Annak ellenére, hogy használata a világ számos pontján, milliárdok számára mindennapos rutinná, sőt, az élet szerves részévé vált, még mindig rengetegen vannak, akik nem csatlakoznak az internetre, nem veszik igénybe annak szolgáltatásait. A felhasználók számának növelésében - vallják például napjaink technológiai sikervállallatai is - még mindig óriási potenciál van, és várható, hogy a jövőben újabb milliók veszik igénybe a hálózat egyik vagy több szolgáltatását. Megmutatjuk, mely régiókból jöhet össze a következő másfél milliárd felhasználó.

Egyetlen évtized alatt nagyjából a duplájára nőtt az internetezők globális száma. Az internetes penetráció folyamatosan növekszik, és az új technológiák - például az 5G - elterjedése, gyorsítja a kapcsolatok kiépülését és a kapcsolódási lehetőségek megjelenését. 

Ugyanakkor a világ népességének jelentős része még mindig a világhálón kívül éli életét  - hívja fel a figyelmet a Visual Capitalist összeállítása. Persze az is módszertan kérdése, milyen feltételek alapján lehet valakit internethasználónak tekinteni. De ettől függetlenül is: a felhasználószám növekedése azokban a régiókban volt a legjelentősebb az elmúlt években, ahol eleve alacsony volt az elterjedtség aránya. Sőt, vannak olyan országok, ahol - a hivatalos adatok szerint - internetes csatlakozásról lényegében a lakosság egésze csak hírből hallott.

IllusztrációForrás: AFP/Getty Images/David Dee Delgado

Ezekben a régiókban növekszik a leggyorsabban az internethasználat

A világ internethasználó népességének aránya a leggyorsabban szegény, általában elmaradottnak tartott régiókban nő a leginkább. Olyan helyeken, ahol a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések egy része nem kormányzati beruházásban, hanem például non-profit szervezetek közreműködésével, illetve nagy technológiai vállalatok - Google, Facebook, Microsoft - részvételével és finanszírozásában valósul meg.

A nagy techcégek persze jól felfogott üzleti érdekükben invesztálnak komoly összegeket a hozzáférés feltételeinek megteremtésébe: abban bíznak, hogy a jövőben még több felhasználót tudnak maguk és termékeik, szolgáltatásaik mellett elkötelezni. 

Így például - bár a kontinensen belül országonként nagy eltérések vannak - Afrika egészében folyamatosan növekszik a világháló használóinak száma, derül ki a Datareportal friss, félévkor közölt adataiból. Ehhez egy különösen szegény ország, a Kongói Demokratikus Köztársaság tett hozzá sokat 2019/2020-ban: egy év alatt 9 millió új csatlakozó lett az országban, ami 122 százalékos növekedés a penetrációban. 

Ázsiában India az éllovas: egy év alatt 128 millió új felhasználó érkezett onnan az információs szupersztrádára. 

A következő táblázat azt mutatja meg, hogy a vizsgált, nagyjából egyéves időszakban, 2019 júliusától idén nyárig, a világ mely régióiban volt a legnagyobb az internethasználók számában beállt növekedés mértéke:

A növekedés mellett vagy ellenére is, az adatokból azt látni, hogy a legnagyobb számban továbbra is azokban a régiókban, illetve országokban vannak a legnagyobb számban olyanok, akik nem használják a világhálót, ahol egyébként a csatlakozók száma a legdinamikusabban nő:

India a világ második legnagyobb online piaca, mégis itt a legnagyobb az internetre nem kapcsolódók száma. A lakosság nagyjából 50 százaléka nem internethasználó - viszonyításként, az USA-ban ez csak 14 százalék. 

Így a jövőbeni bővítések a digitális és online szolgáltatások terén minden bizonnyal Indiában lesznek, ahogy ennek már most mutatkoznak jelei. 

Néhány nagy techvállalat érdeklődéséről Indiával kapcsolatban ebben a cikkében írt az Origo.

Népességszám alapján Kínáé a második hely, 582 millió fővel. Ennek a magas számnak egyik magyarázata az, hogy az ország lakosságának jelentős része él vidéken, 2019-ben arányuk 39 százalék volt. Ehhez hasonlóan nagy a különbség Kína nagyvárosainak és vidéki térségeinek internetes lefedettsége között. A koronavírus miatti korlátozások idején, a vidéki általános iskolások harmada nem tudott csatlakozni az online tartott órákhoz, szemben a városi környezetben élőkkel, ahol ez az arány 5,7 százalék volt. 

Kínai diák otthonában tanul online a járvány idején:

null

null

A város/vidék különbség persze nem csak Kínára jellemző, ahol egyébként lakosságszám tekintetében is magas, 65 százalékos az internetre nem csatlakozók aránya. A lakosságszám alapján végzett összehasonlításban, Kínánál kisebb arányban csak két afrikai országban, Kongóban és Eritreában csatlakoznak az emberek a világhálóra: e két helyen 81 százalékot ér el azok aránya a népességen belül, akik nem rendelkeznek hozzáféréssel. 

Mindenesetre, ha ezeket a népességi adatokat összeadjuk, akkor jócskán 1,5 milliárdot meghaladó szám jön ki. 

Így potenciálisan - itt most figyelmen kívül hagyva a demográfiai sajátosságokat, és egy csomó egyéb körülményt az egyes országokban - ezen helyek révén a jövőben ennyivel nőhet az internetezők száma. Ez óriási üzleti és egyéb lehetőséget rejt magában az ebben érdekelt vállalatoknak - és ezt igyekeznek is kiaknázni -, kormányoknak, illetve maguknak a felhasználóknak.

A legjobb penetrációjú országok egyébként Európa északi részén vannak, ahol átlagosan csak 5 százalékos a hozzáféréssel nem rendelkezők aránya a teljes lakosságon belül.

Országok, ahol szinte egyáltalán nincs internetezés

Egészen más listát kapunk, ha azt vizsgáljuk, mely országokban a legalacsonyabb az internethasználók száma a teljes lakosságszám arányában. Míg a népesség nagysága tekintetében Kínában, Pakisztánban, Indiában és néhány más országban is, tíz- és százmilliók életében nincs jelen a világháló napi szintű használata - vagy soha nem is kapcsolódnak arra -, addig vannak kisebb népességű, egyáltalán nem internetező országok:

Számos oka lehet annak, hogy egyes országokban vagy régiókban magas a nem csatlakozók aránya. A lista első helyén álló Észak-Koreában például épp politikai: a diktatúrában formailag tilos az internetezés, a legszűkebb elit tagjai közül is csak a kiválasztottak férhetnek hozzá a világhálóhoz. Ez magyarázza a 100 százalékos "nem internetező" arányt. Ugyanakkor Phenjan saját - ellenőrzött - webes hálózatot üzemeltet, a Kwangmyong-ot, az országot lefedő intranetre az átlagpolgárok is csatlakozhatnak. Az elzárkózó országból érkező időszakos hírek szerint azonban valószínűsíthető, hogy egyes állampolgárok a központi tiltás ellenére is megtalálják a módját annak, hogy fellépjenek a világhálóra.

Az észak-koreai intranet tartalmának egyik oldala:

null

null

A második helyen álló Dél-Szudánban az okok pénzügyi természetűek. A sokáig polgárháborús állapotokban élő, csak a közelmúltban függetlenné vált ország a világ egyik legszegényebb, gazdaságilag és társadalmilag is roppant ingatag állama. 2020-ra például mindössze a lakosság 2 százaléka rendelkezett hozzáféréssel az elektromos áramhoz, ami részben magyarázat arra is, miért olyan csekély az internetezők aránya. 

Pápua Új-Guinea pedig sajátos földrajzi okok miatt tekinthető "alig netező" országnak. 

A rendkívül tagolt, magashegyi, nehezen megközelíthető belső országrészekbe csak nagyon lassan - és drágán - jutnak el a technikai újdonságok, illetve a kapcsolódó infrastruktúra. Az ország nagyobb városainak fejlettsége sem éri el a nyugati országokban megszokottakat, a teljes lakosság mintegy 80 százaléka pedig vidéki térségekben él. Jelentős részük semmilyen vagy csak érintőleges kapcsolatba került a világ fejlett régióiban a modern életvitelhez kapcsolt vívmányokkal. Ugyanakkor a vidéki lakosság számára is jó megoldás lehet a mobilinternetes szolgáltatások kiterjesztése és fejlesztése a költséges földi infrastruktúrák megépítése helyett, ahogy erre Afrikából már számos jó példát találni.

Mobilinternettel ismerkedik egy család Pápua Új-Guinea egyik vidéki térségében:

null

null

Éppen ezen tágabb kitekintések miatt érdekes kérdés, hogy a koronavírus-járvány alatti-miatti korlátozások során megnövekedett internethasználat milyen régiókhoz köthető. Másként: növekedett-e az internethasználat és az internetezők száma az alacsonyabb ellátottságú régiókban is, vagy inkább a könnyebb hozzáférést biztosító területeken történt ez? 

Az adatok szerint inkább az utóbbiról lehet beszélni. 

Az Akamai jelentése szerint a globális internetes forgalom mintegy 30 százalékkal emelkedett idén, elsősorban a fejlett országoknak köszönhetően. A GlobalWebIndex kutatása pedig azt mutatja, az év felénél, hónapokkal az egész világot sarokba állító járvány után, még mindig jóval több időt töltöttünk az internetre csatlakozva, mint 2020 elején.