Felvenné a versenyt a menetidők tekintetében a közúti közlekedéssel a vasút. Ehhez európai uniós támogatásból újabb vonalak épülnek át, továbbá hazai forrásokat is bevonna a MÁV Zrt. a meglevők korszerűsítésére - írja a Magyar Hírlap.

Középtávú stratégiát dolgozott ki a MÁV a vasút versenyképességének javítása érdekében, ami leginkább a menetidők csökkentését célozza Budapest és a nagyobb vidéki városok, megyeszékhelyek és megyei jogú városok között.

A MÁV 2030-ig tartó stratégiai céljai között a legforgalmasabb fővonalakon a pályasebesség emelése, néhol kétvágányúsítás szerepel, így jelentősen csökkenhetnek a menetidők.

Ebben az évtizedben például az óránkénti százhatvanas sebesség elérése a cél a jelenleg átépülő vonalak mellett a Hatvan–Füzesabony, Debrecen–Nyíregyháza, Békéscsaba–Lőkösháza, Szabadbattyán–Lepsény és Kiskunfélegyháza–Szeged közötti szakaszokon. A Budapest–Kelebia vonal végig 160 kilométer/órás sebességre épül ki. Ezzel együtt a Budapest–Pécs vonalat bizonyos szakaszokon kétvágányosra építené ki a MÁV. Ez három helyen hat-nyolc kilométert jelent, így az ütemes menetrend szerint szemben közlekedő járatoknak nem kell egymást bevárniuk egy állomáson.

Megújul a magyar vasút: 2022-re 560 kilométer hosszú vasútvonal lesz alkalmas a 160 kilométer/órás sebességű közlekedésre (a kép illusztráció)Forrás: Pixabay / Készítette: Martin Winkler

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a lapnak elmondta, hogy a beruházások legfőbb célja, hogy a vasút versenyképessége növekedjen a közúttal szemben.

Mint közölte, a most zajló pályafejlesztéseknek köszönhetően 2022-re 560 kilométer hosszú vasútvonal lesz alkalmas arra a biztosítóberendezésekkel együtt, hogy 160 kilométer/órás tempóval közlekedjenek a vonatok. Ezeken a vonalakon nemcsak a sebesség emelkedik, hanem a tengelyterhelés is nő a jelenlegi 21-ről 22,5 tonnára, amely a vasúti teherforgalom pozícióit erősíti.

Jelentős változás lesz ezáltal például a Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc–Budapest útvonalon, hiszen itt a pálya legnagyobb része százhatvanasra épül át, így az említett nagyvárosokon kívül Füzesabonyba, Egerbe vagy Kisvárdára is gyorsabban lehet majd eljutni.

Ha a tervezett beruházások megvalósulnak, jelentősen csökkenhetnek a menetidők. Budapest és Debrecen között például 27 perccel, Budapest és Nyíregyháza között 32 perccel, és Békéscsabára is 21 perccel hamarabb lehet majd eljutni a fővárosból. Jelentős változás lenne Szekszárd esetében is, hiszen a Tolna megyei székhelyre 31 perccel csökkenhet a menetidő a jelenlegi eljutáshoz képest. Pécsre 25 perccel, Szegedre pedig 15 perccel rövidülne le az utazási idő.

Forrás: Magyar Hírlap