Az év második negyedében Magyarország bruttó hazai terméke a nyers adatok szerint 13,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárult a gazdasági teljesítmény alakulásához. A nemzetgazdaság teljesítménye az első fél évben összességében ennél jóval kisebb mértékben, 6,1 százalékkal csökkent, tekintettel arra, hogy az első negyedév még növekedést mutatott - írja a Magyar Nemzet.

Negatív meglepetést okozott a GDP-adat, az elemzői konszenzus kisebb visszaesésre számított a második negyedévre. Ugyan a részletes adatok még nem érhetők el – azokra a hónap végig várni kell –, azonban az már látható, hogy a koronavírus-járvány a bevezetett korlátozások révén a gazdaság egészét érintette – közölte Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője. Jelezte: fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a harmadik negyedéves adat a gazdaság szempontjából több információval szolgál majd, mivel az alapján lehet majd következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy milyen alakú kilábalás várható. A bizonytalanság viszont jelentős, a növekedési kilátásokat nagyban befolyásolja, hogy lesz-e a járványnak második hulláma, illetve hogy a külső kereslet milyen gyorsan áll helyre.  A kedvezőtlen második negyedéves adat ellenére arra számítunk, hogy a gazdasági teljesítmény idén 3-4 százalék közötti ütemben eshet vissza, amelyet jövőre felpattanás követhet – tette hozzá.

A negyedév közepétől már látszik az élénkülés

– A járvány terjedése ellen március közepétől életbe léptetett korlátozások, egyes szolgáltatások, valamint az autógyártás teljes leállása áprilisban meredek visszaesést okozott, azonban a korlátozások fokozatos és egyelőre részleges feloldásával, valamint az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság, ami a harmadik negyedéves adatokban látványosan meg fog jelenni – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A leggyorsabban a kiskereskedelem és más személyes szolgáltatások álltak helyre, az autógyártók pedig július végére érték el a járvány előtti termelési szintet.  A vendéglátás a második negyedévben közel 50 százalékkal esett vissza, azonban júliusban a vendéglátók árbevétele már alig 10 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől. A szálláshely-szolgáltatás szinte teljesen leállt áprilisban, azonban a belföldi turizmus élénkülése már látszott a júniusi adatokban, noha kifejezetten kedvezőtlen időjárás volt. 

Suppan Gergely jelezte: az idei visszaesés mértékét jelentősen, 3,9 százalékra rontják a korábbi 3,2 százalékos várakozáshoz képest, azonban az alacsonyabb bázis miatt a jövő évi növekedést érdemben, 7,2 százalékra javítják a korábbi 6,3 százalékos becslésről. Az idei alacsony bázis miatt a jövő évi második negyedévben a GDP növekedése elérheti a 18 százalékot is. A járvány esetleges súlyosabb második hulláma lassíthatja a kilábalást, így a kockázatok lefelé mutatnak – tette hozzá.

Ellenállóbbnak bizonyult a magyar gazdaság az Európai Unió átlagánál

A koronavírus-járvány eddig példátlan mértékben csökkentette az Európai Unió tagállamainak gazdasági teljesítményét. Az adatok azt mutatják, hogy a Magyarországon tapasztalt visszaesés mértéke kisebb az Európai Unió átlagánál  – közölte a Pénzügyminisztérium. A tárca kiemelte: Magyarország a koronavírus ellen legjobban védekező országok közé tartozik, amihez szükségesek voltak az élet- és egészségvédelem miatt időben meghozott, a járvány terjedését akadályozó intézkedések. A mostani visszaesést megelőzően Magyarország gazdasága erős alapokon állt, 2013-tól kezdve kiegyensúlyozott szerkezetű növekedést mutatott. Azonban a külső sokkhatás, a koronavírus-járvány átmenetileg megakasztotta a bővülési folyamatokat. az elmúlt években kiválóan teljesítő magyar gazdaság számos ágazatában esett vissza a kibocsátás: az ipar a gyárleállások miatt áprilisban és májusban éves alapon 30 százalékot meghaladó visszaesést szenvedett el, míg áprilisban például 97 százalékkal esett vissza a vendégéjszakák száma.

A minisztérium szerint a kilábalást segíti az Európai Unióban is példaértékű – a bruttó hazai termék 20 százalékát elérő – gazdaságvédelmi akcióterv is, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság mielőbb visszatérjen a válság előtti pályára, és a jövő évben újra 5 százalék körüli növekedést érjen el.

Többek között az időben meghozott gazdaságvédelmi intézkedéseknek is köszönhető, hogy a Magyarországon tapasztalt visszaesés mértéke kisebb az Európai Unió átlagánál: az Eurostat gyorsbecslése alapján a második negyedévben a tagállamok gazdaságai átlagosan 14,4 százalékkal csökkentek. Ezáltal a magyar gazdaság az unió átlagánál ellenállóbbnak bizonyult a válsággal szemben – olvasható a közleményben.