Jövő januártól minden számlaadat beérkezik a kockázatelemzőkhöz, így körbeszámlázással sem lehet majd kikerülni a nagy összegű megbízások esetében a kisadózó vállalkozók tételes adója új, 40 százalékos emelt adókulcsának alkalmazását - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.

Izer Norbert rámutatott: a változtatásra azért volt szükség, mert az elmúlt időszakban kifejezetten káros folyamatok indultak meg, több száz vagy akár ezer fős foglalkoztatotti létszámot meghaladó cégek is a katát vették igénybe, ami a tisztességes piaci szereplőket és az államkasszát ért káron kívül azzal is járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme megszűnt.

Míg egy 450 ezer forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége 500 ezer forint, addig a tisztességes vállalkozásnak mindez ma több mint 800 ezer forintjába kerül. Nem lehet az a cél, hogy a kormány a kedvezményes adófajtával a néhány cégnek nagy értékű, jellemzően több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy az sem, hogy a katát a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják - közölte az államtitkár.

Az új szabály egyáltalán nem érinti a katások jelentős többségét, több mint 300 ezer - megannyi ügyféllel kapcsolatban lévő - kisebb vállalkozást.

Izer Norbert emlékeztetett arra, hogy a katát 2013-ban azért vezette be a kormány, hogy a jellemzően a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat - például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat - segítse. 2013 előtt ezeknek a kisvállalkozóknak egy jelentősebb része még az informális gazdaságban tevékenykedett, és a kata volt az az adónem, amely miatt megérte legálissá tenni a vállalkozást.

A kata célja annak bevezetésével a valódi kisvállalkozók terheinek enyhítése volt - ez továbbra sem változik, az új adókulccsal a burkolt foglalkoztatást szeretnék kiszűrniForrás: MTI/EPA/EFE/Fernando Villar

A vállalkozók eseti, nagyobb értékű ügyletei miatt azonban új, speciális szabályokra volt szükség, ezt teremtette meg az Országgyűlés által megszavazott változtatás. Ezekre az évi 3 millió forintot meghaladó szerződésekre már nem a kata tételes, 50 ezres szabálya alkalmazandó, hanem ezt a szerződést kvázi külön kezeli a katás cég, és úgy adózza le, mintha az meghaladná a 12 milliós limitet, de ami a 40 százalék alá esik, az nem számít bele a 12 milliós határba. Így némileg igazságosabb is lesz az adórendszer, hiszen a sok kis értékű megbízást továbbra is tételes adó terheli, a nagy értékű megbízásokat viszont százalékos kulcs.

Az államtitkár hozzátette: nagyon lényeges ismérve az új szabályozásnak, hogy a kata egyszerűsége nem változik, hiszen az egy ügyfélnek hárommillió forintnál többet számlázók is mentesülnek mindenféle adminisztrációs tehertől. Ezt ugyanis a kifizetőknek kell teljesíteniük, nekik kell elszámolniuk és megfizetniük az ezekre az extra jogügyletekre eső 40 százalékos adót.

Izer Norbert közölte azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 2020-ban is kiemelt feladata a katás adózók és szerződéses partnereik vizsgálata, a bújtatott foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása, a valóságban munkaviszonyban történő foglalkoztatás kata mögé rejtésének megakadályozása. A katásokat foglalkoztató cégek ellenőrzése folytatódik 2021-ben is - erősítette meg az államtitkár.