Indul a dinnyeszezon, itt van minden, amit az idei termésről tudni lehet

2020.07.16. 16:09

A napokban országszerte megkezdődött a dinnyeszüret, és a hazai görögdinnye még szeptemberben is elérhető lesz az üzletekben, piacokon. Az átlagos dinnyefogyasztás 10 kilogramm/fő évente. Egyre népszerűbbek a többféle formájú valamint a magnélküli dinnyék – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.

Idén számottevően csökkent a magyarországi görögdinnye termőterület, a korábbi években jellemző nagyságrendileg 4500-4800 hektárról 4000 hektárra. A koronavírus-járvány hazai kitörése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, többen a bizonytalan jövőtől félve csökkentették a termőterületeiket a tervezetthez képest, ezzel a beruházási költségeket. Emellett az is közrejátszott a csökkenésben, hogy az utóbbi két évben a kedvezőtlen időjárás hatására hullámzó lett az export és a belföldi piac is.

IllusztrációForrás: pexels.com

Fajták tekintetében a termelők idén is a piaci igényeknek megfelelően választottak. A legkeresettebbek a 4-8 kilogramm közötti dinnyék, de igény van a nagyobbakra is, amiket a piacokon és üzletekben esetenként szeletelve, akár hűtve is kínálnak. Formáját tekintve a kínálatban a gömbölyű mellett jelen van a megnyúlt, ovális dinnye. Ugyancsak folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedveltsége: ezekből nagyobb mennyiségben a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed. A termesztésben terjednek a hibridek, a magszegény fajták már 20 százalékot tesznek ki, és elindult a fólia alatti termesztés is, amely a jövőben előrébb hozza majd a szezont.

A korábbi felvételen, dinnyével megrakott járművek várakoznak egy felvásárló telep előttForrás: MTI/Rosta Tibor
A tavaszi időjárás ellenére is jó minőségű az idei dinnyetermés
Idén több fagy, késő tavaszi hűvös nappal és éjszaka, heves esőzés nehezítette a termesztést. Ugyanakkor a jobb fajtaválasztásoknak köszönhetően a korábbinál nagyobb termésátlagokat érnek el a termelők. Számottevően nőtt az oltott és hibrid dinnyék aránya a konstanshoz képest, ami minőségbeli javulást is jelent. Az oltott dinnyék a változékony időjárási körülmények között viszonylagos stabilitást, termelési biztonságot hoznak. Az aszály kevésbé érintette az öntözött területeket, a legtöbben csepegtető öntözéssel tudták pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Ugyanakkor az áprilisi-májusi fagyok miatt 20-90 százalékos pótlásokat kellett végezni, területi elhelyezkedéstől függően. A dinnye-betegségeknek kedvezett a májusi kevés napsütéses, nyirkos időjárás, de ez ellen tudatosan védekeztek a gazdák, bár mindkét említett problémakör komoly kiadásokkal járt számukra.

Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnyetermesztő az Európai Unióban – Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A hazai termesztésű görögdinnye harmada kerül exportra, amelyet többek között a cseh, a lengyel, a szlovák piacra szállítanak.

Általában július 10-e körül indul a hazai görögdinnyeszezon.

Néhány termelő már fóliaházakban is elkezdte a termelést, ott idén már június végén elkezdték leszedni az első dinnyéket (főleg Békés, Tolna megyében, illetve a jász-hevesi termőkörzetben). A szabadföldeken a tavaszi időjárás hatására a megszokottnál néhány nappal később kötöttek a dinnyék, ezek július 10-20. között kerülnek a piacra. A szabadföldi kereskedelmi mennyiséget folyamatosan szedik a különböző tájakon: Baranyában és Békésben elsőként, utána Tolnában és a heves-jászsági körzetben, végül a szabolcs-hajdúsági térségben.

Idén átlagos mennyiséget, mintegy 160 ezer tonnát takaríthatnak be a termelők - közölte a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke sajtótájékoztatón, Jászapátin.

IllusztrációForrás: MTI/Oláh Tibor

Mártonffy Béla ismertette, hogy a változékony időjárás miatt a magyar görögdinnye idén kicsit késve érik be, de szeptember 15-ig elérhető lesz az üzletekben, piacokon.

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a NAK folyamatosan konzultál az áruházláncokkal annak érdekében, hogy átmenet legyen az import és a hazai dinnye között, valamint mindig friss, jó minőségű és magyar dinnyét kínáljanak a lakosságnak.

Sándor László, dinnyeágazati szakértő hozzátette, hogy most keresleti piac van a magyar görög- és sárgadinnye iránt, a belföldi piac preferálja a hazai frissebb és zamatosabb dinnyét.

Pócs János országgyűlési képviselő, dinnyetermelő szerint "a magyar dinnye minőségben különb, mint bárkié, mert benne van a magyar gazdák szorgalma, tudása, és benne van az a területi, éghajlati adottság, amely miatt sokkal finomabb dinnyét tudunk termelni'. Ezért kéri a fogyasztókat, hogy az import helyett a magyar dinnyét válasszák.