Egyre komolyabb a verseny a világűr kincsesbányáiért

2020.07.10. 17:15

Az űrbányászat hatalmas üzletet jelent, és a Föld országai egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy képesek legyenek kitermelni a Holdon vagy az aszteroidákon található nyersanyagokat. Noha még mindig számos technikai akadályt kell áthidalni, nem véletlen, hogy a roham már megkezdődött. A világűr ugyanis hihetetlen értékben rejt kincseket, és senki nem akar lemaradni a lehetőségről.

Egyre izgalmasabb lehetőségekkel kecsegtet a Hold-bányászat, különösen miután a NASA nemrégiben közölte, bizonyos fémekből sokkal több lehet a Holdon, mint ahogy azt a tudósok korábban gondolták. Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal friss tanulmánya szerint ugyanis a Hold felszíne alatt a korábban véltnél több lehet olyan fémekből, mint a vas vagy a titán – írja a Mining.com.

Nem véletlen, hogy a Hold „meghódítása" ma már kevésbé űrutazási presztízskérdés, sokkal inkább hatalmas üzleti lehetőség. Az Egyesült Államok részéről a NASA és több magánprojekt is dolgozik olyan megoldásokon, amelyek megkönnyítik a Hold- és űrutazást valamint a Földön kívüli bányászatot.

A NASA szerint sokkal több értékes fém lehet a Holdon, mint korábban gondoltukForrás: AFP/2020 Getty Images/Joe Raedle

Közben Oroszországban a Roscosmos állami szervezet 2018-as terve szerint két évtizeden belül hosszú távon üzemelő bázist építenének a Holdon. Nyugat-Európa részéről pedig Luxemburg 2018-ban hozta létre a saját űrügynökségét (LSA), hogy felpörgesse a földközeli objektumok feltárást és az erőforrásaik kereskedelmi célú fölhasználását.

A luxemburgi szervezet sajátossága, hogy az LSA nem tervez önálló kutatási vagy űrutazási projekteket, a célja az, hogy felgyorsítsa az együttműködést az érdekelt felek között, bevonva befektetőket és egyéb partnereket is az üzleti projektekbe.

Versenyfutás a Holdig

Mindazonáltal még mindig igen sok kérdés és bizonytalanság van a Hold-bányászat körül. Továbbra sem világos ugyanis, hogy mennyire megvalósítható és mennyire térül meg a bányászat. Napjainkban három alapvető nyersanyag körül forog a Hold-bányászattal kapcsolatos diskurzus. Az egyik a víz, amelyet rakéta-üzemanyagként lehetne használni, a másik a hélium-3, amely az atomenergia területén jelenthet komoly értéket, a harmadik csoportot pedig a ritkaföldfémek adják, melyek a feldolgozóiparban lehetnek különösen fontosak.

A NASA azonban még a tavalyi év végén is azon az állásponton volt, hogy az űrbányászat egyelőre csak „tippelési" fázisban van. Olyannyira, hogy egyszerre szólnak hírek arról, hogy a Holdon elegendő helium-3 lehet ahhoz, hogy az 10 000 évre ellássa energiával a Földet, miközben mások úgy vélik, hogy olyan kevés van belőle a Holdon, hogy még a teljes felszín bányászati kihasználása esetén sem térülne meg anyagilag.

A legtöbb kutató azonban abban egyetért, hogy a jelenlegi technológiákkal csak nagyon nehezen lehetne hozzáférni a Holdon található nyersanyagokhoz, és egyelőre senki nem tud olyan, igazán jó megoldást, amellyel költséghatékonyan vissza lehetne szállítani azokat a Földre.

Hatalmas üzletet jelenthet a Hold-bányászatForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Peter Kneffel

Ezzel együtt is több olyan fontos vállalat van, amely már most igyekszik lecsapni a jövőben kínálkozó lehetőségre a Holdbányászat-területén. A Moon Express például 65,5 millió dollárt szerzett a befektetőktől (akik között ott van például Peter Thiel), és a cég célja, hogy a holdmissziók kereskedelmi kibővítése mellett demokratizálja a Holdkutatást.

A japán ispace szintén a kereskedelmi űrtevékenységeket helyezi a középpontba – elsősorban a Holdon található nyersanyagokra fókuszálva –, és a vállalat eddig 94,2 millió dollárnyi tőkét szerzett a befektetőktől.

Továbbá az Amazon-alapító Jeff Bezos irányítása alatt működik a Blue Origin űrkutatási cég, de két másik startup, a Planetary Resources és a Deep Space Industries is sokmillió dolláros tőkebevonás mellett dolgozott az űrbányászaton, mielőtt a nagyobb vállalatok felvásárolták őket. Előbbit a ConsenSys, míg utóbbit a Bradford Space vette meg.

Út az aszteroidákig – és vissza?

A 2012-ben alapított Planetary Resources azonban azért is mérföldkőnek számított, mert ez volt az első olyan vállalat, amelyet kifejezetten az aszteroida-bányászatra fókuszálva hoztak létre. A Hold mellett ugyanis az aszteroidákon fellelhető nyersanyagok is hatalmas üzleti potenciált rejthetnek – jóllehet legalább olyan nagy kihívást is jelentenek.

2017-ben pedig a NASA és egy Caltech tanulmány is úgy számolt, hogy egy aszteroida-bányász misszió nagyjából 2,6 milliárd dollárba kerülhet. Ez egyébként nem is olyan gigantikus összeg, ha azt nézzük, hogy egy ritkaföldfém bánya működtetésének költsége elérheti akár az 1 milliárd dollárt is. Egy futballpálya méretű aszteroida pedig akár 50 milliárd dollár értékű platinát is tartalmazhat.

Az aszteroida-bányászat lehet a következő nagy lépés a Hold mellettForrás: AFP/Nasa

Mindazonáltal itt is súlyos kérdés, hogy még ha sikerülne is kibányászni ezeket a fémeket, hogyan lehetne technikailag visszaszállítani azokat a Földre – ráadásul gazdaságosan. A másik alternatíva, amely a Hold-bányászat kapcsán is fölmerül, hogy nem is kellene ezeket visszaszállítani. A Hold esetében akár elképzelhetők lehetséges felhasználási opciók a hosszú távra berendezkedő Holdbázisok létesítésével, de az aszteroidáknál ez már sokkal nagyobb kihívás.

Üzleti szempontból az is kérdés, hogy ha megoldható volna a Földön ritkának számító nyersanyagok tömeges hazaszállítása az űrből, akkor ez miként befolyásolná az adott fémek piaci árát. Ugyanis ha például a platina hirtelen már nem számítana olyan ritkának, akkor elvileg elképzelhető, hogy a megnövekedett kínálat lenyomja az árfolyamot, aminek következtében nagyon gyorsan eltűnhet az űrbányászat nyereségessége.

Következésképpen, egyelőre igen sok a nyitott kérdés a Hold-bányászat és az aszteroida-bányászat kapcsán. Az azonban jól látszik, hogy számos kormány és vállalat felismerte az ebben rejlő potenciált, és ha ilyen tempóban folynak a fejlesztések, akkor a nem is olyan távoli jövőben akár teljesen bevett gyakorlat lehet a rendszeres űrbányászat. Főleg, hogy a NASA tavaly már úgy számolt, hogy 2025-re elvileg reális lehet a hélium-3 bányászat a Holdon.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK