2019-ben a fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára nagyban eltért a 27 tagállam között, ugyanis igen sokrétű értékeket vettek fel az árszintek országonként. Dániában volta legmagasabb az árszint, ahol az EU-s átlag 141 százaléka volt, Írországban 134 százalék, Luxemburgban pedig 131 százalék volt. Finnország és Svédország is az uniós átlag fölött volt 127 és 121 százalékos értékkel.
A legalacsonyabb árszint Bulgáriában volt, ahol 53 százalékos érték mutatkozott, ezt követte Románia, ahol 55 százalék volt az árszint az EU-s átlaghoz képest. A legdrágább és a legolcsóbb termékek között majd háromszoros volt az eltérés. Például Dániában a szállodák és az éttermek árai háromszorosai a bulgáriai áraknak.
Magyarország 65 ponttal a lista második feléhez tartozik. Ez az átlagolt árszívonalat jelenti.
2019-ben Dániában voltak a legdrágábbak az élelmiszerek, a legolcsóbbak pedig Romániában; Dániában közel kétszer annyiba kerültek az élelmiszerek, mint Romániában.
A dánok 129 százalékot, Luxemburg és Ausztria 124 százalékot, míg Románia 66 százalékot, Lengyelország pedig 70 százalékot ért el az uniós élelmiszerek átlagáraihoz képest.
Magyarország a legolcsóbb országok közé tartozik az alkoholokat, a dohánytermékeket, és az éttermeket figyelembe véve, míg az élelmiszerek piacán (az alkoholokat nem számítva) 85 százalékot ért el az EU-s átlaghoz képest.
A magyar élelmiszerárak az uniós átlag árszínvonal alatt helyezkednek el.
Ebben a kategóriában a többi 27 EU-s ország közül (még ideszámítva az Egyesült Királyságot is) csak a következő országokban olcsóbbak az élelmiszerek és a nem-alkoholos italok: Bulgária, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Románia.
A balkáni országokban és Törökországban - a statisztikai adatok szerint - szintén némileg olcsóbb az élelmiszer, mint Magyarországon.
A további részletes adatok az Eurostat elemzésében érhetők el.