A magyar fiatalok közel kétharmada (66,2 százalék) fogyasztott már valamilyen étrend-kiegészítőt, ugyanakkor 23,6 százalékuknak problémát jelent megkülönböztetni őket a gyógyszerektől. A felmérés szerint több mint negyedük tévesen úgy véli, ezek a szerek gyógyító hatással bírnak – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI idei közös kutatásából.

A 2020 júliusában készült felmérésből kiderült, hogy a fiataloknál a vásárlás leggyakoribb indoka (79,2 százalék), hogy az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, továbbá fontos motivációjuk az egészség megőrzése is (66,4 százalék). Ugyanakkor a válaszadók csaknem fele (46,8 százalék) szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal feliratni.

A 18 és 30 év közötti korosztályban a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt, az elfogyasztott mennyiség pedig az életkor növekedésével emelkedik: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. 

 A vizsgált fiatal felnőtt korosztály 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, azonban közel negyedük (23,6 százalékuk) tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket.

A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy azok a fiatalok, akik a gyógyszerek egy csoportjának tartják az étrend-kiegészítőket, nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket (62,7 százalék).

IllusztrációForrás: DPA/AFP/Willi Matheisl

"A kutatásból kiderült, hogy a hazai fiatalság továbbra sem rendelkezik megfelelő ismeretekkel az étrend-kiegészítőkről, ugyanis a válaszadók csupán 22,4 százaléka ismerte fel, hogy az étrend-kiegészítők nem csak természetes hatóanyagot tartalmaznak, több mint negyedük pedig tévesen úgy gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek" – emelte ki Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke hozzátette: aggasztó az a kutatási eredmény, miszerint a fiatalok egy része nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között. Mivel az étrend-kiegészítők az uniós szabályozás következtében nem esnek át bevizsgáláson, így a fogyasztók nagyobb eséllyel találkozhatnak hamisított szerekkel.

A webshopokban gyakoribbak a hamisítványok

A kutatás a fiatal felnőttek online vásárlással kapcsolatos ismereteire is kitér. A válaszadók 69,2 százaléka tisztában van azzal, hogy a közforgalmú gyógyszertárak létesíthetnek webáruházat, ahol vény nélkül kiadható gyógyszereket és egyéb termékeket, többek között étrend-kiegészítőket forgalmazhatnak. 

Az internetes vásárlás elterjedésével a hamisítványok is könnyebben juthatnak el a fogyasztókhoz, és ez a folyamat a hamisított étrend-kiegészítők esetében akár halálos kimenetelű is lehet. Egészségünk megőrzése érdekében ezért különösen fontos, hogy ilyen típusú készítményeket kizárólag ellenőrzött forrásból: patikából, online gyógyszertárból vagy biztonságos forgalmazótól szerezzünk be – hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a HENT elnökhelyettese. 

A Biztonságos Étrend-kiegészítő Program védjegyeForrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Amennyiben biztonságos étrend-kiegészítőt szeretnénk vásárolni, keressük a gyógyszertárakban a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program védjegyét - hívja fel a figyelmet a közlemény.