Halaszthatatlan a hazai agrárképzés és -kutatás átalakítása azért, hogy egy olyan, a piaci igényeket kiszolgáló, fenntartható és modern képzési rendszer jöjjön létre, amely hatékonyan tudja támogatni a hazai mezőgazdaság fejlődését – mondta még korábban a Világgazdaságnak Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, az integrációt előkészítő bizottság vezetője.
A felsőoktatási törvény módosítása értelmében 2020. augusztus 1-én az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara beolvad a gödöllői Szent István Egyetembe (SZIE), a Kaposvári Egyetem és a SZIE pedig egyesül
- írja a magro.hu. Az új egyetem a régió egyik legnagyobb agrárképzési intézménye lesz.
Az integráció nem jár földrajzi összevonással, még ha nyilván lesz is racionalizálás. A meglévő vidéki lábakat – Kaposvárt és Keszthelyt a Dunántúlon, vagy a Tiszántúlon Szarvast és Gyöngyöst – még erősíteni is lehet az összehangolt működéssel. A párhuzamosságokat kell kiiktatni a rendszerből, hogy egy adott kérdéssel kapcsolatos kutatást ne egymástól függetlenül végezzenek három helyen, ahogy eddig tették – ismertetett egy rossz példát Gyuricza Csaba.
Vannak olyan agráregyetemek és -karok, amelyek nem részei az integrációnak. Ezek azért maradnak ki, mert egységes tudományegyetemi koncepcióba illeszkedő képzési helyek, elsősorban Szeged és Debrecen ilyen
– mondta a bizottság vezetője.
Az elképzelés szerint a kutatást is erősítik az integrációval, ezért az augusztus 1-jén felálló intézménybe a NAIK intézeteit is integrálják. Kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézet, amely az Agrárminisztériumhoz kerül vissza, és az Erdészeti Tudományos Intézet, amely a Soproni Egyetem része lesz. A többi tizenegy NAIK-intézet és a négy gazdasági társaság a SZIE-hez fog tartozni, amely január 1-től új kutató-oktató intézményként fog működni. Az átalakítások eredményeként az év végére olyan felsőoktatási intézmény jön létre, amely a hallgatói létszámát nézve benne lesz első ötben.