Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), mely a korábbi kétórás átutalási rendszer helyébe lépett, minden banknál biztosítja, hogy egy-egy belföldi átutalás bármely banknál bármely bankba, 5 másodpercen belül megérkezzen a küldéstől számítva, éjjel-nappal, hétvégén is. De nemcsak a gyors pénzküldést hozta el a megújulás, hanem azt is, hogy nem kell többé bonyolult bankszámlaszámokat megjegyeznünk.

- Szia, mi a mobilszámod? Pár másodperc, és a számládon lesz a pénz! - Ez az a mondat, amelyre nem volt megoldás 2020. március 2-ig, - legalábbis általánosan használható biztosan nem -, amíg a hazai AFR rendszer el nem indult. Most már azonban tényleg pár másodperc alatt átmegy bármely 10 millió forint alatti belföldi átutalás egyik bankszámláról a másikra, függetlenül attól, hogy a két számlatulajdonos azonos vagy eltérő banknál bankol.

Amellett, hogy azonnalivá váltak az átutalások, további három újdonság is érkezett ezzel. Az egyik ilyen a fizetési kérelem, melynek általános elterjedése később várható. Itt az az újdonság, hogy az átutalást a kedvezményezett is elindíthatja, a küldőnek így csak jóvá kell hagynia.

A másik újdonság, hogy a bankok elektronikus számlacsomagokat hozhatnak forgalomba, ahol kiszámítható, átalánydíjazást nyújthatnak az átutalásokra. Nyilvánvaló, hogy ezek piacra kerülése erősíthetné tovább az AFR súlyát, hiszen nem kerülne külön díjba egy-egy átutalás. Ezeken azonban az Origo korábbi körkérdése alapján jórészt még dolgoznak a hazai bankok.

A harmadik újdonság pedig az, hogy nem szükséges ezentúl megjegyeznünk a bonyolult bankszámlaszámokat, melyek 16 vagy 24 számjegyből állnak. Elküldhetjük a pénzt ezentúl úgynevezett másodlagos azonosítókra, azaz mobiltelefonszámra vagy e-mail címre is, így is megérkezik a címzetthez. Sőt, magánszemélyeknél az adóazonosító jel, vagy cégeknél az adószám is használható lehet. Természetesen ezen adatok megadásánál is ugyanarra a számlára kerül a pénz, mintha a bankszámlaszámot adtuk volna meg.

A másodlagos azonosítók rendszere egy kicsit hasonló a webcímekhez, melyek mögött bonyolult IP címek állnak. Ezeket lehetetlen lenne megjegyezni, éppúgy, mint a bankszámlaszámokat. Ezért a www kezdetű domain neveket vagy a hozzájuk tartozó e-mail címeket hozzárendelik az IP címekhez, mintegy másodlagos azonosítóként, így a látogatók sokkal könnyebben eltalálnak az őket érintő internetes tartalmakhoz vagy e-mail postafiókba a szavakkal beütött azonosítók segítségével.

Ennek azonban van néhány feltétele.

Már nem csak mobiltelefonról, de mobiltelefonra - pontosabban mobiltelefonszámra - is küldhetünk pénzt a hazai átutalási rendszerben, ha a szám tulajdonosa regisztrálta azt másodlagos azonosítóként a bankjánálForrás: Shutterstock

Először is, a címzettnek regisztrálnia kell a kívánt másodlagos azonosító adatát a számlavezető bankjánál. Bár vannak olyan átutalási rendszerek, ahol a pénzt küldő maga hívhatja meg a rendszerbe kedvezményezettet az első átutalás feladásával, de a hazai AFR rendszer nem ilyen, vélhetően azért nem, hogy a pénz pár másodpercen belüli megérkezése ne legyen semmilyen feltételhez kötve. Ezért csak olyan másodlagos azonosítókra küldhetünk pénzt, amelyet a tulajdonosa regisztrált a bankjánál.

Ezért mindenkinek hasznos lehet regisztrálnia a másodlagos azonosítóit a számlavezető bankjánál.

Míg azonban a bankszámlaszámokban van egy-egy ellenőrző szám, melynél egy számjegy tévesztés mellett az ellenőrző számot is el kell rontanunk (méghozzá a matematikai algoritmusnak megfelelően), hogy a számlaszám szabályos maradjon. Ennek kicsi a valószínűsége, de a másodlagos azonosítóknál már nincs ilyen szabály, így mind a telefonszám, mind az e-mail cím megadásánál fontos, hogy pontosan rögzítsük azt, különben nem fogjuk tudni hitelesíteni a számot vagy a címet.

Akkor is érdemes rögzíteni másodlagos azonosítót, ha jelenleg nem látjuk értelmét,bármikor adódhat ugyanis olyan élethelyzet, amikor a telefonszámunk vagy az e-mail címünk megadásával könnyebben juthatunk pénzhez, hiszen ezeket fejből tudjuk, de a bankszámlaszámunkat nem.

Ugyanígy, ha pénzt küldünk valakinek, érdemes lehet rákérdezni, hogy rendelkezik-e valamilyen másodlagos azonosítóval, mert akkor arra is küldhetjük a pénzt, a bankszámlaszámának elkérése helyett, ráadásul a száma vagy az e-mail címe már lehet, hogy meg is van nekünk, ellentétben a számlaszámával.

A regisztráció úgy történik, hogy a bank hitelesíti a megadott telefonszámot SMS-sel, vagy az e-mail címet egy e-maillel és utána az rögzül az átutalásokat lebonyolító GIRO Zrt. rendszerében, így bármely bank felől látszódni fog, hogy az adott másodlagos azonosító pontosan melyik bankszámlaszámhoz tartozik.

Éppen ezért, egy bizonyos telefonszámot vagy e-mail címet csak egyetlen bankszámlaszámhoz rendelhetünk hozzá, hiszen a pénz címzettjének minden esetben egyértelműnek kell lennie.

Az adóazonosítót vagy adószámot sok banknál viszont csak személyesen, bankfiókban lehet regisztrálni.

Ha bármelyik másodlagos azonosító megváltozik, azt minden esetben cserélni kell a banknál is, hiszen egy esetleges későbbi megerősítő hitelesítést megakadályoz, ha a korábbi adatunk már nem elérhető, de a régi mobilszámunk vagy e-mail címünk új tulajdonosát is akadályozhatjuk vele abban, hogy rögzíthesse azt másodlagos azonosítóként.

A bank évente megkövetelheti a másodlagos azonosítók hitelesítését SMS illetve e-mail segítségével.

A másodlagos számlaazonosítókra nagy jövő vár a későbbiekben, ha ezek használata egyre jobban elterjed majd és általánossá válik, hogy átutalás előtt megkérdezik, a mobilszámunkra küldhetik-e a pénzt, vagy egy kereskedő felajánlja, hogy a nála igénybe vett szolgáltatást vagy megvásárolt terméket telefonszámra vagy e-mail címre küldött átutalással is kifizethetjük.

A hazai szakemberek ráadásul olyan megoldásokon is dolgoznak, amikor már ezeket az adatokat sem kell elkérni, vagy kézzel bevinni, hanem a jól ismert QR-kód segítségével, azt lefényképezve a mobiltelefon kamerájával, egyértelműen, emberi tévesztés nélkül rögzíthetjük a kedvezményezett adatát az átutaláshoz.