Jelentősen nőtt a magyar háztartások vagyona

A második negyedév végére 63 191 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 823 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 5 992 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 10 850 milliárd forint volt 367 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 1 431 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 456 milliárdos negyedéves növekedéssel, 52 341 milliárd forintra nőtt.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 225 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 447 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 56 milliárddal a „lekötött betéteké".

Továbbra is kiugró dinamikával, 407 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 238 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság.

A tőzsdei részvények esetében 133 milliárd forinttal nőtt az állomány, ugyanis a lakosság változatlanul megpróbálja meglovagolni a masszív esésekből eredő jó beszállókat, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 55 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 77 milliárd forintnyi állományt tettünk be.

Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát

- teszi hozzá Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

A tőzsdei részvényeknél a koronavírus-járvány miatti mélyrepülést követő emelkedésnek köszönhetően 101 milliárd forint volt az árfolyamnyereség,

A befektetési jegyek szintén 142 milliárdnyi pluszt mutattak, a háztartások biztosítási instrumentumainak visszapattanása pedig 152 milliárdos pluszt mutatott.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 252 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 32 milliárd forint volt az összesített veszteség a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 289 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 27 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya ismét kiugró mértékben, 315 milliárddal emelkedett, amit az aktív ingatlanhitelezés mellett a babaváró hitelek felfutása eredményezett.

Megnőtt a lakossági és vállalati megtakarítások iránti igény

Csak átmeneti volt a megtakarítások visszaesése a koronavírus-járvány idején, az elmúlt hónapokban újraépültek a lakossági és vállalati megtakarítások, sőt a beruházási hitelekre is nagy az igény - írja a Növekedés.hu a bankoktól kapott adatokra hivatkozva.

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

A legfrissebb rendelkezésre álló, 2018-as Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 109,5 százalékán állt, ami 0,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, a kiugróan dinamikus GDP növekedés miatt.

2018-ban ez az arány

• a horvát háztartások esetében 88,
• Szlovéniában 86,
• Csehországban 81,
• Észtországban 79,
• Görögországban 72,
• Írországban 70,
• Finnországban 68,
• Lengyelországban 63,
• Szlovákiában 49,
• Romániában 41,
• Norvégiában pedig csak 34 százalék volt a háztartások kiugró eladósodottsága miatt.

Az osztrák szint 128, a német 131 százalék, ami nem kiugróan magasabb, mint a magyar, viszont az olasz 186, a svéd 196 vagy a holland 214 százalékos szint jelentős mértékben vezeti az európai mezőnyt.

Forrás: MNB, TakarékBank

Horváth András a háztartások vagyoni helyzetével kapcsolatban kiemeli, hogy az alapvető trend változatlan a vagyonszerkezetet tekintve,

a teljes állomány továbbra is dinamikusan növekszik, amiben az elmúlt negyedévben szerepe volt a vírushoz kapcsolódó állami kompenzációs programok kifizetéseinek is,

a készpénz továbbra is növekszik, a lakossági állampapírokat aktívan vásárolják a háztartások és a hitelfelvétel is egyre élénkebb. Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános hazai és globális makrogazdasági környezet mozgatta, az első negyedévben látott piaci beszakadások a negyedév végére erősen megjelentek a piaci folyamatoknak kitett eszközök árfolyamaiban és ez a második negyedévben a piaci folyamatoknak megfelelően jelentős pluszt mutató átértékelődések formájában többségében vissza is korrigált.

A háztartások vagyonának alakulása az elmúlt húsz évben:

Forrás: MNB, TakarékBank

Az 5000 milliárdot meghaladó készpénzállomány növekedésének megállításában ugyanakkor továbbra sem sikerül előrelépni, nem lehet a lakosság egy érdemi részét meggyőzni, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező „megtakarítást" válassza, hanem valamely legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességgel rendelkező instrumentumot. A MÁP Plusz esetében némi kiszorítási hatást lehet látni a többi eszközhöz kapcsolódóan, de ez alapvetően a hasonló hozam/kockázat paraméterekkel rendelkezőket érinti, de a vállalkozási részesedések is dinamikusan nőnek és a részvényeket is tovább vásárolta a lakosság a további korrekció reményében.