A magyarok már a járvány előtt is rendszeresen használták az internetet különböző ügyeik intézésére; az online vásárlás és az azzal kapcsolatos tevékenységek a legelterjedtebbek, tízből hét netező vett már valamit a világhálón - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) piackutatásából, amelynek közölték részletes adatait.

A közleményben az áll, hogy a 2019. november 18. és december 10. között négyezer ember online megkérdezésével készült kutatás szerint a legelterjedtebb a vásárlás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek voltak, például az árukészlet és a termékek vagy szolgáltatások részleteinek böngészése, ellenőrzése, eladási hirdetések olvasása, valamint apróhirdetések megjelentetése.

A netezők 90 százaléka bonyolított le ilyen tevékenységet.

A vizsgált féléves időszakban online bankolt az internetezők 60 százaléka, 53 százalékuk a neten keresztül fizetett valamiért, 52 százalékuk pedig ügyintézett. Az interneten vásárlók háromnegyede online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, tehát a netes fizetési alkalmazások magas arányban nyerik el a felhasználók bizalmát, a vásárlók meg merik adni a bankkártyájuk adatait.

IllusztrációForrás: Getty Images/Georgijevic/Georgijevic

A kutatás szerint azokra jellemzőbb az internetes vásárlás és kínálatnézegetés, akiknek az élete saját bevallásuk szerint erősen kötődik az internethez, és sok időt is töltenek azzal.

Minimálisan a netes vásárlás és a közösségi oldalak használata között is van összefüggés.

Ahogy a közösségi oldalak egyre jobban elterjedtek Magyarországon, úgy jelent meg egyre több, különösen kisebb kereskedő az árujával, szolgáltatásával a platformokon, vagyis követték a potenciális vásárlóikat. Sok internetező tehát eleve ezeken az oldalakon tudja megnézni a hirdetéseket, sokszor esetleg nincs is tudatában, hogy reklámot lát - tették hozzá.

Az online vásárlók közül a diplomások 89 százaléka online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek a fele, de a szakmunkásoknak is "csak" a 64 százaléka.

Hivatalos ügyet a diplomás netezők 71 százaléka intézett, míg a legalacsonyabb végzettségűeknek csak egynegyede és a szakmunkásoknak is mindössze 40 százaléka. Internetes bankolást a diplomások 80 százaléka végzett, az érettségizettek kétharmada, a szakmunkások között azonban már csak 47, míg az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében 30 százalékuk.