Aggasztó tendencia körvonalazódik az idei év év első felének tengeri kalózkodásra vonatkozó adataiból. Miközben a világ a koronavírus-járvánnyal küzd, egyes, kalózkodással fertőzött tengeri térségekben megnövekedett a támadások száma, azok jellege pedig súlyosabbá, elkövetésüknek módja erőszakosabbá vált. Az adatok alapján, a jelenséggel leginkább érintett terület változatlanul Nyugat-Afrika, pontosabban a hatalmas Guineai-öböl, de több támadást regisztráltak a világ más részein is, mint a megelőző időszakokban. Szomália partjai viszont nyugodtak - bár a szakértők szerint a kalózveszély itt sem múlt el véglegesen.

Ahogy az Origo megírta, nemrégiben kalózok túszul ejtették a libériai zászló alatt hajózó Curacao Trader nevű tankhajó orosz és ukrán állampolgárokból álló 19 fős legénységének 13 tagját. A tankhajót július 17-én támadták meg a tengeri rablók, Benin partjaitól 210 tengeri mérföldre (378 kilométer), a Guineai-öbölben. 

Egy tengeri biztonsággal foglalkozó szakértő szerint ez az első eset, hogy ilyen távol az afrikai partoktól támadtak meg egy kereskedelmi hajót a kalózok.

Július 20-i beszámolójában pedig a Reuters már arról ír, hogy az incidens folytatásaként, a tengeri rablók a legénység hét orosz tagját el is hurcolták, azaz a túszul ejtés immár emberrablással is párosult cselekedetté minősült.

Egy francia őrnaszád a Guineai-öbölben, 2019-ben, hogy legénységével részt vegyen a kalózkodás elleni műveletekbenForrás: AFP/Patrick Fort

Az ilyen és hasonló tartalmú jelentések gyakorisága aggasztóan megnövekedett az év első felében Nyugat-Afrika partjairól. Az elmúlt években - ahogy az Origo bemutatta -, a szomáliai és az ázsiai kalózkodás enyhülésével, a Guineai-öböl lett a világ kalóztevékenységtől leginkább sújtott vízi térsége. Az év első felének szakértői előrejelzései pedig arról szóltak, hogy a koronavírus-járvány alatt, még jobban felerősödhet a jelenség. A tengeri banditizmus arculatában pedig régi-új elemek jelentek meg: immár nemcsak a hajók, hanem az olajtermelő létesítmények sincsenek biztonságban a támadóktól, akik viszont nem elégednek meg a rablással, hanem egyre inkább túszejtésekkel, emberrablásokkal próbálkoznak váltságdíj reményében.

Kalózok célpontjaivá váltak a tengeri olajtározók

Aggasztóan emelkedett a tengeri kalóztámadások száma az év első negyedévében. A jelenségnek különös színezetet ad a koronavírus-világjárvány. Az annak következtében felhalmozódó, felesleges kőolaj-készletek miatt, történelmi mélypontra zuhantak az olajárak. Az olaj egy részét már a tengereken tárolják, ám most megérkezett a figyelmeztetés: kalózok célpontjaivá válhatnak a hatalmas, vízen lebegő tározók, és nem csak az olaj miatt.

Ez a világ legveszélyesebb vize

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szakosított irodája közzétette friss, az idei év első felére vonatkozó jelentését a tengeri kalózkodásról. A nemzetközi tengerészeti ügyekkel foglalkozó részleg (IMB) a bejelentett tengeri incidenseket oszályozza jellegük szerint és tartja nyilván azokat. Adataik szerint 2020 első 6 hónapjában, a kereskedelmi hajók és legénységeik ellen elkövetetett támadások száma növekedést mutatott, miközben veszélyességük is fokozódott.

Az IMB nyilvántartása szerint idén eddig globálisan 98 esetben követtek el kalózok támadást, ez növekedést jelent 2019-hez képest.

Világszerte összesen 77 tengerész esett fogságba túszként, vagy emberrablás áldozataként, a bejelentett, a legénység elhurcolásával járó kalóztámadások pedig 90 százalékban az említett Guineai-öböl térségéhez köthetők.

Mindennek pedig különös jelentősége van a tágabb gazdasági vonatkozásokat tekintve, a koronavírus árnyékában. A kalózaktivitás növekedése ugyanis potenciálisan több százezer tengerészt érinthet.

Olyan munkavállalókat, akik már jóval az eredeti szerződéses időn túl szolgálnak a kereskedelmi hajók fedélzetén.

Haditengerészek vizsgálnak át egy kalózbárkát:

null

null

Ez pedig azért lehet így, mert a hajókat üzemeltető cégek egy része egyszerűen nem engedi partra szállni a legénységek egy részét, nehogy a tengerészek megfertőzödjenek a Covid-19-cel, és azt magukkal hurcolják a fedélzetre, majd egy kikötőbe a világ túlsó oldalára. Ezt a sajátos, és meg nem oldott problémát ebben a cikkében mutatta be az Origo.

A legénységgel, a hajók személyzetével szembeni erőszak fenyegetése egyre növekvő kockázatot jelent, ami olyanokat érint, akik már amúgy is hatalmas nyomás alatt állnak" - értékeli a helyzetet Michael Howlett, az IMB igazgatója. Hozzátette: a Guineai-öbölben garázdálkodó felfegyverzett rablóktól egyetlen áthaladó jármű sem érezheti magát biztonságban.

Az adatok szerint az öböl vizein 49 tengerészt elrablásuk után legalább hat hétig fogságban tartottak a szárazföldön. Ráadásul a kalózok támadásai mind gyakoribbá váltak - az említett 49 főből 32 tengerész az utóbbi három hónapban esett fogságukba.

"Újra kell gondoltatnunk a kockázat-haszon arányokat a Guineai-öbölben" - teszi hozzá Howlett, amivel arra utal, ha a térségben nem sikerül megfelelő elrettentő erővel fellépni a kalózok ellen, a mostani, nem túl kedvező tendencia erősödésére kell számítani.

Érdekes adalék mindehhez, hogy egyes állítások szerint az egyébként nagy Guineai-öbölnek területileg valójában csak igen kis hányada érintett a jelenséggel - bár ennek épp az idei, a partoktól távol végrehajtott támadások adatai mondanak látszólag ellent. Mindenesetre úgy tűnik, a térség kalózai nem is elsősorban számukkal, hanem szervezetségükkel jelentenek veszélyt a kereskedelmi hajózásra. Egy francia professzor, Bertrand Monnet, aki a kalózkodás jelenségének szakértője, a közelmúltban a Niger folyó deltavidékén járva, kutatást végzett a kalózbandák tagjai között. Állítása szerint a támadások zöme 10, jól szervezett csoporthoz köthető.

A kevés kedvező adat egyike 2020 első felére: 1993 óta nem volt ilyen alacsony a hajóeltérítések száma - igaz, mint a fenti adatok mutatják, az egyetlen eltérített jármű mellett, a kalózok még bőven okoztak gondot a vizeken.

Az IMB ugyanakkor kiemeli: több esetben sikeresen hiúsították meg, hogy a kalóztámadás eszkalálódjon, és heteken-hónapokon át húzódó túszdrámává vagy emberrablási üggyé fajuljon.

A nigériai különleges erők tagjai egy nemzetközi, kalózellenes műveletekre felkészítő gyakorlaton vesznek részt (2019)Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A jelentés összefoglal több olyan esetet, amikor az együttműködésnek és a gyors bejelentésnek köszönhetően, a kalózok ellen megfelelő erővel fellépni képes erők reagáltak, ráadásul épp a Guineai-öbölben. Például egy, Elefántcsontpart közelében fegyveresek eltérítette halászhajót úgy foglalt vissza a nigériai haditengerészet egyik egysége, hogy nagyon hamar eljutott hozzájuk a támadás információja. Itt a rablók célja az volt, hogy az elfoglalt hajóról indíthassanak később támadásokat más járművek ellen, a különleges erők gyors beavatkozása azonban ezt megakadályozta.

Élők az eddigi gócpontok

A világ hagyományosan kalóztevékenységtől sújtott vizei közé tartozik Szingapúrnál a Malaka-szoros. Innen szintén növekvő számú incidensről, 11 támadásról jelentettek, ebből 10-et a második negyedévről. Itt azok lezajlása némileg kevésbé erőszakos volt - a támadók visszafordultak, mikor a kiszemelt hajó riasztást adott ki jelenlétük miatt -, de májusban két olyan akció is lezajlott, amikor a foglyul ejtett személyzet tagjait késekkel sebesítették meg. A térség a jelentések szerint különösen éjszakai átkelésnél veszélyes.

Az IMB szerint az amerikai kontinens vizeiről érkező adatok szintén emelkedő tendenciát mutatnak, noha álláspontjuk szerint, minden támadást nem is jelentettek be megfelelően. Közép- és Dél-Amerikából 17 támadást jelentettek. Mexikó vizein például négy súlyosabb incidens történt, egy alkalommal hat, pisztolyokkal és automata fegyverekkel felszerelt elkövető támadt egy olajkutató hajó személyzetére, egyiküket meg is sebesítve. A legénységnek azonban itt sikerült bezárkóznia egy helységbe, a leadott riasztásra megindult a helyszínre egy haditengerészeti egység, így végül a rablók az egyébként értékes felszerelés egy részével távoztak.

Az egykor a tengeri kalózkodás szinonímájának számító Szomáliából, illetve annak partvidékéről viszont az idei első félévre az IMB egyetlen esetet sem regisztrált.

Ez ugyanakkor az elemzők szerint nem jelenti azt, hogy a szomáliai kalózkodástól ténylegesen is búcsút lehet venni. Az ottani, zavaros körülmények között, még mindig van potenciál arra, hogy a kalózok, újraszervezve magukat, akciókat hajtsanak végre az áthaladó járművek ellen, illetve fenyegessék az Ádeni-öböl vizét.

Eltérített hajók visszafoglalását gyakorolják a különleges erők embereiForrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Ezért aggasztó világgazdasági szinten is a tengeri kalózkodás

A tengeri rablók a hajók rakományából és a túszokért kapott váltságdíjból szerzik bevételeiket. Tevékenységük dollármilliárdokban mérhető károkat okoz a világgazdaságnak.

Bár a szám a választott módszertan függvényében változhat, de egyes kalkulációk szerint az, akár a 6 milliárd dollárt, azaz a nagyjából 1800 miliárd forintot is elérheti éves szinten.

Egy, a gazdasági vonatkozásokat bemutató jelentés szerint egyébként 2017-ben még "csak" 820 millió dollár kár illetve többletköltség volt köthető a nyugat-afrikai kalózkodáshoz, és 1,4 milliárd dollár Kelet-Afrikához. Bár frissebb adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de valószínűsíthető, hogy az utóbbi nagyságrend inkább már a kontinens nyugati térségére érvényes.(A közel kétszeres szám 2017-ben Kelet-Afrikára a biztosítási költségek, a hajókat kísérő fegyveres őrök számának növekedése, illetve a haditengerészeti felvonulás költségeire vezethető vissza.)

A gazdasági károk pedig rétegzetten jelentkeznek a hajók üzemeltetőinél, az áruk megrendelőjénél, és tulajdonképpen az érintett legénységi tagoknál. Hiszen ők, mint munkaerő, komoly pszichikai, illetve akár fizikai sérüléseket is szenvednek vagy szenvedhetnek a kalózok miatt, ami további, rehabilitációs költséggel jár. Ezt a helyzetet most némileg súlyosbítja az említett körülmény, miszerint a tengerészek jó része a koronavírus fenyegetése miatt, akár további hosszú hónapokra is hajójának kényszerű lakója marad, a hazatérés esélye nélkül.

Kalózok letartoztatása egy korábbi felvételen:

null

null

Az adatokból pedig világosan kitűnik, hogy az értékes olajrakományok illetve a legénységért remélt váltságdíj, egy ideig még biztosan a kalózok fő motivációja marad. Az IMB összesítése szerint az év első felében 22 olajipari terméket szállító tankhajót, 21 nyersanyagszállítót, 17 konténerszállítót, és 7 nyersolaj-tankert ért támadás, több más hajótípus ellen, kisebb számban elkövetett támadások mellett. A legtöbb támadás a panamai zászló alatt közlekedő hajókat érte.

Ugyanakkor vannak biztató jelek is: tavaly nyáron például Nigéria, mely a kalóztevékenységet folytatók egyik fő "kibocsátója" a Guineai-öböl térségében, elkötelezte magát a hatékonyabb fellépés és a nemzetközi együttműködés kiterjesztése mellett a jelenség felszámolására.