben az egészségügyi ágazat működése.

IllusztrációFotó: Tuba Zoltán [origo]

Jól érzékelteti az adatgazdaság jelentőségét a közlekedés példája is. A menetrendek, tömegközlekedési útvonalak vagy a térképadatok mind közadatnak minősülnek, csakúgy, mint a vonatok késéseire vonatkozó információk. Ezek a rendkívül heterogén adatállományok jelenleg nincsenek egymással összekapcsolva, hanem külön-külön adatbázisokban várnak a hasznosításra. Amint azonban egy rendszerbe összekapcsoltan hozzáférhetőek lesznek az innovatív szolgáltatók, digitalizációval foglalkozó cégek vagy startup vállalkozások számára, ezek az adatbázisok aranybányává válnak.Aki használt már olyan navigációs vagy tömegközlekedési tervező alkalmazást, amely a mindenkori forgalmi információkat is tartalmazza, az már megtapasztalhatta, hogy milyen remek érzés pontosan tudni, hogy mely csomópontokat érdemes elkerülni, vagy hány perc múlva gördül be a megállóba a busz. Az ilyen alkalmazások a historikus adatoktól kezdve a közmű-építésekre és útlezárásokra vonatkozó adatbázisokon át, a meteorológiai adatokig rengeteg adatforrást összekapcsolnak, így alkotnak felhasználóbarát kényelmi szolgáltatásokat. Van olyan természetjáró alkalmazás is, amely a felhasználók mozgását elraktározza, hogy megmutathassa a később arra járóknak, hogy merre vannak azok az akár térképeken sem jelzett ösvények, amelyeken már járt előttük valaki.

IllusztrációForrás: AFP/Alain Jocard

Speciális adatkezelők

Az eddig említett példáknál speciálisabb adatkezelők a pénzintézetek és a biztosítók. Ezeknél a cégeknél számos adat áll rendelkezésre rólunk, ügyfelekről, állampolgárokról, amelyeket több szempontból is feldolgoznak annak érdekében, hogy igényeinkhez igazodó szolgáltatásokat dolgozhassanak ki. Az ügyféladatok felhasználása természetesen jogszabályok és szabályzatok (pl. GDPR) által kontrollált módon történik. Az Európai Unió által 2019-ben átdolgozott PSI irányelv is azt hangsúlyozza, hogy meghatározott feltételek mellett ezeket az adatokat más piaci szereplők is megismerhetik, hogy innovatív, magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat fejleszthessenek a banki ügyfelek számára. A nagyobb verseny bővíti az ügyfelek választási lehetőségeit: a Nemzeti Adat Tudásközpont működésének tehát kulcsfontosságú szerep jut. Adataink rendszerbe foglalása drámai mértékben növelheti a hatékonyságot és a versenyképességet, illetve a fogyasztók és ügyfelek számára elérhető szolgáltatások színvonalát. A NATUK tudatosítja és szabályozott keretek között tartja az adatok gyűjtését, és azok másodlagos felhasználását. A Nemzeti Adat Tudásközpont létrejöttével több száz területen mutatkozhat meg az adatok rendszerezése nyomán megvalósuló hatékonyság a jogi szférától, az egészségügyön át egészen a környezetvédelemig. Működésének fókuszában pedig nem más áll, mint az „aki kimarad, az lemarad" mondás elkerülése.

A cikk szerzője: Kocsis Dávid, a Nemzeti Adat Tudásközpont szakmai vezetője