Vádat emeltek a Shell és Eni vezetői ellen a nigériai korrupciós ügyben

Az ölünkbe hullott kincsek zömével már csúnyán visszaéltünk: mindenki érintett, mindenki felelős

Az olasz hatóságok 1,3 milliárd dolláros (átszámítva 389 milliárd forintos) korrupcióval vádolják a Shell és Eni cégeket, ennyi kenőpénzt fizettek ugyanis a nigériai olajmezők egy részének megszerzéséért.

Nigéria Afrika egyik leggazdagabb olajmezejét szerezte vissza 2017 elején,

mely az ország ismert készleteinek mintegy negyedét rejti,

egyben vádat emelt a Shell és az Eni olajvállalatok ellen "bűnszövetkezet, vesztegetés, hivatali korrupció és pénzmosás" vádjával.

A történet onnan indult, hogy a Dan Etete egykori kőolajügyi miniszter által 1998-ban alapított Malabu olajcég ajándékba kapta a 245-ös számú olajmezőt Sani Abacha néhai nigériai elnöktől.

A holland-angol illetőségű Shell és az olasz Eni (korábban Agip) ezt az olajmezőt vásárolta meg 2011-ben annak tudatában, hogy a tranzakció "tele volt csalásokkal" és a volt kőolajügyi miniszternek, illetve embereinek kifizetett 1,2 milliárd dollárból az állami olajcég mindössze 210 millió dollárt (62,8 milliárd forintot) kapott meg.

Az Eni kezdetben tagadta a bűnösségét, a Shell pedig nem nyilatkozott. Az olajvállalatok az 1,2 milliárd dollárnyi összeget egy, a JPMorgan Chase banknak egy londoni fiókjában nyitott letéti számlára utalták át, amit Mohammed Bello Adoke, volt nigériai igazságügyi miniszter osztott szét.

Később a Shell is tagadta a bűnösségét, azt állítva, hogy az Enivel közösen megszerzett licenc teljesen szabályos volt, és nem fizettek sem Dan Etete volt olajipari miniszternek, sem a cégének, a Malabu Oil and Gas Ltd.-nek.

Később a Shell mégiscsak elismerte, hogy a megállapodás csak a volt miniszter bevonásával volt lehetséges.

"Tudtuk, hogy Nigéria szövetségi kormánya kompenzálni akarja a Malabut, hogy rendezze valahogyan annak követeléseit" – írta közleményében a Shell.

Egy idő után egyértelművé vált számunkra, hogy az egyetlen lehetőség, hogy kikerüljünk a zsákutcából, a tárgyalásos rendezés volt Etete és a Malabu részvételével, akár akarják, akár nem.

A Shell és az Eni elég nagy bajba kerültek a nigériai korrupciós olajbotrány kapcsán Forrás: AFP/Giraudou Laurent

A fordulatot az hozta el, amikor olyan e-mailek jelentek meg a Buzzfeeden, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a Shell elismerte: osztozott a nigériai olajminiszterrel.

A nyomozás 2018 őszére egy izgalmas krimi összes lehetséges elemét felfedte: a volt államelnök és miniszter mellett offshore-számlák, egykori MI6-ügynökök, francia pezsgős vacsorák, több százmillió dolláros vesztegetési pénzek és egy volt orosz diplomata is előbukkantak a történetben,

mely az olajipar valaha kirobbant egyik legnagyobb vesztegetési botrányává nőtte ki magát.

A szálak a két olajtársaság felsővezetéséig vezettek.

Tavaly tavaszra aztán még jobban összekuszálódtak a szálak, mert kiderült, hogy több középvezető is érintett lehetett a kenőpénzek osztogatásában, ahogy nigériai hivatalnokok is azok elfogadásában. A hírek szerint

az olajcégek által kiszórt korrupciós pénzekből luxusautókra és magángépekre, továbbá értékes képzőművészeti alkotásokra is költöttek.

Egyes jelentések szerint Nigéria a 2011-es, számára előnytelen üzlettel a korrupciós pénznél jóval nagyobb összeget,

mintegy 6 milliárd dollárt (1795 milliárd forintot) vesztett.

Az olasz ügyészség erre a történetre tett most pontot a vádemeléssel, melyben börtönbüntetést kértek a vezetőkre. Az Eni élén álló Claudio Descalzi-nak nyolc évet kéne leülnie, Malcolm Brinded-nek pedig, aki akkoriban a Shell kutatási és termelési részlegét vezette, 7 év 4 hónapot, egyben 1,09 milliárd dollár elkobzását is kérte az ügyészség a bíróságtól az alperesek terhére, akik között nigériai üzletemberek is szerepelnek.

Az olasz ügyészek tízéves börtönbüntetést kértek Etetére is, aki viszont tagadta a nyomozás során feltárt szabálytalanságokat.

Mindkét olajtársaság tiltakozott a vád ellen,

az Eni szerint az ügyész kérései teljesen megalapozatlanok, a Shell pedig azt közölte, hogy nem gondolja, hogy lenne bármilyen alapja a társaság, vagy annak alkalmazottainak elítélésére.

A bíróság várhatóan még ebben az évben ítéletet hoz majd a szeptemberre tervezett tárgyalásokon.

Forrás: Origo, Theguardian.com