Nagyobb piaci jelenlétet kaphatnak a kisüzemi sörfőzdék

2020.07.08. 08:20

Az Országgyűlés pénteken szavazta meg a törvény módosítását, amivel a három nagy hazai sörgyártó a kézműves söröket kizáró, piackorlátozó és versenytorzító gyakorlatát törölték el. Ezentúl a csapolt sörök húsz százalékának kisüzemi sörnek kell lennie azokon a vendéglátóhelyeken, ahol szerződésben állnak a nagy gyárakkal – írja a Magyar Nemzet.

Nem lesz lehetőségük a jövőben kizárólagos szerződést kötni a nagy hazai sörgyáraknak a vendéglátóhelyekkel, aminek hatására egyre több helyen jelennek meg kisüzemi sörök.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

A pénteken megszavazott törvénymódosítás értelmében az ital-nagykereskedelem piacára vonatkozó szabályozás úgy módosul, hogy megtiltja a kizárólagos terjesztési szerződéseket a fogyasztók és a hazai gyártók érdekeinek védelmében.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő a szavazás napján arról beszélt, 2018-ban 166 milliárd forint volt a sörpiac, amiből 160 milliárdot három nagy cég forgalma tett ki, ehhez jött még a hárommilliárd forintnyi import. A kézműves sörgyártási hagyományokkal rendelkező államokban lehetővé teszik, hogy akár a piac ötödét is lefedjék a kis hazai gyártók. Ezzel foglalkoztatás-bővülést, a gasztronómiában pedig új ízeket hozva.

Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi EgyesületeFotó: Szabó Gábor - Origo

A nagy sörfőzdék kizárólagos szerződései jövő július 31-ig maradnak érvényben. A vendéglátóhelyeknek ezután kötelező lesz legalább húsz százalékban kisüzemi csapolt sört értékesíteniük. Ez az arány azokra a helyekre vonatkozik, ahol kizárólagos szerződéseket kötöttek – általában a kisebb kocsmák nem követték ezt a gyakorlatot.

Piros betűs ünnep július 3-a a kisüzemi, családi sörfőzdék életében, közel tízéves küzdelmünk után a kereskedelmi törvény módosításával lehetőséget kaptunk a kézműves sör piaci jelenlétére" – mondta el Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy a kisüzemi főzdék a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordultak a magyar piac, szinte teljes egészét lefedő három nagy hazai sörgyár versenytorzító gyakorlata ellen.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

A versenyhivatal 2015-ben hozott döntése értelmében a sörpiac 19 százalékát kellett volna átengedniük a kicsiknek, ám ez a mai napig nem történt meg. A sörgyárak kizárólagossága azt eredményezte, hogy a kisüzemi söröket sok esetben nem tudták értékesíteni a vállalkozások, ezért az országon belül nagy távolságra kellett elszállítaniuk termékeiket, ez pedig növelte a piaci hátrányukat.

Bukovinszky Béla, a Szent András sörfőzde vezetője elmondta, hogy a családi vállalkozások képesek arra, hogy versenyképes árú, minőség szempontjából pedig sokkal jobb söröket állítsanak elő, mint a nagy sörgyárak.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

Gyenge Zsolt hozzátette, hogy napirenden van a Pénzügyminisztérium törvénymódosító javaslata is, amivel a csapolt sörök áfája csökkenne, ezzel a fogyasztói árak is csökkenhetnének. Az érdekképviselet vezetője hozzátette: a kézműves sörök nagyobb piaci jelenléte nem hoz áremelkedést, mivel minden hazai sörfőzőnél rendelkezésre áll az a technológia, amivel a megnövekedett igényeket ki tudják szolgálni, illetve versenyképesen elő tudják állítani a megfelelő mennyiséget. A hazai főzők többsége jellemzően tízezer hektoliter alatt termel.

Az Egyesület elnöke továbbá elmondta, hogy fontosnak tartja azt is, hogy a kiskereskedelmi üzletekben és a dohányboltokban is nagyobb lehetőség jusson a kisüzemi termékeknek, ugyanis a polchelyek 95 százalékát a nagy sörgyárak foglalják el, az import és a kézműves sörök pedig a fennmaradó öt százalékon osztoznak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK