Nemzetgazdasági érdek a Mátrai Erőmű átalakítása

2020.07.09. 12:55

A Mátrai Erőmű meglévő egységei 2025 végéig rendelkeznek működési és az ehhez kapcsolódó szakhatósági engedélyekkel. A működés fenntartása és a keleti országrész áramellátási biztonsága érdekében fontos az erőmű fokozatos átállítása és „kevésbé környezetterhelő, innovatív, megújuló alapú villamosenergia-termelő telephellyé alakítása” – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen a Mátrai Erőműben, amin az Origo is részt vett. 

A Mátrai Erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítása nemzetstratégiai érdek - jelentette ki a vállalat sajtóbejárásán a társaság erőműfejlesztési és stratégiai igazgatója. A bejáráson az Origo is jelen volt.  Orosz Zoltán kiemelte: a lignites egységek fokozatos kivezetése csak úgy valósítható meg, ha azok helyére korszerűbb és környezetkímélőbb technológiák lépnek. A nemzeti dekarbonizációs célok elérése, a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében a jelenlegi kapacitások kiváltását gyorsan és hatékonyan kell megoldani - tette hozzá. 

A Mátrai Erőmű egy széntüzelésű erőmű Heves megyében, Visontán. A legnagyobb magyarországi széntüzelésű erőmű. A létesítmény dolgozóinak létszáma több, mint 2000 fő és ezen kívül még a vállalat beszállítóin keresztül további 10 000 főnek biztosít munkát. A betanított munkások létszáma igen csekély az erőműbenFotó: Polyák Attila - Origo

Minél több munkahelyet kell megőrizni

Az idén tavasszal az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonába került Mátrai Erőmű Zrt. számára az új tulajdonos szakmai háttere az átalakítási folyamat idején is garancia az ellátó rendszer zavartalan működtetésére és a jelenlegi, összességében 4500-at meghaladó munkahely minél nagyobb arányú megőrzésére - húzta alá.

Fontos az ellátórendszer zavartalan működéseFotó: Polyák Attila - Origo

Utóbbi kapcsán hangsúlyozta: az erőmű a régió kiemelt foglalkoztatója, ezért a cég az átalakítás és a jövőbeni működtetés során egyaránt kiemelt figyelmet fordít a társaság különböző egységeiben foglalkoztatott képzett munkaerőre. Kifejtette: mivel a bányászat többlépcsős visszaszorulásával párhuzamosan a rekultivációs munkák előtérbe helyeződnek, a bányászok egy része e tevékenységre és a tervezett erőművi fejlesztések előkészítési feladataira átirányítható és tovább foglalkoztatható lesz.

A cég fejlesztési terveiről szólva Orosz Zoltán elmondta: meglévő egységeik 2025 végéig rendelkeznek működési és az ehhez kapcsolódó szakhatósági engedélyekkel. A működés fenntartása és a keleti országrész áramellátási biztonsága érdekében fontos az erőmű fokozatos átállítása és "kevésbé környezetterhelő, innovatív, megújuló alapú villamosenergia-termelő telephellyé alakítása" - fogalmazott.

Az ország villamosáram-termelésének 14 százalékát adja a mátrai erőmű jelenlegFotó: Polyák Attila - Origo

Ezek lesznek az új egységek 

Ennek jegyében a rekultivált területekre épült eddigi két, 36 megawatt összteljesítményű naperőmű mellett további 200-220 megawattnyi napelempark létesítését tervezik a közeljövőben Visontán és Bükkábrányban, melyet egy 500 megawatt teljesítményű kombinált gázblokk építése egészítene ki. Ezzel párhuzamosan az alternatív tüzelőanyag hasznosítását egy dedikált, azaz tisztán biomassza- és RDF-hulladéktüzelésű blokkban összpontosítanák - tájékoztatott.

2025-ig van működési engedélye a visontai lignitbányánakFotó: Polyák Attila - Origo

Újságírói kérdésre válaszolva az erőműfejlesztési és stratégiai igazgató megjegyezte: a cég közel 300 hektáros ipari parkjában a füstgáz kéntelenítése során keletkező nyers gipsz hasznosítására betelepült - jellemzően építőipari alap- és segédanyagokat gyártó - vállalkozások a kedvező logisztikai és energetikai adottságok miatt a technológiai átalakítást követően sem tervezik bezárni itteni üzemeiket.

Az eseményen elhangzott,a 950 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkező mátrai az ország második legjelentősebb erőműve, 5 lignittüzelésű egysége az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején épült, majd a 2000-es évek közepén 2 gázturbinát, míg 2015-ben és tavaly két napelemparkot helyeztek üzembe. Két saját tulajdonú bányája Visontán és Bükkábrányban található. Az erőmű tavaly a külszíni fejtéssel bányászott lignit elégetése és a napenergia hasznosítása mellett biomasszából, valamint anyagában nem hasznosítható (RDF) műanyag-hulladékból, továbbá gáz-tüzelőanyagból mintegy 4500 gigawatt-óra villamosenergiát állított elő, mely a hazai termelés közel 14 százaléka.